Könyvekről mindenkinek

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak elege lesz be

Az 1235-ben befejezett Váradi Regestrum a középkori magyar történelem fontos forrása. 2500 személynevet tartalmaz. Galambos László piarista szerzetes 1942-ben megvédett doktori értekezésében, mely könyv formájában is megjelent, a Regestrum névadásával foglalkozik. Azt vizsgálja, a középkori Magyarországon mennyiben befolyásolta a névadást a Szentírás. Megállapítja, hogy bár több ószövetségi né fordul elő, mint újszövetségi ( az arány hozzávetőlegesen 40:20), a keresztény nevek jóval több alkalommal fordulnak elő. Problémás a Jakab és a Béla név eredeztetése, utóbbit a korabeli magyar nyelvtudomány szláv eredetűnek tartotta. Ez érdekes, mert ha a Bibliában is előfordul, miért szláv közvetítéssel került ide. Galambos László megállapítja, hogy ritkán bár, de előfordul, hogy apa és fia ugyanazt a nevet viselte, ám azt a meglehetősen furcsa következtetést vonja le ebből, hogy mindez azért van így, mert könnyebb becézni így a névalakot. Más vonatkozásban azonban Galambos László megállapít