Könyvekről mindenkinek

A víz, a vízzel való gazdálkodás a 21.századi emberi társadalom egyik kulcskérdése. Helyi, országos és nemzetközi szinten is felmerülnek olyan kérdések, mint pl. Lesz-e elegendő ivóvize a következő generációnak? MIt tudunk tenni a krónikus szárazsággal, vagy éppen a megállíthatatlannak tűnő elmocsarasdással küzdő területekkel? Hogyan tudnánk hasznosítani a tengerek, óceánok sós vizét? Milyen védekezési lehetőségek kínálkoznak a világszerte mind gyakoribbá váló árvizek ellen?  Ezekkel a kérdésekkel jó ideig csak yízügyi szakemberek és közgazdászok foglalkoztak. Azonban ők is rájöttek arra, hogy problémák megoldása csakis interdiszciplináris keretek között történhet. A vízgazdálkodás illetően ugyanis sokat tanulhatunk a régiektől. Őseink megutatták, hogyan lehet eredményesen gazdálkodni a vízzel, hogyan lehet különösebb környezeti károk nélükl lecsapolni egy folyót, stb. Közgadaságtan és történeti tudományok tehát egymásra találtak, a kutatók együtt dolgoztak, kutattak.  Ennek a...

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na...

 Gyáni Gábor:A történeti tudás című könyve a történetelmélet tudományának egyik kiemelkedő alkotása. Arra a kérdésre keresi a választ,amely kérdést már jó ideje igyekeznek megválaszolni a történetírás amatőr és professzionalista művelői:mi a történelem és hogyan kell ahhoz hozzáállni írónak és olvasónak. Gyáni Gábor részletesen elemzi Carr:Mi a történelem?c.könyvének főbb gondolatait. Carr szerint a történész csak konstruálja a múltat,objektíven ábrázolni nem tudja. Ugyanakkor Carr egy ponton jelentősen eltér a posztmodern elméletalkotóktól:hogy ti.szerinte a történelem fejlődés,valamiféle folyton előremutató dolog. A következő nagy mű,amelyet Gyáni Gábor górcső alá vesz,Peter Burke-nak a kora újkori népi kultúráról szóló,magyarul is megjelent könyve. Burke szerint a történésznek modelleket,típusokat kell alkotnia,valamint le kell kicsinyítenie vizsgálódása tárgyát,és ezt a mikro-közeget kell kvantitatív módszerekkel vizsgálnia.  Mi a történeti tény? Ezzel a hatalmas témával f...

Grüll Tibor lenyűgöző ókortörténeti tablót rajzolt. A tenger gyümölcsei. A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában című könyvből megtudhatjuk, hogyan vélekedtek az ókori rómaiak a Mare Nostrumról. Megismerhetjük a legfontosabb kikötőket, melyek lenyűgöző méretükkel és gazdagságukkal ( Szerző részletesen elemzi Korinthosz kikötőjét) ámulatba ejtették a kortársakat. Megtudhatjuk, az utóbbi években milyen hajóroncsokat hoztak felszínre a búvárrégészek. Képet kapunk arról, hogy a római kereskedők ( és a szolgálatukban állók) jóvoltából miféle különlegességek jutottak el még az egyszerű emberek asztalára is. Külön fejezet szól az Mediterráneum akkoriban élt halairól, és azok rendkívül változatos feldolgozásáról. Ámulatba ejtő, de az akkori világ hajósai gészen messze jutottak a földgolyón: volt olyan, a mai Vietnam területén működő kikötő, melyben római áruk cseréje folyt. Főníciai kereskedők lehajóztak egészen az Afrika nyugati partjainál lévő Guineai- öbölig. Megismerhetjük a h...