Korompay H. János:A "jellemzetes" irodalom tükrében.Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása
A kritikatörténet mára az irodalomtudomány egyik ága lett. Korompay H.János egy sorsdöntő időszak, az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodását tekinti át. E könyvből megismerhetjük a szépirodalom intézményesítőjének, Toldy Ferenccnek e téren kifejtett munkásságát. Képet kapunk a rendkívül sokoldalú Pulszky Ferenc műbírálati munkásságáról, és igencsak előremutató ízléséről. Az átlag magyar olvasó talán kevésbé ismeri Henszlmann Imre nevét, pedig az 1840-es évek magyarországi esztétikájának egyik kulcsfigurájáról beszélünk, aki német és francia alapokon megalkotta saját rendszerét. Konzervatívabb kritikusok, pl. Bajza, nem igazán értett egyet Henszlmann elképzelésével, de ebből az egyet nem értésből igen termékeny, máig élvezetes folyóirat-vita kerekedett. Erdélyi János munkássága ráirányította a figyelmet a magyar kultúra egyik kevésbé ismert területére, a népköltészetre. Erdélyi nélkül nincs Petőfi- még ha Korompay könyvében ezt így konkrétan kimondva nem is olvashatjuk- mert ah