Rába György:Kézrátétel
Rába György Kézrátétel című kötetében sikeresen elkerüli azt a csapdát,melybe a magyar poétika sok nagy alkotója beleesett. Hogy tudniillik költészete a költészetről szól. Nem mestersége mibenlétét elemzi-bár természetesen akadnak a könyvben az irodalmi alkotómunkáról,mint hivatásról szóló darabok-hanem egy sajátos világhorizontot tár fel a költészet sugarában,a költészet által. Ebben a vonatkozásban Rába György a nyugatosok hagyományát folytatja,mégpedig kitűnően. Ezen könyvajánló nem komplex elemzést,pláne nem kritikát óhajt közölni erről a nagyszerű verseskönyvről. Maradnék az olykor naivnak,máskor felületesnek bélyegzett szubjektivitáson alapuló megközelítésnél. Kiválasztottam a kötetből néhány verset,és csak annyit írnék róla,hogy nekem miért tetszik,bennem,mint egyszerű olvasóban,milyen érzéseket,asszociációkat keltett a költői mű. A címről. A világ több kultúrájában a kézrátétel a gyógyítást,a vigasztalást,az erő,a bölcsesség átadását jelenti. Az enyém. Sokat morforndírozha...