Könyvekről mindenkinek

Ezt a könyvet szívből, segítő szándékból ajánljuk minden magyar vállalatvezetőnek. Csúcsvezetőnek, középvezetőnek egyaránt. Mondhat-e valamit a 21.század menedzsere, tanára, pszichológusa, edzője számára a Biblia? Tomka János és Bőgel György könyvében egyértelműen azt bizonyítja, hogy igen. Megtudhatjuk, mit mond a zsidó és keresztény vallás szent könyve a vezető szerepéről, Jetró és Mózes párbeszédén keresztül megismerhetjük a képviselet, a tanítás, a vezetők kiválasztásának bonyolult eljárásait. Arról is szól a Biblia, miért nehéz az embernek a bevált sémákon, ritmikus, megszokott irányítási módszereken változtatni. Arról is szól nekünk Isten Igéje, hogyan küzdjük le félelmeinket, hogyan készüljünk fel olyan feladatokra, melyeket korábban nem végeztünk. Különösen aktuálisnak és a hazai cégvzetők számára tanulágosnak érzem a IV.részt, amely a tudásmenedzsmenttel foglalkozik. Mert egy vállalatnak (és folytathatjuk a sort:egy családnak, egy civil közösségnek, egy népnek, egy egyesül

Egészen mostanáig azt hittem, nagyjából ismerem a Bibliát. Aztán kezembe került Dr. Tokics Imre: A Könyvek Könyve. A Biblia lépésről lépésre című könyve, és alaposan át kellett értékelnem a Bibliáról alkotott ismereteimet. Rájöttem, azt sem tudom, hogy nevezték Mózes könyveit héberül. Az is világossá vált, miért tekinthető igaznak az az egyszerű, de sokat vitatott tétel, miszerint Mózes könyveit Mózes írta. Azt sem tudtam, mi fán terem az a Borszippa, és mi köze van Eszter könyvéhez. Sámson ereje valóban a hajában volt, s van-e ennek bármi jelentősége? Kiknek is nyújtottak menedéket a menedékvárosok? Mit is neveztek Dávid idejében Ofel dombjának?Hóseás valóban a kegyelem prófétája? Az igazi meglepetéseket azonban az Újszövetségi könyvek elemzése okozza. Miért van a Kolossébeliekhez írt levélben annyi ( szám szerint 33) hapax legomenon? Miért kételkedtek annyian abban, hogy a Zsidókhoz írt levelet Pál apostol írta, s miért kellett emiatt pápai szinten tanácskozást tartani? Valóban po

A Bibliaa szövege nem könnyű. Egyrészt azért, mert nem magyarul írták, több ezer éves hébert és görögöt kell magyarra fordítani, másrészt azért, mert teljesen más kultúrkörből származik. A Biblia semmilyen más könyvhöz nem hasonlítható. Éppen ezért nem könnyű megérteni. Ez okból hasznosak az olyasfajta könyvek, mint David Pawson:Kulcs a Bibliához című munkája, melynek 1. része az Ószövetség Törvényeit (azaz Mózes könyveit), Józsué könyvét, a Királyok könyveit, a Bírák könyvét, Jób könyvét, valamint a zsoltárokat és Salamon Példabeszédeit elemzi. Megtudhatjuk, a teológia mai állása szerint mikor és hogyan keletkeztek az egyes könyvek, milyen céllal íródtak. Képet kapunk az egyes könyvek korának történelmi helyzetéről. Szóról szóra haladó hagyományos bibliakommentár helyett Pawson inkább a vázat, az egészet, a szerkezetet elemzi. A 110.oldalon például a 2Mózes szerkezetéről láthatunk táblázatot, a 208. oldalon pedig a Mózes öt könyve és a következő öt könyv viszonyát taglalja a Szerző.

Madách Imre a magyar- és a világirodalom klasszikusa. Magyarországon egyművű szerzőként ismerjük őt, a Válogatott művek pontosan azt igyekeznek velünk, Olvasókkal elfogadtatni, hogy Madách életműve nemcsak Az ember tragédiájából áll. Csakhogy a Tragédia annyival áll a többi mű fölött, hogy joggal szorította ki Madách többi alkotását az irodalmi kánonból. A Mózes című dráma, bár szándékaiban kiváló és nemes, de a megvalósítás kevéssé sikerült. A főalak nem jól van megformálva, a jelenetezés már saját korában is korszerűtlennek számított, Józsué karaktere elnagyolt, sok esetben a versmérték egyszerűen nem jön ki, mindennek tetejébe sok az erőltetett jelzős szerkezet. A verseket illetően: ezek a gondolatokban oly gazdag költemények nagyon hosszúak, túlírtak. A zsibvásáron című vers 14 versszak, mondanivalója 2-3 strófába összesűríthető lenne. A halál költészete végeérhetetlen romantikus-szentimentális halálimádat, mely- túl azon, hogy egészségtelen- az Olvasót inkább visszariasztja az é