Bejegyzések

illúzió címkéjű bejegyzések megjelenítése

Zsille Gábor( szerk.): Az Év Versei 2022

 Na végre! Egy antológia, amely nem ábécérendben közli a költőket! Egy versmaraton-felolvasás teljes anyaga tárul elénk Az Év Versei 2022 című kötetben. Van itt mindenféle vers: tájleíró és létösszegző, szerelmes és magányosságtól kongó, világértelmezést kereső és önnön csigazáházba visszahúzúdó, érthető és többszöri olvasás után érthető, szóval, mindenféle. A könyv kitűnően reprezentálja a magyar költészetet, mindenki benne van, aki számít valamit- elnézést, ha valaki mégis kimaradtnak és mellőzöttnek érzi magát. Rövid ez a könyvajánló, csak annyira van módom, hogy kiválasszak méhány verset a kitűnő termésből, aztán szólják róla egy-két szót.  Mindenekleőtt azt szeretném elmondani, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a magyar költészet kitűnő. Semmivel nem marad el ( sőt...) a nyugat-európai vagy az amerikai költészet mögött. Sok országban fogadnának szívesen egy ilyen, kvalitásos, antológiát. Nekem ebből az antológiából a kedvencem Kollár Árpád:Tollak púdere című verse.I

Gustave Flaubert:Bouvard és Pécuchet

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze