Könyvekről mindenkinek

 Nem, nem elírás a cím, bizony, ez a könyv,A7 elm3 trü4kje1 pontosan arról szól, hogyan működik az emberi agy, amikor becsapva érzi magát/becsap másokat/ vagy tényleg be van csapva. A neves Szerző,Albert Moukheiber szórakoztatóan és megdöbbentően mesél arról, milyen külső hatások és miféle belső kényszerek torzítják észleléseinket, értékítéleteinket, választásainkat. Megtudhatjuk, melyek azok a bistabil, vagy multistabil képek, és mit nevezünk a kettősség redukciójának. Elgondolkodunk azon, vajon hány és hány multistabil képet, látványt, jelenséget,folyamatot redukáltunk már hamisan életünk során. Megdöbbenünk, amikor olvasunk agyunk azon képességéről, hogy kitölt mindenféle hiányt- csakhogy nem az adott, valós eset, hanem korábbi tapasztalatok alapján. Elcsodálkozunk azon, hogy elménk a környezetében látható bizonyos tárgyakat állandónak tekint- például a tárgy helyzetét, formáját, ez az alapja a sokak által kedvelt bűvésztrükköknek is. A híres pénzes trükkben például a bűvész pont az

 Romsics Ignác Honmentők/honvesztők című, kiváló könyve azokról, a 20.századot meghatározó katona- politikusokról szól, akiket az utókor emlékezete még mai napig sem tudott egyértelműen pozitívnak vagy negatívnak értékelni ( persze, kérdés, hogy efféle egyértelmű értékelésre, ahogy egyik kedves tanárom mondta, " erkölcsi dobozolásra" egyáltalán szükség van-e...). Hat olyan történelmi személyiség képe bontakozik ki előttünk, akik jelentősen meghatározták a 20. század politikai valóságát: Mannerheim, Pilsudski, Horthy Miklós, Antonescu, Franco, Pétain. Mindannyiunk előtt ismeretesek a történelemkönyvekből. Romsics Ignác jóvoltából azonban új dolgokat is megtanulunk róluk. Jómagam például nem tudtam, hogy Pilsudski marsall ifjúkorában bizony szocialista volt, csak később lett jobboldalivá. Nem tudtam, hogy Horthy Miklósnak mennyire szívügye volt a hatalom örökletessé tétele. Antonescu marsallra sem a katonai szakrételme miatt emlékeztem, és Franco tábornokról, a spanyolok diktát

 Illés György remek könyve a magyar nemzet nagy hősének,Bajcsy-Zsilinszky Endrének (1886-1944)állít emléket. A Kivégzés karácsonykor igazi ismertterjesztő történelmi könyv,mely végigvezet bennünket Bajcsy-Zsilinszky egész életútján. Részletesen szól az Áchim-gyilkosságról,mely egész életen át árnyékot vetett Bajcsy-Zsilinszky politikai pályájára. Kiderül,hogy a véres büntényt megelőző este Áchim és részeg bandája elrabolta,megkötözte és egy disznóólba zárta Zsilinszky Endre édesapját. A két fiú ezt az emberrablást és megalázást akarta Áchim Andráson számonkérni,eközben dördült el a lövés. Ez a tény persze,nem menti fel a Zsilinszky-testvéreket a bűn alól,de azért árnyalja a képet... Bemutatja a könyv a politikus Bajcsy-Zsilinszky Endrét.(Bajcsy az édesanyja vezetékneve volt). Megtudjuk,hogyan vélekedett,milyen reform- koncepciókat dolgozott ki a földműves-szövetkezetekről,a nyolcosztályos népiskoláról,mi volt az álláspontja a hitleri Németországgal kapcsolatban. Bajcsy-Zsilinszky Endre

 Ha a cím ismerősen hangzik, ne csodálkozzunk: Aleida Asssmann ugyanis Freud 1930-ban megjelent tanulmányának, a Rossz közérzet a kultúrában c. írásnak címét parafrálta egy egészen más témára vonatkoztatva. A Rossz közérzet az emlékezetkultúrában. Beavatkozás  c. könyv témája a német történelmi emlékezet, ezen belül is az, hogy miért nem tudta a német társadalom mind a mai napig helyén kezelni a huszadik század két nagy történelmi traumáját: a holokausztot és a "sztálinizmust", ahogy Assmann nevezi.  Szerző vitatkozik azokkal a történészekkel, akik szerint nem létezik kollektív emlékezet. Külön kiemeli- tiszteletreméltónak nevezi- Reinhart Kosselleck e tárgyban kifejtett munkásságát. Kosselleck szerint csakis arra emlékezhetek, amit én magam átéltem. Assmann vitatja ezt az álláspontot, szerinte  minden társadalom létrehoz olyan alapokat, normákat, melyek aztán a kollektív történelmi emlékezet sarokpontjaivá válnak. Azzal sem ért egyet, hogy a kollektív emlékezet voltaképpen a