Könyvekről mindenkinek

 Gondolkodtunk már azon, valójában miért is tudunk beszélni? Miért van az, hogy egy nyelvtani szabályt egy példán megtanulva a többi példán is alkalmazni tudjuk azt? Sverker Johansson könyve a nyelv eredetébe vezet be bennünket, mélyen alászállva a történeti múltba, egészen az Australopithecusok koráig. Végleges válaszokat nem ad a könyv, a tudomány jelenlegi eredményei mellett ez nem is lehetséges. Viszont nagyon ügyesen kérdez, ami az Olvasó számára valóságos intellektuális aranybánya.  Megtudjuk, a filozófia és a nyelvtudomány klasszikusai közül kik foglalkoztak már a nyelv eredetével, és milyen eredményre jutottak. Kiemeli a Szerző a sokak által a nyelvészet megalapítójának tartott Monboddo véleményét, aki fogsagban tartott orángutánok példáján mutatta ki, hogy az emberi nyelv kialakulása az utánzás készségére vezethető vissza. Herder, a 18.század német filozófusa az ember generális világszemléletével, sokoldalú érdeklődésével hozta összefüggésbe a nyelv kialakulását. Mint johansso

 A könyv alcíme:Az evolúciós gondolat Edward O.Wilson modern korunk egyik legnagyobb természettudósa. Minden egybecseng című könyvében arra keresi a választ, hogyan alkalmazható az evolúviós gondolat az emberi megismerésre, a társadalomra, a tudományra. Alapkoncepciója az, hogy a világ akkor lenne univerzálisan megismerhető, ha a természettudományok és a társadalomtudományok közös nevezőt alakítanának ki. Wilson szerint ez azért nem lehetséges, mert a természettudományok sokkal több és jobb eredményeket mutatnak fel, míg a társadalomtudományok inkább csak egymással versengő koncepciókat. Éppen ezért utóbbiaknak kellene tanulniuk az előbbiektől.  A neves Szerző ezután végigvezeti az emberi megismerés fázisain át az evolúció gondolatát, azaz összekapcsolja az ismeretelméletet a darwini gondolattal, abból kiindulva, hogy ha a biológia( ebben az értelmezésben a matéria, az anyag) evolúciós alapra épült, akkor a tudat, a szellem sem épülhetett másképp. Az első fejezetben vázolja, ponrtosan

 Philip Yancey kanadai író, teológus, amatőr hegymászó, természetbúvár és még ki tudja, mi mindennel foglalkozik. Könyveiben olyan, a spirituális és a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat vet fel, melyről sem a keresztény egyházak, sem a világi média nem sokszor beszél. A Jelek a láthatatlan világból azzal foglalkozik, hogyan mutatkozik meg- vagy éppen ellenkezőleg, látszatra nem mutatkozik meg Isten jelenléte ebben a földi világban, illetve: milyen problémákat kell megoldania annak a keresztény hívőnek, aki itt, ebben a modern világban elégedett, boldog életet akar élni.  Yancey szerint a modern gondolkodás legnagyobb baja a redukció, azaz a túlzott egyszerűsítés. Ez jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mélyebb öszefüggéseket, mnegmaradunk a felszínen, de ez a felszín az embernek túlzott örömérzetet nem nyújt, mert újabb és újabb élményekre van szükség ahhoz, hogy az ember ezekből építse fel önbecsülését. Nagyon szívfájdító a 126. oldalon közölt bűnvallás-tömeg: az anonym bűnvallók