Könyvekről mindenkinek

 A Körkép antológia a 20.századi magyar irodalom egyik legjelentősebb vállalkozása. A kor legnagyobb írói közölnek ezekben az évente megjelenő gyűjteményes könyvekben elbeszéléseket, novellákat. Az alábbi könyvajánlóban áttekintjük a Körkép 79 egy részét,oly módon, hogy mindegyik alkotásról egy-egy mondatot írunk, afféle tájékozódást nyújtva a Kedves Látogató és a majdani Olvasó számára.  Ágh István:Kövön ülök, hazatalálok Ágh Istvánt elsősorban költőként ismerjük,novellistának is kiváló. A Kövön ülök, hazatalálok című elbeszélés egy jugoszláviai ösztöndíjas út története. Az író hazavágyakozásáról, honvágyáról, szerelméről, az ember örökös kötődésre való vágyáról szól.  Balázs József:Aki szerette a fánkot és a halált A cím Elvis Presley-re, a rock and roll korai korszakának legnagyobb énekesére, előadójára utal, aki nem sokkal az elbeszélés megírása előtt távozott tőlünk. A korabeli magyar sajtó szerint halálra ette magát- azóta tudjuk, hogy ez nem igaz. Az elbeszélés főh...

 Ágh István kölltészete olyan, mint a jó bor:minél tovább érik, annál jobb. Ezzel nem azt kívánom monfdani, hogy a fiatalkori versek éretlenek,de valahogy az egész életmű olyan lassan, biztosan született, mint egy óceánjáró. Hónapról hónapra jobb és jobb lett, egyszer aztán elérte azt, hogy költő kollégák, az olvasóközönség és az irodalomkritikusok a magyar költők egyik legjobbjaként tartsák számon.  Nekem ebben a költészetben az az újfajta elégikusság tetszik legjobban, mely szokatlan metaforákban, a legtöbb Olvasó számára addig idegen tematikában ölt testet. Ágh István jó olvasni. Nem lép fel váteszi igénnyel ( legalábbis nem olyan értelemben, mint Nagy László vagy Juhász Ferenc), mégis olyan ő, mint egy krónikás, aki a napihírek mögött meglátja a lényeget. Azt a lényeget, amely mindig szomorú kissé. Ettől lesz nagyszerű.  A Nyári vásár című vers a huszadik század közepének egyik nagy történelmi-társadalmi traumáját, az elüzletesedést, a fogyasztói társadalom terjedését...

 Ágh István első kötete,a Szabad-e énekelni (sic!) 1965-ben jelent meg. Újszerűsége abban állt,hogy a könyvben szereplő versek nagy része formailag a népi kultúra jegyében fogant,Ágh Istvántól mégis távol áll és állt a népiség eszményítése,pláne miszticizálása. A költő éppenhogy a magyar falu,a magyar vidék hanyatlását,az urbánus életforma ellentmondásokkal övezett terjeszkedését mutatja be.  A Zsúfolt vonatok című versben az elhagyott anyák gyermekei,anyjuk csomagjával,robognak a város felé( talán önlétének meghatározását is elrejtette ebben a versben a költő). Az Emlék,álom című ál-tájleíró versben a tehenek eltűnnek a füstben. Az Utószó című versben a városról hazalátogató férfit penészes ablaktáblák,nyomorukat őrző buta ebek fogadják. A Temető című költeményben a temetőt elhagyja Isten,a maďárfészkekben pedig télen férgek laknak. A Gyógyító című panaszos önvallomásban pedig rozsdás szerszámokról,éhesen nyöszörgő disznókról,elkóborolt fiakról olvadhatunk. Sorolhatnánk a köt...

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hossz...

 A Napvilág Ágh István hetedik kötete,s szakértő irodalmárok egyetértenek abban,hogy a lemondás,a pusztulás élménye határozza meg a könyv atmoszféráját. De mi lenne,ha megnéznénk a pohár másik felét, a teltet?Ha megvizsgálnánk,hogy a hanyatlás,belenyugvás pusztulás mellett mi az,ami megragadja,megfogja az Olvasót Ágh István verseiben? Nagyon megragad a költőnek a természettel való eleven kapcsolata. Ki tudja,hány állat-és növényfaj neve bukkan fel a versekben. Nyárfa,hiúz,rigó,pulikutya,veréb,cinke,valóságos állat-és növénykavalkád. Ez is a költői program része,az ember és a természet újra-egymásratalálása. Ágh István verseinek ritmizálása némileg eltér a magyar hagyományban megszokottól. A költemények általában rímesek,de a rímelés szabálytalan. A versszakon belül a sorok száma is eltér. A Múltam múltja c. versben így alakul a sorok száma:4-4-3-3-4-8. Ez a váltakozás,ez a látszat-egyenlőtlenség teremt dinamikát,ad lendületet a műnek. A Napvilág című verseskönyvnek kifejezetten rok...

A Szép Versek 1981-es kötetében olyan szerzőktől olvashatunk verseket, mint Ágh István, Csoóri Sándor, Fodor András, Zelk Zoltán ( ő pont az ezt megelőző évben, 1980-ban hunyt el), Somlyó György , Nemes Nagy Ágnes ( a Villamosvégállomás című prózaverset is megtalálhatjuk a könyvben), Mezei András, valamint az utolérhetetlen Weöres Sándor ( A bolondok karácsonya, például). Remek irodalmi antológia.