Könyvekről mindenkinek

 Patrick Modiano francia író a kortárs európai irodalom egyik legjobb és legnépszerűbb alkotója. Regényeiben- melyek szinte minden létező díjat elnyertek, 2014-ben pedig Nobel-díjjal is tüntették ki a Szerzőt- arra kíváncsi, hogyan éli meg a hétköznapi ember az élet és a történelem nagy fordulópontjait, hogyan dolgozza fel az egyén pszichéje a vele esett traumákat, válságokat. A Nászút című kitűnő könyv nagyon érzelmes, nagyon felnőtt emberek lelki reagálásait elemzi elképesztő beleérzéssel, bravúros írói technikával, remek környezetrajzzal. Az Olvasó szinte bőrén érzi a fizikai és lelki tájat. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel villantjuk fel ennek a remek könyvnek az erényeit, s próbljuk olvasásra csábítani a Kedves Látogatót.   A fiktív, de bármelyikünkkel megeshetett volna- típusú történet két idősíkban játszódik. A jelenben, valamikor a huszadik század vége felé, és a történelemben, az 1960-as évek felszabadult világában, és a második világháború poklában. Ami a jelent

Sándor Iván:Drága Liv című könyvében a magas szintű, nívós,hagyományokra épülő és újításokra büszke elbeszélő szépirodalom találkozik az esszé műfajával, a személyes az általánossal, a kultúra és a közélet világa a magánszférával. Egy magyar fiatalember szemszögéből beszél el eseményeket, olyan történeteket, melyeket nem mindenkinek volt módja átélni. Ez a fiatalember ugyanis, a szocializmus időszakában, a hidegháború egyik legélesebb helyzetében,az 1968-as csehszlovákiai bevonulás idején, éppen útlevéllel tartózkodik Párizsban.  Akkoriban nagon sok fiatal szeretett volna a szabadság és kulturális élet európai fővárosaként számontartott Párizsban tartózkodni, de a Kádár-rendszer nem akarta a magyar fiatalokat Párizsba engedni, úgyhogy sokan nem kaptak útlevelet. A kevés szerencsés ezért igyekezett mindent látni és átélni és megtudni, hogy majd itthon mesélhessen. A többieknek, akik itthon maradtak.  Ebben a könyvajánlóban azt szeretném elmesélni, amit jómagam éreztem, miközben olvastam

 Stanley Ellin (1916-1986) amerikai író a felesége unszolására kezdett írni, de nem bánta meg, szinte valamennyi könyve bestsellerré vált. Kártyavár című könyve szépiordalmi igényességű krimi.Van persze bűntény- sőt: bűntények- de a regény mondanivalója alaposan túlmutat magán a cselekményen. Társadalomról, pszichológiáról is szól a Szerző, igen mély érzékkel, empátiával. Közlünk ugyan egy rövid spoilert- amint azt ebben a könyvajánlóban már megszokhatták-, de előre leszögezem:ez csak cselekményleírás, a mögöttes kis dolgokra, amitől irodalom az irodalom, a Kedves Látogató csak a könyv elolvasása után döbben rá.  Nem derül ki azonnal, miért, de a könyv a tarot-kártya figuráinak és azok jelentéseinek leírásával indul. Aztán már benne is vagyunk a forgatagos cselekményben, amely a huszadik század második felében játszódik, a francia fővárosban,Párizsban. Reno, a tehetséges, de profi társaihoz viszonyítva bizony lassúkezű amerikai bokszoló, miután sportpályafutásától- számottevő eredmény,

 Két kisregény,tükörszövegek adják a mindinkabb kikristályododó Auster-életmű darabjait. A magány feltalálása a kortárs világirodalom talán legszemélyesebb hangvételű prózai munkáit fogja egybe. Életről és halálról,konvenciókról és különcökről szólnak ezek az önfeltárulkozó művek. És,persze,az irodalmi mű megalkotásának folyamatáról. Minden írásmű személyes és/vagy közösségi történet/történelem,ezáltal emlékezés.  Az első kisregény:Egy láthatatlan ember portréja.Lélektani regény,tényirodalmi elemekkel. Paul Auster apjáról szól ez a isregény,melyben a fiú beszél apja halála után közvetlenül arról,milyen is volt az öreg Sam fiának lenni. Objektivitásról,többnyire,szó sincs,de nem is várjuk el. Az önfeltárulkozást várjuk,az érzelmek kimutatását,azt,amihez apjának-iró fia szerint-"egyszerűen nem volt tehetsége". Az idősebb Auster hányattatott élete során azt tanulta,hogy minden előlépés,önmegmutatás csak szomorúsághoz vezet. Ezért aztán megtanult árnyék maradni,úgy élni,mintha mi

 Az 1913-ben megjelent Family Hotel Heltai Jenő nagysikerű kisregényének, Az utolsó bohémnak, voltaképpeni előzménye.Az utolsó bohém ugyanis akkora könyvsiker volt, hogy Heltai elhatározta: megtartja a főhőst, Mák István alanyi költőt, és megírja fiktív életének méginkább fiktív,humorosan lehangoló párizsi mozzanatait. Jöjjön hát egy spoiler erről az elképesztő, minden általunk elképzelhető valóságot humoros formában feje tetejére állító történetről!  Mák István "alanyi költő" Párizsban, pontosabban:annak egyik külvárosában, tengeti napjait a Family Hotelben, ami annyiból " family", hogy anya és lánya működtetik, merthogy nagyobb személyzetre már nincs pénz. Madame Doury, a tulajdonosnő amúgy rendes asszony, néha elenged a szállásdíjból a szegény vendégeknek ( mindenféle diákok laknak itt:távol-keletiek, kelet-európaiak, olaszok és számtalan más náció), sőt, ha nagyon szépen kérik, még kölcsönt is ad, persze, magas kamatra, és az a szabály, hogy aki nem adta meg az

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá

 Dr. Bajnai László Európa egyik legkomolyabb urbanizációs szakembere, egy városfejlesztéssel foglalkozó cég vezérigazgatója. Fenntartható urbanizáció című könyve egyszerre tankönyv, történeti áttekintés a témáról, illetve esettanulmányok gyűjteménye. Minden építészettel, várostervezéssel foglalkozó szakembernek és egyetemi/főiskolai hallgatónak szívből ajánljuk ezt a könyvet. ( alcíme:A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata).  Már a bevezető fejezetben megismerkedünk Barcelona újjáépítőjének, a modern urbainizáció megalapítójának, Ildefonso Cerdá katalán mérnöknek nevével, akinek 1867-ben megjelent úttörő művéből a Szerző többször idéz. Nagyon okoks ötletnek tartjuk, hogy a szakkönyvpiacon meghonosodott szokással ellentétben ( előbb jön az elmélet felvázolása, majd gyakorlati példák), Bajnai László előbb a konkrét gyakorlati példákat mutat meg az Olvasónak, utána tér rá az elméleti és a történeti részre. Ez nagyon jó ötlet, minden szakkönyv-írónak ajánljuk figyelmébe.  Megi

Vannak legendás könyvek, vannak irodalomtörténeti legendák. Graham Greene: A tizedik című könyve ilyen könyv. A Szerző ugyanis elfelejtette, hogy írt valaha ilyen művet. Miután egy filmgyár értesítette, hogy szívesen feldolgozná A tizediket, akkor jutott eszébe Greene-nek, hogy jé, írt valamikor egy ilyen könyvet. Hogy mi, 21.századi Olvasók ne feledkezzünk meg A tizedikről, egy rövid spoilerrel kedvet csinálunk az olvasáshoz, utána pedig irány a könyvtár, minden korosztály számára ajánljuk ezt a remek kalandregényt ( leginkább ez műfaji besorolás illik rá).  A történet a második világháború idején játszódik, Franciaországban. A francia ellenállás egyre keményebb akciókkal igyekszik keresztbetenni a német megszállóknak. A németek pedig túszokat szednek a városok férfi lakosai közül, hogy ezzel vegyék el a civil lakosság kedvét attól, hogy az ellenálláshoz csatlakozzanak. Egy ilyen börtöncellában harmincan raboskodnak, a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű férfiak. Akad köztük egyszerű f

 A szlovákiai ( illetve akkoriban még csehszlovákiai) Madách Kiadó az 1980-as évektől minden évben nagyszerű válogatást jelentetett meg fiatal szlovákiai magyar nyelvű írók műveiből. A rendkívül szerény kivitelű, de nagyon gazdag tartalommal megáldott kötetek aztán igen keresett könyvek lettek, mivel a Kádár-korszak ideje alatt a magyarországi Olvasókat sem kényeztették el határon túli magyar irodalmi alkotásokkal. A Műhely '84-ben közölt Szerzők között vannak, akiket már elfeledtünk, de vannak olyanok is, akiknek irodalmi munkásságát számontartja az utókor sokszor illékonyan ide-oda táncoló közvéleménye. Az alábbi könyvajánlóban a könyv néhány igencsak ígéretes morzsáját, odalát mutatjuk be. A Műhely '84-et pedig, magától értetődő módon, minden irodalomkedvelő embernek ajánljuk. És akkor szemezgessünk! A kötet nyitódarabja, nem véletlenül, Gál Sándor:amit keresünk című verse. Talán így foglalhatjuk össze többrétegű mondanivalóját:A Szellemtől megfosztott jelenlegi világban ( e

 A nemzetközi bűnügyi irodalom szakirodalma általában két típusú krimit különböztet meg: egyszer az angol típusú, logikai, Agatha Christie nevével fémjelzett regénytípust, ezt hívják klasszikus kriminek is. A másik a Raymond Chandler-féle, vagy más néven amerikai, kemény, akciódús bűnügyi regény. T.O.Teas:Gyilkosság négy lépésben című könyve a két krimitípus előnyeit egyesíti, sőt, még egy kis humorral is fűszerezi.  Spoiler jön, aki nem szereti, ugorjon a bekezdés végére! A történet Franciaországban játszódik, valamikor az 1980-as éves elején. Lelac felügyelőt és csoportját egy társasházban történt robbanáshoz riasztják, ám kiderül, hogy az egyik lakásban két halott is van, közülük az egyik híres matematikaprofesszor, aki egy zseniális sakkprogramon dolgozott. Az Ultimate programot, kísérletképpen, benevezték a következő héten rendezett sakkcsapat-VB-re is, hogy megvizsgálják, valóban képes-e megverni igazi nagymestereket.Az egyik francia nagymester viccesen öngyilkossággal fenyegetőz

 E könyvben Jean Cocteau-nak,a 20.század egyik legnagyobb francia művészegyéniségének három kisregényét olvashatjuk.Közös a három műben az erkölcs és erkölcstelenség,társadalmi normákhoz való igazodás és az abból való menekülés problémájának okos,elfogulatlan tárgyalása. A nagy mutatvány című kisregény főhőse Jacques,egy vidékről Párizsba felkerült,tehetséges fiatalember,aki egy igen furcsa diákszálláson találja magát. A házigazdát,Berlin tanár urat,csak a tanítás érdekli,felesége azonban egymás után szerelmesedik bele a diákokba,ám egyre nyíltabb udvarlását a fiatalemberek inkább csak nevetik. Jacques megismerkedik egy ifjú,nem éppen makulátlan hírnevű hölggyel,aki épp egy görög milliomosnak a felesége. Szeretők lesznek,de Germaine nem ugyanazt várja a kapcsolattól,mint a fülig szerelmes tizenhat éves fiú. Közben a milliomos rájön,hogy a lány megcsalja,de képtelen elhinni,hogy egy tizenhat éves diákkal. Vajon hogyan jön ki Jacques ebből a szövevényes helyzetből? A szélhámos című kisre

 Maigret felügyelő,Georges Simenon halhatatlan hőse,hosszú ideje dolgozik egy sorozatos ékszerrablási ügyön. Nézete szerint az egész rablássorozat értelmi szerzője Manuel Palmari,a mozgáskorlátozott egykori gengszter. De bizonyítékot nem sikerül szereznie. Egy napon aztán Palmarit szitává lövik a saját fegyverével,a saját otthonában. Barátnője,Aline,aki amúgy sem szívleli Maigret-t,teljesen kiborul. Mivel a gyilkosság idején nyomozók figyelték a házat,Aline pedig vásárolni volt,egészen bizonyos,hogy a ház lakói közül valakinek köze volt a bűntényhez. Maigret elkezd kérdezősködni a lakók körében. Ekkor egészen meglepő információ birtokába jut. A türelmes Maigret Georges Simenon egyik legjobb regénye. A huszadik század közepének párizsi középosztályát mutatja meg,nem egyoldalúan,hanem jót is,rosszat is. A feszültségkeltés írói eszközei egészen káprázatosak. A történet vége pedig hosszú időn át él az emberben, nem szabadulhat tőle. A türelmes Maigret jóval több,mint egyszerű krimi. Igazi

Guignard könyve remek fotógyűjtemény a világ egyik legszebb városáról. A madártávlatból készült fényképek kedvet csinálnak az egyszeri utazónak ahhoz, hogy a következő nyaralását a francia fővárosba tervezze. És nem érdekes, hogy a szomszéd szerint Párizs már nem a régi, és nem érdekes, hogy mit szólunk a jelenlegi francia elnök regnálásához. Párizs az Párizs, a maga kis titkaival. A fotók pedig feltárják ezeket a titkokat. Néhány percre mi maguk is párizsiak leszünk. Persze, akadnak kivételek. Egyes fényképek- véleményem szerint- inkább csak a terjedelmet növelik. A 226 és 227 számú fotó elképesztően semmitmondó, semmi nem derül ki belőle, ha a képaláírást elolvassuk, akkor pedig arra a következtetésre jutunk, hogy földről talán érdekesebb lenne...A 380. számú kép, mely a Tokió-palotát ábrázolja, viszont kifejezetten érdekfeszítő, megnyitja az elmét. Mint ahogy múltba visz és jelenben tart a 442 számú kép is, mely a Saint-Denis kaput ábrázolja. A Napkirály, XIV. Lajos korába lépünk v

Ahogy a háborúknak, úgy a békéknek is megvan a maguk történelme. Legalábbis ez derül ki Székely Gábor: Béke és háború. A nemzetközi békeszervezetek története című könyvéből, mely eredetileg akadémiai értekezés volt, aztán 1998-ban kiadta a Napvilág Kiadó. A könyvből megtudhatjuk, milyen illúziókkal tekintettek a jövendő század elé a tizenkilencedik század liberális államférfiúi. Miben reménykedtek, talán az örök békében? Hát, számításaikat alaposan keresztülhúzta a történelem. Megtudhatjuk,a baloldali mozgalmak, a különböző szocialista internacionálék hogyan vélekedtek egy jövendő háború esélyeiről. Képet kapunk az első világháborút követő zavaros helyzetről, mikor is Wilson elnök utópizmusát a Párizs környéki kastélyokban tanácskozó európai nagyok tették semmivé. Az első világháború után a béke ügye nagyon népszerű lett- de át-meg átitatódott napi politikummal és mindenféle hatalmi harcokkal, ez okozta többek között Albert Einstein eltávolodását a békemozgalmaktól. A genfi székhe