Bejegyzések

görög-perzsa háborúk címkéjű bejegyzések megjelenítése

Michele Wucker:A szürke rinocérosz

Mindennapi életünk telis-tele van szürke rinocéroszokkal. Olyan válságokkal, problémákkal, gondokkal, melyeknek akadtak ugyan előjelei,előzményei, de bizonyos pszichológiai és szociológiai motívumoktól vezérelve egyszerűen elsiklottunk felettük.Nem biztos, hogy minde efféle előjelről és előzményről tudtunk, de ha tudtunk is, nem törődtünk vele. Michelle Wucker: A szürke rinocéérosz című könyve ezekről a szürke rinocéroszokról szól.   Hogy jobban megértsük, mire is akar bennünket rávezetni Michelle Wucker, ebben a meglehetősen szűk terjedelmű könyvajánlóban néhány konkrét példát ismertetünk, pontosabban: utalunk ezekre, melyek szerepelnek ebben a kitűnő könyvben! Kezdjük magával a névadással: miért pont szürke rinocérosz? A Szerző egy szafari- kalandjáról kapta az elnevezést a jelenség. A helyiek, rutinos szakértők, rengetegszer elmagyarázták a tapasztalatlan amerikai turistáknak, hogy óvatosak legyenek a rinocérosszal, ne közelítsék meg, főként a nőstényt a kicsinyével. Ennek ellenére,

Bélyácz Katalin:A salamisi csata emlékezete

 Csak emlékeztetőül, fiataloknak:A görög-perzsa háborúk részeként, Kr.e.480-ban, Xerxész perzsa király támadász intézett Hellász ellen. A döntő ütközetet a Themisztoklész vezette görögök nyerték, az Athénhoz közelei Szalamisznál vívott tengeri csatában.Ezzel megmentették Hellász földjét a perzsa támadásoktól, bár a háborúnak még korántsem volt vége.  Bélyácz Katalin: A salamisi csata emlékezete című könyve arról szól, hogyan lett a salamisi csata az európai történeti tudat része, mikét értékelték az egyes későbbi korok a csatát, hogyan viszonyulunk hozzá manapság. A Szerző teljes forrásanyaggal dolgozik- az első, amit megtanulunk ebből a könyvből az, hogy egykorú pezsa forrásanyag nem maradt fenn a csatáról, kizárólag görög nyelvű forrásokat ismerünk,antik és posztantik korból. A 25.oldalon részletesen ír Bélyácz Eszter a születőben lévő új diszciplináról, az emlékezettörétnetről. Szerinte a kutatástörténet maga is a recepció- és emlékezettörténet része- rcenzens szerint ez így is van