Könyvekről mindenkinek

 Kiváló krimi,az Österleni gyilkosságok című sorozat 1. kötete. Anders de la Motte és Måns Nilsson könyvében nincs ott az a sokszor már rágógumi-ízű borongós,depresszív hangulat, amely, sajnos, nagyon sok skandináv detektívregényben tetten érhető. Vannak viszont élettel teli, realista módon ábrázolt figurák,valódi emberi és társadalmi konfliktusok, és egy igazán kimunkált,minden elemében logikus és összeillő cselekmény, váratlan fordulatokkal fűszerezve. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel igyekszem felhívni az Olvasók figyelmét erre a könyvre. A halál színre lép... A történet a 21.század elején játszódik, egy svéd faluban. Peter Vinston ( sima v-vel, ez többször is hangsúlyozza a regényben, s mindig nagyon mulatságos) stockholmi detektívfelügyelő az utóbbi időben rendszeresen elájul, ezért orvosa szabadságra küldi. És ahogy az már a szabadságolt detektívfelügyelőkkel lenni szokott, természetesen belekeveredik egy bűnügybe. A falu tengerpartja addig mindenki számára elérhető

 Szabó László, a Kék Fény című egykori nagysikerű televízióműsor vezetője magasrangú nyomozókkal beszélget, 13 rendőr beszéli el a könyvben néhány nyomozása történetét.A 13 nyomozó 33 esete című könyvet azoknak ajánljuk, akiket érdekel a 20.század( itt most az 1945 utáni időszakról beszélünk) bűnügyi históriája, s szeretne részletes képet kapni az akkoriban alkalmazott nyomozati eljárásokról. Ebben a rövid könyvajánlóban néhány esetet idézünk fel, nem mellőzve a szubjektivitást. A könyv ma már nem kapható boltokban, antikvárumokban kell keresni. Számomra a leginkább megrázó történet a balassagyarmati túszdráma esete. 1973-ban a helyi pártszervezet vezetőjének két fia- akiknek már kisebb bűncselekmények amúgy is voltak a rovásán, de ezeket a magasrangú papa elsimította- elhatározta, hogy disszidálni fog ( fiatalabbak kedvéért: ez azt jelentette, hogy engedély nélkül elhagyják az országot és Nyugatra távoznak). Ezt úgy akarták elérni, hogy túszul ejtik a helyi leánykolégium tanulóit, és

 Az 1980-as években rendszeresen adtak ki valódí bűnügyekről szóló könyveket. Azóta ez a szokás megszakadt,pedig-véleményem szerint-a magyarországi olvasóközönség körében lenne ilyen jellegű könyvekre igény.A Gyilkosság az autóban valódi bűnesetek irodalmi stílusú leírását tartalmazza,3-30 oldal közötti terjedelemben foglalkozik egy-egy gyilkossággal,rablással,vagy éppen cserbenhagyásos gázolással. Ajánlásképpen néhány történetet kiemelünk,egy-két. mondatban összefoglalunk a könyv tartalmából  Kezdjük a Schmidt Attila által írt címadó sztorival, a Gyilkosság az autóban cíművel!Egy fiatalember Miskolcról Budapestre költözik,tengerész lesz. Összeismerkedik néhány jómadárral,aztán egyszercsak meggyilkolják. Egy parabellum-fegyverrel lövik le,a legszörnyűbb az egészben a gyilkosság indítéka.... A legmegrázóbb történet mindenképpen A gyerekgyilkos. Egy férfinak adott év december 23-ra be kell vonulnia a börtönbe. Esze ágában sincs,inkább szórakozik a közeli szálodában. Ám elfogyik a pénze,e

 Schmidt Attila egyik legnagyszerűbb könyvében az 1970-es-80-as évek magyar közvéleményt leginkább borzoló bűnügyeit írta meg, szépirodalmi formában, de mindig a kriminalisztika szabályainak megfelelően. E rövid könyvajánlóban kiemelnénk néhány - nagyon szomorú- történetet a sokból.  A címadó sztori, a Néma gyilkosok, egy megromlott házasság története. Két kamionos fiatal nő holttestét fedezi fel az út mentén. Sokáig ismeretlen marad a meggyilkolt nő kiléte, ám beállít a rendőrségre egy Gyöngyösi nevű ember, aki néma, ezért írásban kommunikál a rendőrökkel. Elmondja, hogy feleségét már három napja nem látta, a nő valószínűleg a szeretőjével ment el, de ez nem biztos. A nyomozók kiderítik, hogy valóban Gyöngyösiné az áldozat, de a házasságot nem az asszony, hanem a férj rontotta el. Szeretőjével élt együtt, nem dolgozott. Valóban a férj a gyilkos, vagy lehetésgesek más gyanúsítottak is? A kötet számomra legmegrázóbb esete A bujkáló gyilkos. Egy srác megszökik a javítóintézetből. Minden

 Hegedűs Géza:A méneskúti családirtás című könyve a 19.századi Magyarország egyik leghírhedtebb bűnügyéről szól. Egy este a nemes Bergendy család vacsorához ül. Jégbe hűtött húslevest esznek,rántott rövidkarajt petrezselymes burgonyával,utána epret tejszínnel. Vacsora után pár perccel az egész család görcsökben fetreng.Az inas elszalad az orvosért,de már csak Bergendy Andrást,a családfőt és a birtok urát sikerül megmenteni. Halott a feleség,a sógor és az ételbe belekóstoló szakácsnő. A tudós halottkém megállapítja,hogy a halált koncentrált,viperától vagy gombától származó méreg ölte meg. A csendbiztos kideríti,hogy az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén egyetlen tudós képes ilyen vegyületet készíteni,aki nem mellékesen távoli rokona a Bergendyeknek. Ám kiderül,hogy pár hónapja az illető professzor titokzatos körülmények között elhunyt. Halála előtt egy Magyarországról érkező látogatót fogadott.  S minő meglepetés,arra is fényt derít a nyomozás,hogy Bergendy hajdani felesége szerel

 Fredrika Bergman és Alex Recht, Ohlsson regényeinek rokonszenves nyomozói, ismét akcióban. Ráadásul most kaptak a fejük fölé egy rendkívül ellenszenves főnököt.  A Vétkesek című könyv cselekménye azzal indul, hogy egymástól látszólag független bűnügyek történnek. Megölnek egy nyugdíjas építészt, méghozzá a saját tévénéző foteljában, mellkason lövik. egy Haitiről nemrég hazatért ifjú hölgyet a golfpályán ásnak el, a fűnyíró majdnem tönkreteszi a nyomot. Egy családot, amely Ausztráliába készült nyaralni, fogva tartanak egy erdei házban. Amikor megpróbálnak kitörni, elrablójuk nagyon kegyetlenül bánik velük. Ráadásul a férj, a családját fenyegető veszély és a kényszerű bezártság hatására, kezd begolyózni. Egy nap aztán eltűnik a konyhaszekrényből két kés.  De ezzel még nincs vége. A család férfitagjának testvére gyanakodni kezd, érzi, valami nincs rendben. Őt irodájában találják vérbe fagyva, úgy tűnik, agyonverték. Találnak a helyszínen egy Alex Recht nyomozónak szóló levelet, amelyben

 Ádám Zsigmond könyvében az 1950-es és 1960-as évek néhány nagy port kavart magyarországi bűnügyéről olvashatunk,érdekes,izgalmas,ugyanakkor szakszerű előadásban.  Két fiatal ad hoc alapon megtámad egy gyanútlan taxisnőt,fényes nappal,Budapest közepén. Egy kalauz-sapka buktatja le a tettest,amit a kocsiban felejtett. Kirabolnak és meggyilkolnak egy homoszexuális férfit Budapesten (1957-ben). Mivel pénzt nem találnak az áldozatnál,elviszik a ruháit és ékszereit. Akkor buknak le,mikor el akarják adni a kabátot. Ellopnak két zsák kávét a gyárból és leütik az éjjeliőrt. Ráadásul a közlekedési vállalat egyik gépkocsiján menekülnek. Ez buktatja le a csoportot. Egy rendkívül udvarias modorú fegyveres rabló a budai hegyek turistáit fosztogatja. Elvesz pénzt,táskát,mindent. Profi módon menekül a helyszínekről. A normafai rém után egy rakás rendőr kutat,mégsem tudják elkapni. Aztán vét egy apró hibát. Fotósnak adja ki magát egy férfi,aztán fiatal lányokat szólít le. Azzal csábítja őket,hogy címl

Sokan irodalmi igénytelenségnek tartják a krimit. Sok esetben ez igaz is- de mi van akkor, ha rendőr írja meg egy valódi bűntény történetét, persze, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával? Ez esetben más lesz a mérce, az adott könyv voltaképpen átalakul: krimiből bűnügyi dokumentumregénnyé válik. Dr. Vedres Géza könyveit a színtiszta realizmus jellemzi. Nem feltétlenül borzongatni akar, hanem egy nyomozás menetét feltárni az Olvasó előtt. Az Akasztás kétszer című regényben is ez történik. A mű főhőse Karola, aki úgy lóg ki az 1980-as évek szoci mindennapjaiból, mint túlméretes ponty a horgász vödréből. Karola nem rendelkezik szakmával, dolgozni sem akar, viszont imád bulizni, szereti a drága ruhákat, és persze a diszkót. Szegény férje alig tűri az asszonyi szeszélyek eme túlzottan materiális megnyilvánulásait, az anyós egyre többször ad hangot ellenszenvének, mígnem Karolánk elhatározza, hogy beiratkozik egy gyors- és gépíró tanfolyamra. A tanfolyamon megismerkedik egy másik f

Egy kék-majd  fehérgalláros bűnöző, aki bevonult a történelembe...Al Capone a huszadik század egyik legnagyobb, legismertebb figurája volt. Neve eggyé lett a gátlástalansággal, az erőszakkal, az otromba bűncselekményekkel, és rengeteg pénzzel. Deirdre Bair : Al Capone-legenda és valóság című könyve Megpróbálja emberi közelségbe hozni a mai Olvasóhoz ezt a minden hájjal megkent gengsztert, de valahogy mégsem tudunk vele együttérezni. Azért, mert valaki szegény családi háttérből indult, és Amerikában nőtt fel, még nem kell embereket mészárolnia Valentin-napon. Azért, mert valaki olaszé s angolszász környezetben nehezen fogadják el, még nem kell minden angolszászt gyűlölnie. Deirdre Bair becsületére legyen mondva, nem igyekszik mentegetni Caponét vagy együttérzést kelteni iránta. De valahogy mégis úgy jön le a szöveg, mintha azt tenné. Jó könyv ez, ajánljuk mindazoknak, akiket érdekelnek a nagy bűnügyek és a nagy bűnözők, de csak óvatosan olvassuk! Még a végén chicagói gengszterekkel ál