Könyvekről mindenkinek

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

 Moser Miklós és Pálmai György nagyon átfogó és gyakorlatias könyvet írtak a környezetvédelemről. Részletesen tárgyalják az alapfogalmakat, például, hogy mi a környezet, mit nevezünk veszélyes anyagoknak és technológiáknak, mi minősül a magyar és az európai jogszabályi értelmezésben hulladéknak, sugárzásnak, zajnak. Azért fontos ezen alapfogalmak tisztázása, mert gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos politikai erők a maguk aktuális tetszése szerint határozzák meg ezeket a fogalmakat, az objektivitást pedig igencsak háttérbe szorítják. Foglalkozik a Moser-Pálmai szerzőpáros azzal is, hogy mi a környezetvédelem célja. Azt gondolom, ezt a fejezetet minden pedagógusnak, biológusnak nyugodtan ajánlhatjuk, igencsak tanulságos. Különösen ajánljuk a 35. oldalon kezdődő, a fenntartható fejlődésről szóló elemzést- a médiában ezt a fogalmat sokan úgy használják, mint az alsónadrágjukat. A tudományos álláspont azonban világos és egyértelmű. Már a könyv 2. fejezetében szó esik az urbanizációról, mint

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba.  Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termeléséhez pe

 Aki szereti a jó sci-fit,annak ajánlhatunk a műfaj egyik magyar kitűnőségét. Hargitai Károly:Támadnak az UFO-k! című könyve izgalmas olvasmány,21.századi szemmel pedig azt mondhatjuk:kissé profetikus. A történet valamikor a 21.században játszódik. Az emberiség szinte teljesen felélte a Föld erőforrásait. 12 milliárd ember él a bolygón,egy szűk területen,ivóvíz alig,az állatfajok nagy része kipusztult. Az orvostudomány viszont fejlődött,öregedést visszafordító szert találtak fel,ebből azonban csak a politikai vezetőknek jut,ezért aztán tüntetések vannak a nagyvárosokban. Történetünk főhőse,Nat,civilben újságíró,valójában azonban a titkosszolgálatnak dolgozik.Ellenzéki csoportokba épül be.  Undorodik az egésztől. Egy ízben elküldik,hogy riportot készítsen a huszadik századi háborúk túlélőivel,amikor különös  hangot hall. Egy másik bolygó láthatatlan képviselője,Ao szól hozzá. Elmondja,hogy évtizedek óta megfigyelik az emberiséget,s a vezetőség úgy döntött,atomháborút kell kirobbantani a

Ami jó, az jó...Cixin Liu Hugo-díjas kínai író könyve a Háromtest-trilógia 2. kötete, és remekül sikerült. A sötét erdő metaforikus cím, az emberi civilizáció került sötét erdőbe. Veszélyes idegen űrhajók közelednek a Föld felé, négyszáz év múlva meg is érkeznek. Addig kell valamit kitalálni. Igen ám, de az ember csak úgy találhat ki valamit, ha kommunikál. Az emberi kommunikációt pedig lehallgatják a sophonok, ezek a kis kíváncsi szubatomi részecskék. Nem marad más megoldás: magányos zseniknek kell kiosztani a feladatot. Cixin Liu könyve izgalmas, feszült, nem túlintellektualizált sci-fi. Nagyon emberi, nagyon mély. Talán az év egyik legjobb fiction kategóriás könyve. Európa Kiadó, 2019. 

Az azért érdekes, hogy a magyar könyvpiacon egyszerre jelenik meg egy könyv- egy magyarított és egy eredeti kiadásban. A magyarított verzióban Charlie Karcsiként szerepel- pont úgy, mint anno a halhatatlan Jules Verne idejében. Aki, ugyebár, Verne Gyula lett. Roald Dahlt nehéz magyarosítani, ( legfeljebb Ronaldnak), úgyhogy átültetjük a hőst. Amúgy a Charlie és a nagy üveglift, igazán szórakoztató gyermekkönyv, inkább alsósoknak, mint felsősöknek való, s ha hasonlítani kell valamihez, hát leginkább a Mézga Aladár űrutazásai kínálkozik analógiául. Van a Vonka-féle csokoládégyár, annak van egy üvegliftje és egyszer csak ez a remek kis felvonó önállósítja magát, Föld körüli pályára téved, és különböző kalandokon mennek keresztül az utasok, akik természetesen gyerekek. Az említett kalandok szolidak, nem véresek, nyugodtan lehet őket gyerek kezébe adni, nem lesznek tőle rossz álmai. Sőt: inkább elkalandozik a képzelet azokba a titokzatos messzeségekbe, ahol még csak kevés ember járt. Edd

Fa Nándor Magyarország egyik legnagyobb sportembere, de ennél többet is mondok: ikonja. Az 1990-es évektől fogva többször is körbehajózta a Földet vitorlással, hol egyedül, hol társsal, hol versenyen, hol csak önmagával versenyezve. Mi pedig itthon izgultunk érte, és belegondoltunk, milyen rossz lehet ott egyedül, a Csendes-óceán közepén.... Fa Nándor mindvégig hatalmas akaraterőről tett tanúbizonyságot- és mindemellett megmaradt egy végtelenül rokonszenves embernek. A Magad,uram, azért jó könyv, mert kicsit a teljesítmény mögé néz: érzelmeket, hatalmas értelmet, és nagyon nagy szívet találunk ebben az emberben. Amit nagyon nehéz lehetett elviselni ezekben a több hónapon át tartó utakban, az a magányosság. Ezt csak úgy lehet feldolgozni, ha az ember szívében ott van valaki vagy valami. Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik mindennapos életküzdelmeikhez szeretnének társat találni, egyfajta szellemi vezetőt. Több ez, mint egyszerű sportkönyv. Példa, amit követhetnek az utánunk jöv

Nem sokat tudunk a rovarokról, pedig tudósok szerint az ízeltlábúak a Föld királyai. Mindenhol ott vannak, a forró trópusoktól a jéghideg Antarktiszig. A zoológusok kb. 100 000 rovarfajt nem is azonosítottak. John Woodward: Szuperrovarok című könyvéből kiderül, hogy a már ismert fajok között is vannak olyanok, melyek teljesen egyedi módon vadásznak, párosodnak, esznek, vagy éppen külsejükkel rínak ki környezetükből. Van, amelyik mérgező folyadékot spriccel ellenségére, úgy tartja távol a riválisokat. Van, amelyik évekig lárvaállapotban él a föld alatt, amikor aztán kibújik, elképesztő zabálásba kezd. Van ,amelyik elképesztően hosszú nyelvével próbál érvényesülni. Van ,amelyik óriás, van, amelyik mikroszkopikus törpe, és mégis nagyon veszélyes. Van, amelyik egy napig él, van, amelyik hosszú évekig. A rovarok- és tágabb értelemben az ízeltlábúak- éppen attól váltak a Föld bolygó legsikeresebb élőlényeivé, hogy rendkívül változatosak, és életformájukat, táplálékszerzésüket tekintve ropp

Daniel Coleman: Romboló érzelmek című könyve- melynek alcíme: Hogyan legyünk úrrá rajtuk?, ami már önmagában is determinálja, miről fogunk olvasni a könyvben- voltaképpen azt igyekszik bizonyítani, hogy az érzelmek is a kultúra virágai, pontosabban kifejezve: másképp érez az, aki Ázsiában, s másképp, ki Európában vagy Amerikában született. Nemcsak felnőttkorban, hanem már csecsemőkorban is eltérnek az érzelmek a Föld bolygó különböző tájegységein. Ezt eddig is tudtuk, bár igaz. Mindezen tétel bizonyításához pedig jó alibit szolgáltat Őszentsége, a Dalai Láma, aki amúgy is egy nyugodt úriember benyomását kelti. Nem tudom, megjelenés előtt elolvastatták-e vele a könyvet. Csak tán... A könyv olvashatóságát nagyban megkönnyíti, hogy nincs benne semmi érdekes. Legalább nem kerülünk izgalmi állapotba, ami ugyebár káros, mert felizgat. Pusztán csak elkönyveljük: lám, megint egy nyugati ember, akit elbűvölt a buddhizmus. Pontosabban: a buddhisták nyugalma. Még pontosabban: egyes buddhisták

Ez a csillagászati ismeretterjesztő könyv 12 év körüli gyerekeknek íródott, de felnőttek is nyugodtan forgathatják- hiszen oly keveset tudunk- hála az iskolai oktatás fogyatékosságainak- a bennünket körülvevő Univerzumról, hogy sokak számára tartohat Hédervári könyve új információkat. Mert ki tudja, valójában miért forró a Nap? Mik azok a napfoltok és hogyan keletkeznek? Mitől függ az égitestek sűrűsége? Van-e élet a Vénusz bolygón? Miért mondhatjuk, hogy valószínűleg nincs élet a Marson? Mi a különbség a Föld típusú bolygók és az óriásbolygók között? Csak a Szaturnusznak van gyűrűje? Mik azok a galaxisok? A Tejútrendszer miben különbözik a többi galaxistól? Milyen távcsöveken keresztül kémlelik a csillagászok az Univerzumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ a könyv olvasója. Külön felhívnám a figyelmet a Szerző nagyszerű stílusára, valamint az illusztrációk magas színvonalára, szépségére.