Könyvekről mindenkinek

 Jon Fosse, a 2023.év irodalmi Nobel-díjasa, többek között " innovatív drámáiért" kapta a rangos nemzetközi elismerést. Hatudni szeretnénk, mitől is ennyire innovatívak a norvég Szerző drámái, érdemes beleolvasni a Valaki jön majd című könyvbe, ahol is hat színmű mutatja be nekünk a Fosse-darabok eredetiségét- De miben is áll ez az eredetiség? A drámai konfliktus nem feltetéelnül jelenik meg előttünk. Sok esetben nem a realista alapon elgondolt lélek vagy a személyiségek özött feszül a kofliktus, hanem maga a nyelvhasználat eredményezi azokat. No meg a magány. Fosse hősei elképzelhetetlenül magányosak elidegenedettek, sokszor képtelenek a kommunikációra. A párbeszédekben gyakori elem a zeneiség- ebből a szemponból hasonlítanak ezek a darabok a 19.századik a falvak különböző közösségi eseményeni- pl. fonóban- zajló, zömmel a szerelem, párválasztás témája körül forgó mondókákra, balladákra.  Nézzük most egyenként a színműveket!  A címadó mű, a Valaki jön majd, 1992-1993-ban kel

 A középiskolában valahogy úgy tanuljuk / úgy tanítják a kora újkori angol irodalomat, hogy volt egyszer egy angol reformáció, aztán jött egy I. Erzsébet, akinek idején felvirágzott a kultúra, amely Shakespeare drámáiban elérte csúcspontját, aztán predig lehanyatlott. Ezt a nézőpontot sürgősen el kell felejtenünk- többek között erre is tanít bennünket a Bényei Tamás és Kállay Géza által szerkesztett Az angol irodalom története .A kora újkor című kötet. Az angol irodalom sokkal árnyaltabb, differenciáltabb volt- mindig is, nem csak a tárgyalt korszakban- hogysem elbírna egy, inkább csak az oktatás kényelmét szolgáó leegyszerűsítést. Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni- rövid terjedelemben, ahogy azt már Kedves Látogatóink megszokhatták- hogy a kötet tanulmányainak elolvasása után milyennek látom én, mint befogadó, az angol irodalmat.  Először is: mint minden korszakban, az 1480-as évektől az 1640-es évekig tartó korszakban is az irodalom része volt egy nagyobb konglomerátumnak,

 Lator László:Szigettenger. Költők, versek, barátaim című kötete verseket, vers-értelmezéseket, költői portrékat tartalmaz, huszadik századi magyar alkotókról. Arra gondoltam, ebben a rövid könyvajánlóban nem felsorolom, miről is olvashatunk a műben, hanem rövid, személyes reflexiókat közlök arról, miért is ragadott meg engem Lator László könyv,e mi az, ami szerintem kiemeli ezt a művet a hasonló könyvek társaságából, egyszóval: szubjektív reflexiókat fűznék a könyvhöz, mit gondoltam, mit éreztem, miután végigolvastam. Szerintem ennél jobb módszer valamely könyv ajánlására nincs.  1. Először is azzal szeretném kezdeni: a könyv kitűnő, bátran ajánlom minden olvasni szerető embernek. Azoknak is, akik hivatásszerűen foglalkoznak irodalommal, azoknak is, akik csak lelkesedésből, kedvtelésből olvasnak. Azok számára is hasznos, akik általános képet szeretnének kapni a 20.századi magyar költészetről, de azok is kedvtelve lapozhatják, akik egy-egy alkotó életművére vagy egy-egy versére kíváncs

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

 Simon Márton lírája nagyon megfogja, áthatja az Olvasót, tetőtől talpig.Úgy érkeznek meg ezek a versek szívünkbe, mint szelíd, rábeszéléssel dolgozó kedves hódítók, akik azért jöttek,hogy kicsit megnemesítsék elszürkült- elunott, fogyasztóivá vált mindennapjainkat. Túllépnek a száraz intellektuson, lekísérnek bennünket a mélybe.Magyarázatot adnak jelenségekre, amit eddig is értettünk, csak nem így, és nem ennyire pontosan. A Dalok a magasföldszintről című kötet csak véletlenül került a kezembe,mindig halogattam az olvasását, de rosszul tettem, mert nagyon egyedi, furcsa,csak Simon Mártonra jellemző versekkel van teli.  Simon Márton verseiben legtöbbször valamilyen epikus helyzetből indul ki. Ezek a legváltozatosabb tettek, cselekedetek, gondolatok, vagy éppen nem tettek, nem-cselekdetek, nem gondolatok. A merülés elmélete című versben a Hold krátereinek elnevezésén csodálkozik egy fiú. A teendők című vers azzal kezdődik, hogy valaki felszóít valakit, hogy dobjon ki mindent. A véletlen

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

 A könyv alcíme pedig ez:Kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak. Amikor versekkel kezdünk foglalkozni(ez többnyire az iskolai irodalomórákon történik,ami szerencsés esetben szerencsés,balszerencsés esetben pedig nem jó),hamar összetalálkozunk azzal a szóval,hogy "költészet". A költészet pedig mindaz,véljük kicsit bután,amit elemzünk az órákon. Mert,mint tudvalévő,a vers arra való,hogy elemezzék(intellektus),majd lelkendezve megállapítsák,hogy mind a költő,mind a verse zseniális(érzelem), s hogy lám,kis hazánkban milyen zseniális költők születtek,s nekünk ez a legfőbb értékünk(kultúrnemzet-koncepció). Ezután,ha még nem csengettek ki,megvitathatódik,csak úgy spontán,diáki kezdeményezésre,hogy vajon a 21.század gyorsbeszédű repperei tudnak-é olyan dalszöveget írni,mint Kosztolányi,aki nem írt dalszöveget,csak verset,de témánk szempontjából ez most teljesen irreleváns. Aztán,ha már kellően sokat elemeztünk költészetet,találkozunk olyas fogalmakkal,mint "verstípus". Azaz:rá

 Fehér Renátó könyve maradandó olvasói élményt nyújtó verseskötet. A Garázsmenet ( akik nem járnak busszal, azoknak:ez a felirat a tömegközlekedésre nem alkalmas, garázsba tartó autóbuszokon szokott megjelenni) versei részben generációs kiábrándultságról, a világ elszürküléséről tesznek igencsak sokszínű vallomást, másrészt arra buzdítják a befogadót, hogy a költeményben tárgyalt " problémáktól",ha lehet, kímélje meg magát. Annyira élesen villan elő líra mögül az epika, hogy még a leginkább képzeletszegény Olvasót is átjárja olykor a hideg. Ebben a rövid könyvajánlóban csak csöppnyi ízelítőt adunk Fehér Renátó költészetének gazdagságából, egy-két mondattal felhívjuk egy-egy versre a figyelmet.  A Természetes élőhely a gyermekkor világába vezet bennünket. Biztosan sok Látogatónk átélte, milyen is saját búvóhelyen kialakítani a szociális kapcsolatokat. Az összetartás, a bajtársiasság ezeken a titkos, sötét búvóhelyeken születik meg, és tart olykor nagyon hosszú ideig. A cím azo

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is

Tőzsér Árpád lenyűgöző, divatos szóval ( kissé félve) élményszerű költészetét csodálva, kicsit sajnálom, hogy a 21.században olyan kevesen olvasnak verset. Tőzsér Árpádot kihagyni hatalmas mulasztás. Éppen ezért azt gondolom, hogy A vers ablakán kihajolva című könyvet ajánljuk elsősorban magyartanároknak: ismertessék meg a fiatal generációval! Válasszanak ki egy-két művet a sok remekből, értelmezzék, utazzanak ezen a gyönyörűséges irodalmi úton.  E rövid könyvajánlóban nem tudok erről a nagyon fontos könyvről részletes elemzést adni. Inkább arra keresem a választ, hogy mitől ilyen jó ez a Tőzsér-költészet, mi az, ami egyedivé, utánozhatatatlanná teszi.  - Nagyon kevés olyan költő akad, aki ennyire otthon van mind a " hagyományos", mind az avantgarde költészetben ( a szót franciásan írom, mert úgy kellene, hiába mond mást a Helyesírási szótár). Például a Megtérés című vers hagyományos négysoros versszakokból, abab rímképlettel gyönyörködtet, akárcsak a jóval később keletkezett

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

 Miért nem tudunk szinte semmit a modern svájci irodalomról? Az átlagolvasónak legfeljebb csak Dürrenmatt neve rémlik. Pedig rajta kívül is rengeteg hatalmas alkotó és nem mellékesen, jó arc tevékenykedett a 20.századi svájci irodalomban.  Itt van pl. Urs Martin Strub (1910-2000). Eredeti foglalkozása pszichiáter, előkelőknek való klinika főorvosa is volt, de érdeklődése nem merült ki ennyiben. Ha már acélgyára van a családnak, gondolhatta, akkor azt lelkiismeretes vállalkozóként el is vezette, méghozzá sikeresen. Mindemellett verseket és prózát írt, és azt gondolom, ez utóbbi tevékenységet szerette legjobban. De ez csak alattomos gyanú... Signaturen, Klangfiguren:Gedichte ( magyarra fordítva kb.: Írásjelek, hangfigurák, versek) című kötete 1964-ben jelent meg. A " Hangfigurák" utalás Johann Strauss 251. keringőjére. A könyv alapkoncepciója a következő:a világ egy nagy, ám egybefüggő, sokismeretlenes hálózat. A költő feladata, hogy kiemelje ebből a hatalmas halmazból mindazt,

 Érdemes olykor fellapozni régebben kiadott tudományos műveket. Igaz,hogy a legújabb eredmények természetszerűleg nem olvashatók benne,viszont vizsgálódásaik szempontja egészen más,mint a kortárs tudósoké. Ez pedig termékenyítőleg hathat a jelen tudósa számára is. Király György:A magyar ősköltészet című könyve 1921-ben jelent meg. Amennyire lehetett abban a korban,Szerző igyekezett interdiszciplináris módon közelíteni a témához. Véleménye szerint a honfoglalás időszakában a magyar nép már kulturálisan egységes volt,egy nyelvet beszélt. Volt epikája,lírája és alkalomszerűen előadott drámája. A költészetet hivatásszerű táltosok művelték,de ezek semmiképpen sem voltak sámánok. Király tehát élesen elválasztja táltos és sámán fogalmát,szerepkörét. A magyar ősköltészet formája szerinte hosszú,rímtelen sorokból álló prózavers,amely aztán nyugati hatásra különböző versformákra oszlott. Milyen kapcsolatban állt a hun költészettel a magyar költészet?Király szerint a magyar-hun rokonsággal és enn

 Gilbert Kaith Chesterton a 20.század első felének brit sikerírója volt, tucatnyi bestseller kötődik nevéhez. Többek között ő alkotta meg a minden bűnügybe belekontárkodó pap, Brown atya alakját. Az ember, aki Csütörtök volt című könyve nem krimi, hanem szatíra. A Rémálom alcímet viselő könyv ajánlóját úgy is kezdhettük volna:amikor az angol humor találkozik a politikai szatírával.  London egyik művésznegyedében egy Gregory nevű költő az úr.Ő a szellemi vezér, ő tart előadásokat a művészet és kultúra teremtő erejéről, a költő mindenen felül álló szabadságáról, és némi politikai anarchizmusról. A környéken lakók Gregoryt mint csúcsértelmiségit tisztelik és becsülik. Csakhogy ezt a szellemi királyságot veszély fenyegeti: odaköltözik egy Syme nevű férfi, aki pontosan ellentétes eszméket vall költészetről, politikáról, mint amiket Gregory hirdet. Syme szerint a költészet kispolgári, a jó vers kiegyensúlyozott, mértéktartó. Syme is legalább ugyanolyan karizmával rendelkezik, mint Gregory, a

 Makkai Sándor:A magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című könyve 1927-ben jelent meg. Ady Endre ekkor már nyolc éve halott,ám a költészete körüli viták nem csitulnak. A konzervatívok szemében Ady még mindig csak egy semmire lázadó,erkölcstelen tollforgató,a baloldali gondolkodásúak viszont szellemi elődjüket látják benne,nem is teljesen alaptalanul. Makkai Sándor könyve,ahogy ma mondanánk,demitizálja Adyt. Megkísérli bebizonyítani,hogy nem erkölcstelen,igenis ügyelt a versformákra,nem ivott olyan sokat és nem állt szemben az előkelőkkel. Makkai azt szeretné,ha Ady bekerülne a Horthy-korszak irodalmi kánonjába. És persze az iskolai tananyagba. Ezen törekvését csak részben koronázza siker. Adyt nem lehet megfosztani szélsőségeitől,mert Szabolcska Mihály lesz belőle. A szalon-Ady nem kell senkinek,pláne nem kell az ifjúságnak. Ady Endre a magyar költészet és zsurnalisztika forradalmára. Ezt a dicsőséget még a mégoly kiváló Makkai Sándor sem veheti el tőle. Mindazonáltal a könyv tart

Somlyó György könyv alakban is megjelent tanulmánya voltaképpen egy készülő,a 20.századi magyar és európai modern költészetet összefoglaló monográfia bevezetője lett volna,ám a Magvető Könyvkiadó annyira jónak találta,hogy önálló kötetben is megjelentette. Mit is jelent modernnek lenni?Somlyó György szerint mindenekelőtt vállalni kell az előzménynélküliséget. A 20.század elejének szemtelenül fiatal modernjei büszkék voltak arr,hogy hagyománynélküliek. Aztán persze kiderül Somlyó tanulmányából,hogy nem annyira hagyománynélküliségről,inkább a múlt újfajta szelektálásáról van szó.   Mint ahogy a történelem és a kulrurális közízlés is szelektált közüttük. Az avantgarde lázadó izmusai eltűntek,a modernség,mint ideológia,mint életérzés megmaradt. Mindenki hitte,hogy modernnek kell lenni.Mindenestül. Mint az a záró fejezetből kiderül,ez az életérzés erősen ateista. Az új költészet hívei végigélték a 20.század minden borzalmát,s arra a követkehtetésre jutottak,hogy Isten magára hagyta a gon

Mi,akik szeretjük a költészetet,sokszor gondoljuk azt,hogy József Attila már a "zsebünkben van". Hiszen ismerjük verseit,egyéb írásait,eszméit,sokat tudunk életéről,betegségéről. Ezt hisszük. Aztán kezünkbe kerül a költő testvérének,József Jolánnak életrajzi könyve,és rádöbbenünk,hogy amit eddig tudtunk,az semmi. Pusztán a felszín. Mert mit tudunk mi arról,milyen lehet,amikor egy kisgyermek napokon át nem eszik semmit. Mit érzünk abból a fájdalomból,amit Attila érzett akkor,amikor imádott anyja félholtra verte holmi ellopott bukták miatt? Hogyan tudnánk felfogni a sikerrel parosuló mellőzöttséget? Mulyen lehet az,amikor egy költőnek remek kötetei jekennek meg,mégis nyomorog,mert az újságok nem hozzák verseit? Milyen önbecsülése lehet egy huszonkilenc éves férfinak,akinek még nem volt rendes állása? Mi csak annyit tudunk,hogy Attila összetört. Üldözési mánia gyötörte,kényszerképzetei eluralták elméjét. Azt gondolta,hogy valaki hipnotizálja...Sem a szerelemben,sem az alkotá

A magyar avantgarde költészet kicsit mostohagyermek maradt. Mivel a nagyközönség nem tudja értelmezni a " formabontó" verseket, marad a szakma, az meg olyan, hogy egyik kötet jön a másik után, nem érünk rá agyondicsérni senkifia kollégát. Pedig Petőcz András:Önéletrajzi kísérletek című könyve megérdemelte volna, hogy legalább néhány hétre a magyar irodalmi közfigyelem középpontjába kerüljön. Petőcznél a rendhagyó formai megoldások kitágítják a szöveg jelentését, nem pedig csak illusztrálják. A könyörgés című vers térdelő alakja egy generáció életérzését fejezi ki. Atomjaira hullt nemzedék, sokféle érdekkel, nézőponttal, életcéllal. Voltaképpen az egész kötet erről szól:volt valaha egy Közösség, mely széthullott/szándékosan szétbomlasztották sok egyénné. S mivel a generáció széthullt, nem tudja megfelelően értelmezni a kulturális hagyományt- pl. Ady Endrét. Mert Ady, Hölderlin, s a könyvben szereplő más fiktív nagyok világa még egész volt, s ezt a világot a mai- pontosabban

Simonyi Imrét, Kelet-Magyarország szülöttét (1920-1974), valahogy nem kezelte tehetségének és érdemének megfelelő módon a magyar irodalmi köztudat. Mentségre legyen mondva, olyan erős volt a magyar költészet a 20. században, hogy bizony nagyon sok tehetség elsikkadt, attól tartok, mindörökre. Pedig a Különvélemény nagyon erős kötet. Simonyi Imre gyűjteményes kötete. Mily gyanús lehetett ez a könyvcím a kommunista cenzoroknak- joggal. Ráadásul olyan emberről volt szó, aki részt vett az 1956-os forradalom-és szabadságharcban, amiért el is ítélték. Csak fokozatosan tért vissza az irodalmi életbe, de ezt olyan jól csinálta, hogy 1974-ben már József Attila- díjat kapott. Simonyi Imrének valóban különvéleménye, a hatalom csúcsán lévőkétől merőben különböző véleménye volt olyan kérdésekről, mint nemzettudat, irodalom helye a társadalomban, avantgarde, József Attila, elidegenedés, parasztság- és még sok ilyen kérdést fel tudnánk sorolni ebből a kötetből. Az utókor szerencséjére azonban Sim