Bejegyzések

1942 címkéjű bejegyzések megjelenítése

Andrew X.Pham:Szürkületi zóna

 Andrew X.Pham vietnami születésű amerikai író,akinek Vietnamban és Kaliforniában is van háza,otthona. Regényei mind nemzetközi bestselletek,rendszeresen ott szerepelnek a legnagyobb könyvkiadók toplistáin. Műveiben a finom és mély pszichologizálás párosul a történelem alapos ismeretével. Nincs ez másképp a Szürkületi zóna esetében sem. E rövid könyvajánlóban a könyv első fejezeteinek tartalmát ismertetjük. A történet,a benne szereplő karakterek az elejétől a végéig fiktívek,de a helyszínek és a történelmi események nagyon is valóságosak. A második világháború idején járunk,1942-ben. A japánok elfoglalták a francia uralom alatt álló Vietnamot. Nagyon nagy szegénység,korrupció köszönt az országra.Éppen nyár végén vagyunk,egy kis faluban,amely olyan szegény,hogy a boltos Coi úgy szerzi be áruit,hogy vevői pénz híján áruval fizetnek. Coi házában lakik a rendkívül csinos tizenéves lány,Thuyet,akit Coi örökbe fogadott,illetve testvérének gyermeke,Ha,aki arról nevezetes,hogy ő az első,ak...

Fehér Tibor:A tizenhat arcú bálványszobor

 Fehér Tibor ( Szacsvay-Fehér Tibor néven is ismert) magas színvonalú,igencsak izgalmas ifjúsági regényeket írt. A két világháború között, ifjú írókénr, neki is szüksége volt pénzre, ezért kipróbálta magát a bestseller-irodalom, azon belül is klasszikus krimi területén. Ezen próbálkozások legsikerültebb darabja A tizenhat arcú bálványszobor című krimi. Nagyon jó szórakozás, vonatra vagy nyaralásra valü olvasmány. Egy rövid spoilerral talán világossá válik, miért gondolom ezt.  A történet két idősíkban játszódik. Az első valamikor a 20.század eleje. James King, az anfgol mérnök, éppen India felé hajózik, hogy ott elfoglalja posztját. Nem véletlenülk érte magát a Távol-Keletre: édesanyja ugyanis hindu származású volt. Feleségével és fiával évekig jól élnek amgol szolgálatban, ám egyszer csak a fiú megbetegszik, nem eszik,nagyon sovány. King- bár nem éppeb babonás alkat- előveszi a tizenhat arcú bálványszobrot, és gyógyulásért imádkozik hozzá.  Ezután ugrunk az időben, az 19...

Tolnai Lajos:A sötét világ

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak eleg...

Galambos László: A szentírási eredetű személynevek a Váradi Regestrumban

Az 1235-ben befejezett Váradi Regestrum a középkori magyar történelem fontos forrása. 2500 személynevet tartalmaz. Galambos László piarista szerzetes 1942-ben megvédett doktori értekezésében, mely könyv formájában is megjelent, a Regestrum névadásával foglalkozik. Azt vizsgálja, a középkori Magyarországon mennyiben befolyásolta a névadást a Szentírás. Megállapítja, hogy bár több ószövetségi né fordul elő, mint újszövetségi ( az arány hozzávetőlegesen 40:20), a keresztény nevek jóval több alkalommal fordulnak elő. Problémás a Jakab és a Béla név eredeztetése, utóbbit a korabeli magyar nyelvtudomány szláv eredetűnek tartotta. Ez érdekes, mert ha a Bibliában is előfordul, miért szláv közvetítéssel került ide. Galambos László megállapítja, hogy ritkán bár, de előfordul, hogy apa és fia ugyanazt a nevet viselte, ám azt a meglehetősen furcsa következtetést vonja le ebből, hogy mindez azért van így, mert könnyebb becézni így a névalakot. Más vonatkozásban azonban Galambos László megállapít...