Könyvekről mindenkinek

 Kristó Gyula és Makk Ferenc a hazai középkorkutatás meghatározó alakjai voltak. A történész szakma  eléggé változatosan ítéli meg munkásságukat. Az viszont letegadhatatlan, hogy generációk magyar történelmi tudását és ízlését formálták műveikkel. A kilencedik és tizedik század története a Magyar Századok könyvsorozatban jelent meg. E munkának éppúgy vannak erényei, mint hibái, ezeket gyűjtöttem csokorba, hogy ezáltal is kedvet csináljak a könyv elolvasásához.  1. A magyar őstörténetről, honfoglalásról számtalan elmélet látott napvilágot. Az rendben is volna, hogy egy tudós-páros elkötelezi magát az egyik elmélet mellett ( nevezetesen: a Kristó-Makk történészduó a finnugor elméletet látja bizonyítottnak), de azt azért illik megemlíteni, hogy más elméletek is vannak, és ezek nem mindegyike sorolható az áltudomány kategóriába. 2.Hiányoltam a könyv elejéről- végéről a köszönetnyilvánításokat. Elvégre egy ilyesfajta munka létrehozása nem kizárólag két ember érdeme.  3. A...

 A 21.század egyik kurrens tudománya az archeogenetika. Baskó István könyve összefoglalja mindazt, amit a nemzetközi szakirodalom alapján a könyv megjelenésének idején erről a témáról tudni lehet, s alkotó módon kiegészíti azt a Szegedi Tudományegyetemen folyó kísérletek eredményeivel, melyek főleg a magyar népességnek és őseinek genom-feltérképezésére irányultak.  Elgondolkodhatunk azuon, mekkora újdonség lehetett, amikor kiderült, hogy az elmúlt évezredek leleteiből is lehet DNS-t nyerni,mégha olykor kis menyiségűt is. Az archeogenetika egyes pontokon megerősíti, más pontokon viszont cáfolja azokat a tudományos tételeket és nézeteket, melyet a régészet az elmúlt évtizedekben kidolgozott.  Ebben a könyvajánlóban arra szeretnék kitérni, mi az, amiben a génrégészet újat hozott, melyek azok a tudományos kérdések, ahol új tények, megközelítések kerültek napvilágra általa. Természetesen ezekből az újdonságokból is inkább csak szemezgetek, mintegy kedvcsinálót teremtve ehhez a...

 Érdemes olykor fellapozni régebben kiadott tudományos műveket. Igaz,hogy a legújabb eredmények természetszerűleg nem olvashatók benne,viszont vizsgálódásaik szempontja egészen más,mint a kortárs tudósoké. Ez pedig termékenyítőleg hathat a jelen tudósa számára is. Király György:A magyar ősköltészet című könyve 1921-ben jelent meg. Amennyire lehetett abban a korban,Szerző igyekezett interdiszciplináris módon közelíteni a témához. Véleménye szerint a honfoglalás időszakában a magyar nép már kulturálisan egységes volt,egy nyelvet beszélt. Volt epikája,lírája és alkalomszerűen előadott drámája. A költészetet hivatásszerű táltosok művelték,de ezek semmiképpen sem voltak sámánok. Király tehát élesen elválasztja táltos és sámán fogalmát,szerepkörét. A magyar ősköltészet formája szerinte hosszú,rímtelen sorokból álló prózavers,amely aztán nyugati hatásra különböző versformákra oszlott. Milyen kapcsolatban állt a hun költészettel a magyar költészet?Király szerint a magyar-hun rokonsággal és...

A Szent István birodalma kitűnő könyv Magyarország középkori történelméről, eredetileg angol Olvasóknak, onnan lett átfordítva magyarra. Megismerhetjük a magyar honfoglalás problémáit, a kalandozó hadjáratok jellegét, mindazokat a gazdasági-politikai folyamatokat, melyek elvezettek a félnomád magyarság letelepedéséig. Engel Pál részletesen elemzi Szent István uralkodását, nyomon követi a 10-11. századi magyar történelmet, elsősorban politikatörténeti szempontból, de a gazdadás. és társadalomtörténeti szempontokat sem mellőzve. Visszautazunk Szent László és Könyves Kálmán korába, ott lehetünk a Bizáncból hazatért III. Béla udvarában, szinte magunk előtt látjuk a tatárok ( valójában mongolok) ellen kétségebeesetten védekező IV. Bélát, majd sajnálkozunk a 13.század végének eseményein, a szétdaraboltságon, a kiskirályok egyre növekvő, majd a központi uralkodói hatalmat teljesen szétromboló hatalmán. Károly Róbert és Nagy Lajos: lenyűgöző országépítések, új adórendszer, Európában vezető...