Bejegyzések

külpolitika címkéjű bejegyzések megjelenítése

Hahner Péter:Államférfiak.Fouché és Talleyrand párhuzamos életrajza

 Hahner Péter megírta a francia forradalom és a francia 19.század történetét, méghozzá a korszak két jellegzetes szereplőjének, Fouchénak és Talleyrandnak életrajzán keresztül. Az eredmény:a magyar történetírás mesterműve, egy nemzetközi szinten is kiemelkedő monográfia. Minden történész és történészhallgató számára kötelezővé tenném- csak hát, persze, ez nem rajtam múlik. Az alábbi könyvajánlóban néhány- általam fontosnak tartott- észrevételt fűznék ehhez a kitűnő színvonalú és terjedelmileg sem elhanyagolható műhöz, hogy ezzel is kedvet csináljak az Olvasónak ahhoz, hogy a manapság hatalmasra nőtt könyvtári polcokról éppen ezt a kötetet vegye le.  1. Mindenekelőtt:nagyon jó dolognak tartom ezt a kontextusba helyezett, mégis életrajzi szemléletű történetírást. Talán ez lehet a politikatörténetírás jövője. Pl. megírni az amerikai függetlenségi háború történetét George Washington szempontjából, vagy a Szovjetunió történetét Molotov életrajzán keresztül, vagy- ne álljak le az ötletekkel,

Odd Arne Westad:Nyughatatlan birodalom

 Odd Arne Westad novég történész Nyughatatlan birodalom című könyve Kína nemzetközi kapcsllatainak történetéről szól. Kifejezetten történészeknek és sinológusoknak- illetve értelemszerűen: az adott területen tevékenykedő egyetemi- főiskolai hallgatóknak ajánljuk.  Westad hatalmas történelmi áttekintését a 18.századdal kezdi. A Csing-birodalom uralkodói közül különösen Kang-hszi és Csien-lung külpolitikájával foglalkozik. Rslzetesen tárgyalja a sinocentrikus világkép hanyatlását, szól azt egyre gyakoribbá váló hivatalos és üzleti célú külföldi utazásokról, a térképészet fejlődéséről- amely tudomány Kínában is erőteljesen összeforrt a politikával-, de rámutat arra is, hogy a Mennyei Birodalomban egyre gyakoribbá váló belső felkeléseknek nagyon gyakran a külöföldhöz való viszony különbözősége az oka. Szerző részletesen, számos új, a hagyományos európai történetírásban ismeretlen adalékot felhasználva ismerteteti a 19.század első felének-közepének történésit, például a Fehér lótusz- felkel

Jakub J.Grygiel-A.Weiss Mitchell: Nyugtalan határvidék

A könyv alcíme:Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Jakub Grygiel és A.Weiss Mitchell könyve 2016-ban, Trump hatalomra kerülésének évében jelent meg. A Nyugtalan határvidék azzal a szándékkal íródott, hogy az Obama-adminisztráció távozása utáni új amerikai kormányzati adminisztráció számára új külpolitikai paradgimákat fogalmazzon meg, a váltáshoz pedig konkrét tanácsokat is adjon. Grygiel és Weiss Mitchell alapkoncepciója az, hogy az USA túlzottan befelé fordult leépítette szövetségi rendszerét, valamint alábecsülte a három legfontosabb geostratégiai ellenfelet: Oroszországot, Kínát és Iránt. Enne következménye azt lett- így tovább a gondolatmenet- hogy a feléledő ellenség rendszeresen szondázza az Amerikai Egyesült Államokat, azaz vizsgálja, meddig tart az USA tűrőképessége, hogyan reagál a regionális fenyegetésekre. Más szóval: sem Kína, sem Oroszország, sem Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, pusztán arra kíváncsi, meddig mehe

Dunántúli Napló, 1950. január 1.: Baktériumháború

Kibontakozóban a magyar történelem egyik legtragikusabb időszaka, a  Rákosi-korszak...1950 -ben újév napja vasárnapra esett, kétszeresen is kellemetlenül esett az Olvasónak az aznapi agymosás. A címlap természetesen az ötéves tervről szólt, ódákat zengtek róla, meg hát idézték Gerő Ernő Hídverő elvtársat.Az igazán érdekes cikk a második oldalon található. A szovjetek koncepciós perben azzal vádolták a " japán imperializmust" ,hogy baktériumfegyvereket akart bevetni a Szovjetunió ellen. Ez volt az úgynevezett habarovszki per. A vádlottakat elítélték, a sajtó meg nagy örömujjongással aadta hírül, hogy a szovjetek megmentették az emberiséget az atomháborútól. Hurrá. Talán akadt, aki el is hitte. A külpolitikai rovatot mi is töltené ki, mint Tito elvtárs árulása. Ezen sajtóremekmű mellett viszont ott olvashatjuk Vészi Endre: Vasúton című versét, amely azért figyelemreméltó, mert olyan lanyha, viszont annak jó. A sportorvatból pedig megtudhatjuk, hogy az ötéves terv nagy sikereket