Könyvekről mindenkinek

Modern történelmi ismereteinkben fehér folt a Közel-kelet és Németország kapcsolatának bonyolult históriája. Barry Rubin és Wolfgang Schanitz: Nácik, iszlamisták és a modern Közel-kelet megteremtése c. könyve mindenképpen hiánypótlónak számít a magyar könyvpiacon. Aki valami lenyűgözően újat, szenzációsan új paradigmát vár ettől a könyvtől- hát megkapja. Szó esik a nagy német földrajztudós és hírszerző, Max von Oppenheim tevékenységéről. Az ő munkássága alapján döntött úgy II. Vilmos császár, hogy a közelgő Nagy Háborúban kijátsszák az iszlamista ütőkártyát a nagy ellenfél, Nagy Britannia ellenében, aki ekkorra a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építette ki, melynek része volt az iszlám világ tekintélyes hányada is. Az első világháború végül nem igazolta a német várakozásokat: a közel-keleti haderő igen kevés harci értéket mutatott. Ekkor bukkant fel viszont a könyv tulajdonképpeni kulcsszereplője, al-Hadzs Amin al-Husszeini főmufti, aki rendíthetetlen németbarátságával irá

A jelenleg releváns történészi szemlélet szerint a magyarországi polgári társadalom 1945 után, a kommunizmusnak köszönhetően hullott szét. Márai Sándor: Hallgatni akartam című könyve hitelesen cáfolja ezt a nézetet. Márai szerint a magyar polgári társadalom széthullása 1938-ban az Anschlussal, Ausztriának a hitleri Németország általi elfoglalásával kezdődik. Ekkor ugyanis, mikor a nácik a szomszédaink lettek, a tömeg, a jellegtelen középszer megérezte, hogy keresnivalója van, mégpedig a zsidóság rovására.Ez a folyamat végig folytatódott, sőt, egyre erősödött az egész második világháborún át, hogy aztán 1945 után érje el csúcspontját.Véleményem szerint a polgári társadalom bomlása már jóval előbb, a numerus clausussal kezdődött. Márai szerint két politikus volt ebben az időszakban meghatározó. Az egyik Bárdossy László, a polgári műveltségű, majd németbaráttá lett miniszterelnök, illetve Bethlen István, az erdélyi arisztokrata. A Hallgatni akartam című könyv minden magyar történész é