Könyvekről mindenkinek

 Két bűnügy történet egyben, igazi különlegessége a műfajnak. Dupla izgalom, és sok csavar. Ed McBain osztályonfelüli kalandokkal szórakoztatja az Olvasót. Ahogy azt már megszokhatták, e rövid könyvajánlóban egy rövid spoilerrel teremtünk kedvet az olvasáshoz, az izgalmakhoz és a megdöbbentő megoldás feletti hüledezéshez. Eleven, élettel teli az egész regény, hús-vér alakoknak is gondolhatjuk a nagyszerű krimi szereplőit. Pedig kitalált személyek.  A fiktív történet színhelye NewYork , valamikor a huszadik század vége felé, de akár napjainkban is játszódhatna. Fiatal nő állít be a rendőrkapitányságra, Carella nyomozót keresi. A detektív nincs bent, éppen egy gyilkossági üy helyszínén tartózkodik. A nő- Virginia a neve, mint kiderül- előhúz egy pisztlyt, majd közli, hogy a táskájában robbanószer van. Kijelenti, meg akarja ölni Carellát. Azt is megmondja, miért:Virginia férjét, Franket, aki wgy benzinkúti rablás során lelőtt egy embert, Carella juttatta börtönbe. Frank nehezen bírta a be

 Képzeljék el, hogy életüket visszafelé élnék! Előbb lennének 90 évesek, mint 8 évesek. Micsoda botrány lenne ez, olyan skandalum, mely nemcsak közvetlen környezetükre hatnak ki, hanem- jelentsük ki bátran- az egész tágabb közösségükre, pl. nemzetükre is. Martin Amis brit író Időnyíl avagy a sérelem természete című regénye pontosan erről szól:egy fordított egzisztenciáról, egy, a mindennapitól gyökeresen eltérő létformáról. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett gondolkodunk egy kicsit. Utána eldöntjük, szeretnénk-e Tod helyben lenni, avagy sem.  A fiktív történet narrátora a Tod testében élő- valaki, nevezzük léleknek. Todnak hívják a főhőst, aki testileg csodálatosan érzi magát, hiszen míg környezete öregszik, ő rendíthetetlenül fiatalodik. Már nincs is szüksége botra ahhoz, hogy eljusson a szoba másik végébe. Hatvan-hetven éves lehet, mikor felfedezi magának a szerelmet. Irene-vel folytott kapcsolata nagyon kétélű,előfordul olyan is, hogy a nő előbb elélvez, aztán levetkőzik. Mert

 Ed McBain a huszadik század egyik legjobb amerikai krimiírója volt. Karácsonyi ajándékok című könyvében egy igen-ige régi bűnügyi eljárásjogi kérdést feszeget:szabad-e a nyomozónak valakit azért gyanúba vennie, mert az illető nem úgy viselkedik, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ha végigolvassák Kedves Látogatóink a spoilert, érteni fogják, mire gondolok. Úgyhogy következzék is a spoiler! New Yorkban játszódik a történet, az 1970-es évek elején. A városon kiütött a karácsonyi pánik, mindenki az utolsó pillanatban igyekszik karácsonyi ajándékokat vásárolni. Carella nomozó is már inkább hazafelé gondol, semmint a munkájára. Ebben a helyzetben váratlan és szokatlan gyilkossági eset történik.  Egy középosztálybeli, többek között portai szolgálattal is rendelkező társasház egyik második emeleti lakásában( az emeletnek még lesz jelentősége) holtan találják Mst.Fletchert. Kegyetlenül ölték meg, halála után még meg is forgatták a kést a hasában. Carella és csapata betörésre gyanaks

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

 Lisa Scottoline:Végső fellebbezés című könyvét azoknak ajánljuk, akik szeretik az izgalmas, feszültséggel teli thrillereket, ugyanakkor nem húzzák az orrukat, ha egy kis közélet is belekerül a cselekménybe. A díjnyertes bestseller jogi környezetben játszódik, tehát azoknak az Olvasóknak is érdeklődésére is számíthat, akik érdeklődnek a jog iránt, netán szakmai szinten művelik azt. Egy rövid spoiler, és máris meglehet rohanni a könyvtárakat, antikváriumokat, hogy beszerezzük ezt a nagyszerű könyvet.  Grace Rossi, miután túljutott egy viharos válóperen, munkahelyet is váltott: New York állam fellebviteli bíróságánál helyezkedett el. Nagy ügyekről hoz döntést,viszont munkatársaival, különösen a két, elviselhetetlen modorú stréber joghallgatóval nincs megelégedve. Az egyik bíró, az örmény származású, egzotikusan jóképű, ám nős Armen Gregorian, viszont szemet vet a magányos, fiatal és csinos asszonyra. Neki adja a pillanatnyilag legégetőbb ügyet:egy gyilkosról kell eldönteni, halálbüntetés

 Ed McBain volt az az amerikai krimiíró,aki még a legvéresebb történetet is képes volt megfűszerezni csöppnyi humorral,szatírával. Mégis,Carella nyomozó és társai ebben a könyvben is echte nagyvárosi(New York méghozzá) bűnügyet nyomoznak,nem pedig szójátékokat ötölnek ki. A Gyilkos leszámolás nem Rejtő,de azért nem is Chandler. Valahol kettejük között. A történet úgy kezdődik,hogy Sy Kramert,a hirtelen megtollasodott piti zsarolót egy autóból agyonlövik. Carella nyomozó szerint a tettes olyan amatőr,aki túl sok szeszcsempész-regényt olvasott. Beosztottai ezt kételkedéssel fogadják,ők inkább profi munkára gyanakszanak. Már a nyomozás elején történik egy furcsa esemény:egy Torr nevű úriember beállít a rendőrségre,és kifejti,mekkor nagy barátja volt neki Sy Kramer,és hogy mennyire szeretné,ha megtalálnák a tettest. Kling nyomozónak elege lesz belőle,és udvariasan kitessékeli.Mint később kiderül,ez majdnem végzetes hiba. A nyomozók sorra járják Kramer áldozatait:a csinos szenátornét,aki if

 Ursula Curtiss könyve hamisítatlan thriller,azt is mondhatnám:szívesen látnám filmváltozatban. Plasztikus,markáns és nem mellesleg:igencsak izgalmas történet. A főhős Katie Meredith,fiatal lány,aki egy new york-i reklámügynökségen dolgozik. Fenyegető leveleket kap,melyek élete egyik tragédiájára céloznak. Amikor Katie 12 éves volt,féltestvérével együtt kimentek korcsolyázni. Monica,a féltestvér alatt beszakadt a jég,a lány vízbe fulladt. A fenyegető levelekben ez áll:Te lökted. Katie a harmadik levél után elmondja az egészet barátjának,Michaelnak. Úgy dönt,leutazik gyermekkora kisvárosába,hogy ott járjon utána a történetnek. Michael ezt határozottan ellenzi,szól Hooper hadnagynak,rendőr ismerősének,aki szintén nincs elragadtatva Katie ötletétől. De a lány úgy érzi,nincs más választása. Első döbbenete már odaérkeztekor éri. Valaki ugyanis koszorút rendelt a nevében Monica sírjára. Nem sokkal ezután újabb gyilkosság történik: legurul a fogadó lépcsőjén a kisváros fő pletykafészkének szá

 Kurt Vonnegut,az amerikai irodalom klasszikusa. Éj Anyánk című könyvében egy meglehetősen összetett világú hős különös életét mutatja be,olykor szatirikus,máskor filozofikus hangvételben. Howard Campbell jr. a második világháború idején náci propagandista. Az a feladata,hogy minél több amerikait megnyerjen a Harmadik Birodalom ügyének. Angol nyelvű rádióműsorait milliók hallgatják az éterben. Campbell jó barátja Goebbelsnek,és Hitler is nagyon kedveli. Csakhogy Campbell kettős életet él:titokban az amerikaiaknak kémkedik. Ezt csak hárman tudják róla,Roosevelt elnök,Donovan tábornok meg egy titokzatos összekötő. A háború után Campbell új személyazonosságot kap,és New Yorkba költözik. Több,mint tíz év után azonban felfedezik kilétét és rejtekhelyét. Összeverik a lakása előtt. Ráadásul amerikai szélsőjobboldali szervezetek is rátalálnak,akik példaképnek tartják őt. Hogy változatosabb legyen az élet:a szovjetek is meg szeretnék szerezni Campbellt,úgyhogy titkosügynököket küldenek rá. Izra

 Ed McBain kitűnő könyve,a Lidércnyomás, a téli New York sajátos világába vezeti el az Olvasót. A krimi főhőse Carella detektív,akinek ezúttal egy nagyon szokatlan bűnügyet kell megoldania. Jimmy R. Harris vak,és abból él,hogy New York utcáin koldul. Mégsem szegény,az egykori katonának 25 000 dolláros életbiztosítása van. Egy novemberi napon egy ismeretlen hátulról odalép hozzá, és egy késsel elvágja a torkát. Carella vállalja a feladatot,hogy értesíti a feleségét,aki szintén vak. Isabel Harris semmi olyat nem tud mondani,amivel előrelendíthetné a nyomozást.  Aznap éjfélkor egy magát rendőrnek mondó férfi csenget Isabel ajtaján. A gyanútlan hölgy beengedi a férfit,aki ezután összeveri. Tudni akarja valamiről,hogy hol van. Hogy Jimmy hová dugta. Isabel nem tud semmit,a tettes felfordítja a lakást,majd végez a nővel.  Carella megtudja,hogy Jimmy  a vietnami háborúban vesztette el szeme világát. Felkeresi a kórházat,ahol Jimmy lábadozott. Kiderül,hogy a férfinak nagyon súlyos,visszatérő l

Dr. Völgyesi Ferencné: Újra itthon című könyve igazi antikvár ritkaság, aki hozzá akar jutni, az vagy vár, vagy valamelyik nagyobb egyetem könyvtárába beül, és elolvassa (pl. oszk.hu ). Völgyesi Ferencné a két világháború közötti időszak legnevesebb pszichiáterének volt a felesége, de nem elégedett meg a professzorfeleség-szereppel, maga is igen komoly értelmiségi munkát fejtett ki. Például ( 17 államot látogatott meg Amerikában és Európában) ellátogatott aaz 1939-40 ben, New Yorkban rendezett világkiállításra, és megírta ott szerzett benyomásait. Azért szeretem ezt a könyvet, mert Szerzője nem úgy testi fel a kérdést, hogy mi tetszett és mi nem. Szerző- mai kifejezéssel élve- a trendeket keresi. Feltűnik neki, hogy forradalom várható a közlekedésben, a kommunikációban, az öltözködésben. Nincs oda Amerikáért, nem bűvöli el és nem taszítja a sok csoda: egyszerűen azon gondolkodik, mi következik mindebből hazánk számára. Ha akkor, a világkiállítás idején, az európai politikai elit in

Remek krimi, amire való, arra jó: szórakoztat, kivsit borzongat, a égén pedig örülünk a happy end-nek. A Rémület a Broadway-n főhőse Bart Hardin, egy menő bulvárlap főszerkesztője, aki levelet kap a Broadway-n ( aki nem tudná: New York színházi negyede) garázdálkodó sorozatgyilkosról. Egy azóta kocsmatöltelékké züllő volt rendőr, állítólag, majdnem elkapta Waldot, az ötszörös gyilkost, néhány méteren múlt, hogy ne sikerült az akció. Nem sokkal később infőrmáció érkezik, magától Waldotól, miszerint hamarosan akcióra készül. David Alexander könyvében remekül érzékelteti a feszültséget, jellemábrázolása realista, még társadalomrajzról is beszélhetünk e könyv esetében. Amit hibának tartok, az az utolsó fejezet- miután leleplezik, kicsoda Waldo, még egy utolsó poént is tartogat a Szerző, mégpedig azt, hogy az egyik gyilkosságot nem is Waldo követte el, hanem valaki, akit a főhős személyesen ismer. Az a baj, hogy ez a párbeszédes fejezet túlírt. Ez persze jószándékra utal, Alexander még a

A legtöbb keresztény misszionárius mindig hagy magának egy menekülési útvonalat. Állami pénzből dolgozik, és ha omlik a rendszer, már ott sincs, a világ másik táján kell segítenie a szegényeknek. Keres magának egy másik intézményt. David Wilkerson nem intézményt keresett, hanem Isten szavát hallgatta, és Isten utasítását vitte véghez. Egyszerű vidéki lelkész volt ( már amit ez Amerikában jelent), ám egyszer csak szólt hozzá az Úr: menj New Yorkba! És Wilkerson nem maradt gyáva, nem dugta be a fülét, hanem ment. A kocsijában aludt egy veszélyes környéken ,mert nem volt szállása. Elment a város legsötétebb gettójába, hogy ott segítsen azoknak a bandatagoknak, azoknak a partravetett fiataloknak,akiknek a leginkább szükségük volt a segítségre. Ezeknek a srácoknak korábban senki nem adott semmit, szeretetet legkevésbé. David Wilkerson atya elvitte hozzájuk a ruhát, a lakást, az Igét, mindenkinek, azt, amire szüksége volt. Hajléktalanok, alkoholisták, heroinista terhes anyák, jó útra tér

Magyarország 20. századi történetének tanulmányozása során nem szabad figyelmen kívül hagynunk a külföldön megjelenő magyar lapok írásait és azok hatását. A Szabad Magyarság című újság New Yorkban jelent meg, az amerikai magyarság lapja kívánt lenni, és utólag azt mondhatjuk, meglehetősen éleslátó módon, illúziók nélkül tájékoztatta a magyar külföldi Olvasókat a forradalom és szabadságharc eseményeiről. A cikkek szerzői nem fűztek sok reményt  Nyugathoz. Többször is hangoztatták a Nyugat tétlenségét. Nem ígérgették, hogy majd az ENSZ, majd Amerika...Ez az álláspont akkoriban ritkaságnak számított. Nagyon pontosan látták, hogy a Kádár- kormány egy nemzetáruló kormány. Nem dőltek be  Kádárék Rákosi-ellenes szlogenjeinek, tisztában voltak azzal, hogy, a Szovjetunió által hatalomra juttatott bábkormánnyal van dolga Magyarországnak, melyet a lehető leghatározottabb módon el kell utasítani. Utólag csak annyit mondhatunk: Bravó, Szabad Magyarság! Ahogy a nagykönyvben meg van írva: csakis

Kulcsár István tudósítóként érkezett amerikána az 1980-as évek végén, s még arra is volt energiája, hogy az éjfélig tartó napi munka után még könyvet is írjon tapasztalatairól. Újságíróhoz méltó könyv kerekedett ki belőle, szemléletesen mutatja be a korabeli USA-t. Járunk az ENSZ székházában éppúgy, mint a Houston Űrközpontban, megtanulunk hitelkártyával fizetni, közlekedni a New York-i metrón, de olyan rendezvényekre is eljutunk, mint a Nem Orléans-i karneválok egyike, vagy éppen az Amerikai Szamoán élő indián törzsek gyűlése. Szerintem ez a legjobb útibeszámoló Amerikáról. Külön ki kell emelni, hogy ( bár a könyv a rendszerváltás előtt jelent meg) annak a vulgáris kommunista Amerika-ellenességnek ebben a könyvben nincs nyoma. Az egyetlen dolog, miről a Szerző, nagyon helyesen, elítélőleg szól, az a Klu-Klux-Klan tevékenysége. Ebben csak egyetérthetünk vele.