Könyvekről mindenkinek

Shubert Adrian 1980-ban megjelent, de a mai napig relevánsnak számító társadalomtörténeti könyve a modern Spanyolország társadalmáról,annak folyamatairól és az ott tetten érhető antagonizmusokról szól- de kitekint a jövőre is, jó érzékkel, mert az általa felvázolt lehetőségek nagy része valóra vált. Shubert Adrian a spanyol társadalom legfontosabb tendenciája a tradicionalizmus éa modernitás ütközése- nem elhanyagolva azut a tényezőt sem hogy a " modern Spain" nem egyésges talapzatoná llva jött létre, hiszen más közép-és koraújkori előzményekkel rendlekezik Granada mint mondjuk, Andalúzia. A modernitást pedig úgy értelmezi a Szerző, amint az a társadalomtörténészek között konszenzusban van: iparosodáás, urbinzáció, tercier szektorok előrenyomulása, generációs ellentétek. Shubert Adrian könyve ma már történelem. Ilyen volt Spanyolország társadalma valamikor, apáink idejében. Mára annyi változás történt, hogy a könyvben jelzet egyenlőtlen fejlődésre utaló jelek nagy része el

Annyian írtak már ajánlót és kritikát erről a könyvről, mi újat lehet még hozzátenni? Talán annyit, hogy Dmitry Glukhovsky olyan író, aki mindig komplex valóságban, nem pedig irodalomban vagy éppen szórakoztatásban gondolkodik. A Futu.re című könyv magáról a halhatatlanságról szól, arról a célról, amit az emberiség már az ókor óta el akar érni- de mindig bebizonyosodik, aki aki halhatatlanná akar válni, az nem komplett, lásd Gilgames. Mi van akkor, ha az emberiség bizonyos része számára elérhetővé válik a halhatatlanság? Glukhovsky bebizonyítja nekünk, hogy káosz. Káosz, mert az ember nem isteni lény, nem uralkodik az idő felett. Káosz, mert túl sok mindenről le kel mondani azért, hogy örökké éljünk. S azért gondoljunk csak bele: ha örökké él az apa és örökké él a fiú, mikor veszi át a fiú az apa helyét? A Futu.re számomra egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a halhatatlanság társadalmilag lehetetlen, olyan mértékben kell folyamatosan bővülnie a gazdaságnak, hogy mindenkinek jusson he

Földrajz, utazások, útleírások iránt érdeklődő 10-14 éves kamaszoknak ajánljuk D.Nagy Éva és Csiby Mihály könyvét. A két magyar szerző arra vállalkozott, hogy bevezesse a kalandvágyó fiatalokat a sivatagok csodálatos világába. Olvashatunk a homok kialakulásáról, megtudhatjuk, milyen növények, milyen állatok és imlyen emberek élnek a világ sivatagaiban. Tudatosodik az Olvasóban, hogy nemcsak a Szahara sivatag, és nemcsak Afrikában vannak sivatagok, hanem az USA-ban, Ausztráliában és Ázsiában is. Megtudhatjuk, mit köszönhet a Föld a sivatagoknak, és miért pusztulna el a Föld sivatagok nélkül. Egyáltalán: a korábban mozdulattlannak, örök állandónak hitt sivatag-képpel zemben egy örökké dinamikus, folyton változó rendszerről kapunk képet. Bevezetés ez a könyv, mely kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse egy szellemileg még nyitott korosztály érdeklődését a földrajz egy igen érdekes ága iránt. Ja: és gyalogkakukk pedig nincs! Csak a mesékben!

Egyetlen apró megjegyzéssel indítanék: a könyv alcíme után illene tenni egy felkiáltójelet!Ettől eltekintve kitűnő és hasznos olvasmányélményt nyújt Cathrine Price könyve. Azokhoz szól elsősorban, akik egy kicsit- vagy nagyon- sokat foglalkoznak a mobiljukkal, a tabletjükkel, a mindenféle okoseszközökkel. A Digitális detox című könyv két részből áll: az első részben Szerző vázolja a mobilfüggés okait és hátrányait, a másodikban konkrét, harminc napos receptet ad arra, hogy csökkentsük a mobilfüggőséget. Utóbbi rész tetszik legjobban. Nagyon gyakorlatias. Ilyen tanácsokat ad, mint pl. ne tarts mobiltelefont a hálószobádban, inkább csak böngészőből nézd meg a kedvenc oldalakat, jelölj ki időpontot, amikor senki semmivel nem zavarhat, még a főnököd sem, minden nap külön állítsd be, hogy mikor kapcsol be másnap reggel a telefon- magyarul: éjszaka ne ess kísértésbe-, sokat pihenj és meditálj. Persze, mondhatnánk ezekre a taáncsokra, hogy triviálisak, magától értetődők- ám egy mobilfüggő

Miért is kedveltem meg Moravszki Kata könyvét? néhány válasz: 1. Moravszki Kata: vegán finomságok című könyve arról szól, amiről: vegán finomságokról. Nem húsételek vegánra butított vagy éppen okosított változatait olvashatjuk. Ez nagyon fontos. 2. A "vegán" szó Moravszki Katánál nem ideológia, hanem kizárólag gasztronómia: egyszerűen annyit takar, hogy nem eszünk húst. Szerző nem akar senkit rábeszélni arra, hogy dobja el a húst. Csak annyit szeretne, hogy együnk néha vegán ételeket, mert finomak, ha jól készítjük el. A vegán nem politikai, hanem gasztronómia és életmódbeli kategória. A vegán: finomság. 3. Az alapanyagok nem drágák és nem ritkák, többségük a legtöbb város piacán beszerezhető, nem kell értük agyonkajtatni a netet.  4. Nagyon jó a szöveg- és képanyag, megérthető, de nem szájbarágós. Én, mint kezdő szakács, el tudom készíteni az itt ismertetett ételeket. Úgyhogy mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, nem a konyha feletti legfelső polcra porosodni, hanem nap

Móra Ferenc, a huszadik század legismertebb ifjúsági írója, nem mellékesen régész, megírta az 1900-as évek egyik magyar kultkönyvét. Olyan szinten volt népszerű a Rab ember fiai az elemi iskolások között, hogy nem egy tanító, kiaakadt, mikor a kis Józsika nem csinálta meg matekleckét, bezzeg a Rab ember fiait kívülről fújta... A cselekmény a török időkben játszódik. Szitáry Kristóf, Apafi Mihály fejedelem bizalmasa, 200 aranyat visz a töröknek.Csakhogy útközben megalszanak Piszliczár kalmár uram fogadójában. Amikor másnap Szitry odaáll a török elé, nem pénz van a bugyellárisban ,hanem kő meg papír. Szitáryt elfogják. Ezzel fiai is kegyvesztetté válnak, bujdosniuk kell. Szerencsére segít nekik az öreg szolga, Pipitér, aki az Ecsedi-lápban talál otthont a két fiúnak. A történet végén aztán kiderül, hogy Szitáry úrtól a fogadós lopta el a pénzt, attól pedig ellopta a házikedvencként tartott majom. Szitáry kiszabadul, fiait újra visszafogadják a fejedelmi udvarba. A történet a kiszolgá

Jómagam nem oly régen tértem meg Istenhez, és tapasztalatból tudom: a legnehezebb, amit az újonnan született hívőnek meg kell tanulnia, az az imádság. Ehhez nyújt nagyon hasznos és okos, türelmes segítséget Philip Yancey könyve, Az imádság. Az amerikai keresztény újságíró az imádság minden aspektusát nagyon alaposan, minden oldalról- de bibliai alapon járja körül. hogyan imádkozzunk, milyen testhelyzetben? Mikor és mennyit imádkozzunk? Mit kérhetünk Istentől és mit nem? Gyülekezetünk által elfogadott imaformula szerint imádkozzunk, vagy spontán? Kérhetek-e az imában anyagi áldást? Mi történik akkor- ezzel több fejezet is foglakozik a könyvben- ha Isten nem teljesíti az imába foglalt kérésemet? Mi van akkor, ha ima közben egyszerűen elfogyik a szó- ilyenkor én vagyok a hibás, vagy " van ilyen és kész"? Kell-e órákat imádkozni, vagy elég csak a legfontosabb dolgokat kérni, egyáltalán: mi az, amit kérni akarunk Istentől? Véleményem szerint ez utóbbi kérdés a legfontosabb. Is

Az 1970-es években- legalábbis az akkori idők irodalmi gurujai ezt állították- válságba került a hagyományos próza. ebből a válságből két út ágazott el: - a posztmodern- ezzel most külön nem foglalkozunk, szerintem mindenkinek megvan a véleménye róla - a mágikus realizmus. Ez az irányzat elsősorban Latin-Amerikában lett népszerű (Garcia Márquez: Száz év magány), de jutott belőle Európába, mégpedig annak keleti részére is. Sorin Titel román prózaíró: Asszony, íme a te fiad című regénye valahol a Regátban, a kommunizmus legsötétebb történelmi pillanataiban játszódik. Sofia együtt él- pontosabban kifejezve: egy szobában lakik- egyik fiával és menyével, mérhetetlen szegénységben. Sofiát az utóbbi napokban rémálmok gyötrik. Egy nagy házban van, a házban sok ajtó, az ajtón sok lakat. Át kell vergődnie, egész a legutolsó szobáig, ahol is meglátja legkisebb fia véres holttestét. És ez az álom kísérti Sofiát napról napra, hétről hétre. Közben feltárul a család élete, a múlt, ahol is Sofia-

Mennyi minden tanulhatunk a madaraktól! Jim Robbnis: Azok a csodálatos madarak című könyvéből kiderül, hogy az ember régóta keresi a madarak repülésének titkát- és persze evolúciós eredetét. Két elmélet alakult ki: az ősi dinoszauruszok utódai talajról repültek, vagy éppen fáról reppentek fel a magasba. Robbins ismerteti Ken Dial véleményét, aki szerint egyik álláspont sem igaz: a madarak ugyanis függőlegesen másztak! Ezen kívül azonban még számtalan meglepetés várja az Olvasót. Megtudjuk például, hogy kolibri akár másfél órát is képes egy helyben repülni, amihez a testhez viszonyított elképesztő izomzat szükséges. A 21.században arra is rájöttek, hogy a madarak- és talán a fejlettebb emlősök is. képesek új idegsejteket termelni. a madár-kommunikáció új formáit fedezték fel. Megfigyelték a gyurgyalagokat, amint feje tetejére állítják mindazt, amit a hagyományos családmodellről tudunk. Külön tudománnyá fejlődött a madarak nyelvének tanulmányozása. Intelligencia és társadalmi fejlettsé

A könyv alcíme:Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Jakub Grygiel és A.Weiss Mitchell könyve 2016-ban, Trump hatalomra kerülésének évében jelent meg. A Nyugtalan határvidék azzal a szándékkal íródott, hogy az Obama-adminisztráció távozása utáni új amerikai kormányzati adminisztráció számára új külpolitikai paradgimákat fogalmazzon meg, a váltáshoz pedig konkrét tanácsokat is adjon. Grygiel és Weiss Mitchell alapkoncepciója az, hogy az USA túlzottan befelé fordult leépítette szövetségi rendszerét, valamint alábecsülte a három legfontosabb geostratégiai ellenfelet: Oroszországot, Kínát és Iránt. Enne következménye azt lett- így tovább a gondolatmenet- hogy a feléledő ellenség rendszeresen szondázza az Amerikai Egyesült Államokat, azaz vizsgálja, meddig tart az USA tűrőképessége, hogyan reagál a regionális fenyegetésekre. Más szóval: sem Kína, sem Oroszország, sem Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, pusztán arra kíváncsi, meddig mehe

A könyv alcíme: Keleti front, 1943. A napjainkra megjelent, töméntelen mennyiségű második világháborús könyv, úgy látszik, nem keltett csömört a történelem iránt érdeklődőkben. Lloyd Clark brit történész azonban rávilágít egy hiányosságra: Nyugaton inkább a nyugati front történéseivel, keleten pedig inkább a keleti front történéseivel szeretnek foglalkozni. Ezért, mintegy hiánypótlásként,Clark írt egy, a nyugat-európai Olvasó számára fontos második világháborús Kelet-Európa- történetet. Németország és a Szovjetunió történetét tekinti át az első világháború végétől kezdve. Szól Hitler hatalomra jutásáról, a Führer-elv érvényre juttatásáról, Németország terjeszkedéséről, a szovjet hatalmi harcokról Lein halála után, Sztálin jelelméről, az ukrajnai éhínségről- egyszóval, összefoglalja mindazt, amit hagyományos történelemkönyvekben inkább csak a" A második világháború előzményei" címmel szoktak összefoglalni. Nem mondom, hogy a koncepció tökéletes: a második világháború nem v

Amikor végigolvastam a német Charlotte Link könyvét, csettintettem egyet. Nem hittem, hogy mai könyvkiadás pszichothriller-dömpingjében akad még könyv, amely eredeti, izgalmas, és intelligens tud lenni. A Figyelő szemek mindhárom követelménynek megfelel. Képzeld el, hogy toronyház legfelső emeletén laksz. Valaki azzal szórakozik, hogy felküldi a liftet- és nem száll ki belőle senki. És ez így megy heteken át. Egészen őrjítő tud lenni. Bűncselekmény nem történt, ezért a rendőrségnek sem tudsz szólni. Csak várod, hogy bukkanjon már fel az a valaki. Vagy tűnjön el. Egyszer csak csengetnek: a liftkezelőtől jöttek, mert hallották, hogy mostanában összevissza jár a lift. Te beengeded az illetőt. Fél óra múlva halott vagy. A cselekmény másik szála: egy Samson nevű fiatalember kudarcosnak érzi az életét, ezért megpróbálja mások életébe képzelni magát. Idegen embereket követ, olyat is csinál, hogy ellopja a kutyájukat, aztán - mint becsületes megtaláló- visszaviszi, szóval, az illetőnek nin

A paradigma szó általánosan elfogadott nézetrendszert, megközelítést jelent. Jonathan Cahn könyvében új történelmi paradigma megalkotására tett kísérletet- s azt kell mondanom, ez a paradigma igen-igen meggyőző. Ahhoz, hogy A paradigmát értően olvasni tudjuk, ismerni kell a Bibliából Akháb király, Jezábel királynő és illés próféta történetét. Azt ajánljuk, ezek nélkül hozzá se fogjon Jonathan Cahn könyvének olvasásához. Nem mintha a Szerző nem lenne előzékeny, elég sok bibliai idézetet tartalmaz a könyv, de azért jobb, ha önállóan kutakodunk... Aztán érdemes átnézni az USA 20. század végi történelmét, különös tekintettel Bill Clinton elnöki időszakára. Clinton nem fukarkodott a botrányokkal, különösen ismertté azonban a Monica Lewinskyvel folytatott - általa tagadott, majd beismert- viszonya tette. Cahn azt állítja, hogy a két történet összefügg. Akháb király vétke és Bill Clinton amerikai elnök vétke ugyanaz- csak éppen más korszakban. Nagyon szépen logikusan vezeti Olvasóit a Sze

Ennek a könyvnek az ajánlóját két részre választom: 1. Minden keresztény szülőnek és jövendő szülőnek el kell olvasnia Elisabeth Elliot : Áldást örököltek című könyvét. Nagyon sok jó tanácsot kapunk belőle a családi imára, a gyermekek nevelésére ( beleértve a büntetést is, merthogy nem liberális keresztényekről van szó!),a keresztény közösségekbe való fokozatos szocializálásra, az iskolába való beillesztésre vonatkozólag. Nagyon tetszik az a mondat, hogy " az apa a család papja". Ez, véleményem szerint, pontosabban írja le az apa családban betöltött szerepét, mintha azt mondanám, hogy az apa a család szellemi vezetője. Mert nekünk, férfiaknak, nem árt beismernünk, hogy bizonyos dolgokhoz a nők jobban értenek... 2. Másfelől maga a könyv -bocsássanak meg ezért a Szerző és a Kiadó- sok esetben idegesítő. A családtörténeti rész leginkább az ősök, főként a nőnemű ősök, hosszú oldalakon keresztül történő  felmagasztalásából áll. Hibátlan anyák és apák, tökéletes otthonok, a ház

Senki a világon nem ismerte úgy az antik görög gondolkodást, mint Devecseri Gábor, az Iliász és az Odüsszeia magyar fordítója. Kár, hogy már sok-sok éve nincs közöttünk... A meztelen istennő és a vak jövendőmondó című könyve igen izgalmas regény. Athéné és Kharikló nimfa sétálnak, időnként megfürödnek a tóban, szóval, olyan " görögösen" töltik napjaikat. Csakhogy Khariklónak fia születik, Theiresziász. Van egy olyan törvény, hogy aki megpillantja Athénét meztelenül, az megvakul. Bár Kharikló nimfa igyekszik fiát megóvni ettől, a dolog mégis megtörténik. Theiresziász megvakul. Cserében azonban jóstehetséget, földi halandó által nem ismert látást ad neki az istennő. A regény második része Kadmosz thébai király udvarában játszódik. A király jósként " alkalmazza" Theiresziászt, de nem igazán a jóslatokra kíváncsi, pusztán önigazolásra vágyik. Ez a rész a hatalomról és a hatalomnak kiszolgáltatott értelmiségről szól. Szadizmus, gyilkosságok egyfelől- műveltség, görög

Fridrich Bridel, eredeti nevén Bedrich Bridel, 17.századi jezsuita hittérítő volt- méghozzá abból az igazi régivágású fajtából, aki száraz kenyeret eszik, rongyos ruhában jár, gyűjt a szegényeknek stb. 1658-ban jelent meg 22 verset tartalmazó kötete, A kis jászol. eredetileg karácsonyi kötetnek készült, de Bridel zsenialitása és formabontása túllépett ezen.  A könyv Szerzőjének célja az volt, hogy bemutassa Jézus születését- méghozzá minden érdekelt szempontjából. Mária, József, a kíváncsiskodó családtagok, a napkeleti bölcsek- mind-mind megszólalnak a kötet lapjain. Ez a megközelítés akkoriban teljesen szokatlan volt, a katolikus egyház nagyhirtelenjében nem is tudta, mit kezdjen ezzel a könyvvel. Végül, mivel Bridelnek Csehországban igen nagy tekintélye volt, elfogadta. De azért soha nem népszerűsítette agyon. Bridel a barokk formához sem nagyon kötötte magát. 532 soros előszót, ahogy ma mondanánk: ajánlót írt a kötethez, mely leginkább arról szól, hogy Isten nagy, mi pedig kicsi

Semjén Zsolt: Megharcolunk minden magyarért! című könyve 2011-ben jelent meg, ám a bennük tárgyalt kérdések ma, több mint nyolc év múltán is alaposan időszerűek. Hogyan alakul a magyar kereszténydemokrácia helyzete a 20.században, s hogyan alakul a 21. században? meg tudott-e felelni a kereszténydemokrácia a kor kiívásainak? Ki volt Kerkai Jenő és Bálint Sándor? Hogyan alakul és miért éppen így alakul a magyar-szlovák viszony? Miért sértik meg a szlovákok a magyarság emberi és kollektív jogait? Hogyan próbálta túlélni magát a hitelét vesztett Gyurcsány- és Bajnai-kormányzat? Hogyan mentek tönkre a magyar családok a 2000-es években, és mit lehet ez ellen tenni? Semjén Zsolt írásaiból, közzétett parlamenti beszédeiből egy kereszténység és nemzet iránt elkötelezett, igaz ember képe rajzolódik ki. Semjén Zsolt legnagyobb érdeme mégis az, hogy ez a kép 2010 után sem módosult? Hányszor előfordult már, hogy ellenzékiként vitézkedő politikusokról kormányra keülésük után kiderült, hogy bírála

Érezte már úgy, hogy valamit nem jól emésztett meg? Volt, hogy napokig görcsölt a gyomra, de csak akkor, ha elmúlt négy óra? Fúvódott már fel káposztától? Volt már olyan, hogy egyszerre volt székrekedése és hasmenése? Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor Ön bélérzékenységben szenved. Jellemző, hogy annyira friss a betegség, hogy sok orvos Irritábilis bélszindrómának nevezi, mások másnak. A lényeg az, hogy Önnek valamilyen külső hatásra, például egy adott táplálék elfogyasztása után, kóros emésztési problémái támadnak. Ilyenkor érdemes kézbe venni Timo Schleip és Dr. Gabi Hofbauer könyvét, melynek címe: A bélérzékenység és ami valójában mögötte rejlik. Szerzők több szempontból is újszerűen közelítik meg ennek a titokzatos betegségnek a kérdéskörét. Véleményük szerint: - a tünetek egyénenként alaposan eltérhetnek egymástól - a kiváltó okokat pedig még nem tudja egyértelműen meghatározni az orvostudomány. Szerzők szerint a kezelésnek három síkon kell folynia: - táplálkozás,

Yuval Noah Harari izraeli történész, nem mellesleg remek író, és elképesztően jó problémalátó. 21 lecke a 21.századra című könyvében az emberiség jövőjével foglalkozik, olyan témákkal foglalkozik, mint szabadság, egyenlőség, vallás, szekularizmus, migráció, bevándorlás. Nagyon őszintén ír, nem fél kérdezni, azt sem fél beismerni ,hogy valamit nem lát előre. Mivel a 21 lecke nagyon átfogó témákat ölel fel, nincs módunk arra, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi korlátok között, részletesen szóljunk minden érintett témáról. Inkább csak néhány reflexiót írnék a könyvről,íme! - Nem gondolom, hogy vallások ne tudnának modern válaszokat adni a kihívásokra. Mindegyik nagy világvallásnak vannak olyan irányzatai, melyek a szent iratokat adaptálni tudják a modern korra. Sajnos, nem ezek az irányzatok vannak számszerű többségben. - Egyetértek Haraival abban, hogy a migráció legnagyobb problémája az integráció. Azzal viszont már nem tudok egyetérteni, hogy ezt nekünk, befogadóknak kell kikísérle

Garai László könyvéből számomra kirajzolódik az innovatív magyar értelmiségi tragikus sorsa. Nyugaton tanul, tanít, hazajön, aztán észreveszi, hogy tudományterülete, a gazdaságpszichológia, legtöbb honfitársa számára teljesen idegen, legjobb esetben is határtudományjént kezelik. Azt is észreveszi, hogy itthon sokan nem veszik észre, hogy a modern gazdaság átalakult, már nem az a lényeg, hogy mit termelünk, hanem az, hogy vesszük észre, hogy mit is kell termelni. Ebben az újfajta kapitalista versenyhelyzetben pedig a pszichológia érzék, irányultság döntő fontosságot nyer. Ám innovatív értelmiségi emberünk akkor a legszomorúbb, amikor azt veszi észre, hogy az egyetemi oktatásból is akarják hagyni a gazdaságpszichológiát, nemcsak a vaskalaposok, hanem még hallgatók is, sőt, olyan doktorandusz is akad, aki nem tudja azt leírni, hogy senkié. Garai László tehát megszomorodott, írt néhány cikket, fogalmazványt, ezeket közzétette az Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? című könyvé

A könyv alcíme: képes ismertető 500-nál több akváriumban tartható tengeri és édesvízi halról. A magyarországi akvarisztika nem mostanában éli fénykorát. ennek pedig az az oka, hogy a halak iránt általában gyermekkorban érdeklődnének, a szülők viszont nem szeretnek bajlódni ilyesmivel, így aztán inkább lebeszélik a gyereket az akvárium-tartáról vegyen inkább kutyát vagy macskát. Úgyhogy Dick Mills könyvét elsősorban azoknak ajánlom, akik valamilyen okból hezitálnak a legyek akvarista-ne legyek akvarista egzisztenciális dilemma körül. Csodálatos állatok ábrái lathatók itt. Egyik kedvencem a holdfényű doktorhal, gyönyörű, kékessárga színben játszik. A kolibrihal nevével ellentétben nem színpompás, viszont a hátán lévő csík csodálatos arányosságot kölcsönöz megjelenésének. A feketeszárnyú legyezőhal különleges úszója és pöttyei, az rögtön rabul ejti az embert. A legkülönlegesebb mind közül a hólyagszemű aranyhal, kidülled a szeme, mint két nagy sárgadinnye. Tudósoknak ajánlom a színvál

Várnai László könyvében Mao Ce-tung pályafutásán keresztül, elbeszéli Kína 20.századi történelmét, a Kuomintang-KKP korszaktól kezdve a Nagy Ugráson át a Kulturális Forradalomig. Az a tragédia az egészben, hogy az egész egy tragédia. Maonak gyakorlatilag egyetlen társadalom-jobbító kísérlete sem sikerült, a Maoisták útja voltaképpen a gazdasági, történelmi és politikai zsákutca. Várnai László könyve nagyon alaposan, szinte mondatról mondatra, elítéli Mao Ce-tungot. Hatalomvágyó, önkényeskedő, gyilkos, utópisztikus, antimarxista, szovjetellenes. Csakhogy Szerzőnk a hangsúlyt erősen az utóbbi kettőre helyezi. Várnai szerint nem azért gazember Mao, mert kivégeztetett több millió embert, hanem azért mert letért a marxista-leninista útról és ellentmondott a Komintern tanácsainak, az azóta élő legendává nemesült bolgár Dimitrov elvtárssal pedig kétszínűen viselkedett. Nem azért volt rossz dolog a kulturális forradalom, mert sok ember belehalt, hanem azért, mert akadályozta a szocialista t

Laura Markham könyvének alcíme:A kiabálás vége és a kapcsolatteremtés kezdete Békés szülő- hány békés szülő akad Önök között? Ahhoz, hogy egy szülő békés legyen, rendben kell, hogy legyen az élete: munka, házasság, mindenféle anyagiak, szülők. No, és hinnie kell Istenben, merthogy magától békességes nem lesz az ember. Boldog gyerek- hány boldog gyerek van ezen a világon? Ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen meg kell tanulnia beilleszkednie, szabályokat tartania, ugyanakkor a kellő önállósággal kell bírnia. no, és nem árt hinni Istenben, mert az igazi, a komoly mércével is számottevő boldogságot bizony csak Isten adja meg. Laura Markham könyve hatalmas nagy neveléspszichológiai igyekezet. Tapasztalatból adódó tanácsok halmaza, ám ezek a tanácsok mind a kommunikáció felől közelítik a gyermeknevelést. Jól tette-e a szülő, hogy adott helyzetben ezt és ezt mondta. Szabad-e a gyereknek ilyet és ilyet mondania, és ha ilyet és ilyet mond a gyermek, arra hogyan reagáljon a szülő. Valahogy

A meglehetősen hosszú című, és extravagánsnak ígérkező könyv nagyon is hasznos, nagyon is humánus, nagyon is fontos. Véronique Maciejak egy regénybe ágyazott önismereti-önfejlesztő könyvvel kedveskedik nekünk. a fiktív cselekmény (egy újságírónő találkozik az önismereti tévéműsor menő gurujával), eléggé könnyed, nem nyomja el  a lényeget, azaz az önismereti tudnivalókat. A Ne várd meg, amíg elvonul a vihar, tanulj meg táncolni az esőben című könyvből meg tanulhatjuk, hogyan kell elfogadnunk a testünket, a súlyunkat, a bőrünket, az életkorunkat olyannak, amilyen és annyi, amennyi. Megtanulhatjuk, hogyan kell jól hozzáállni a munkához-karrierhez ( egyáltalán: összefügg a kettő?), erőt kapunk ahhoz, hogy munka mellett maradjon idő önmagunkra is, és fontos, olykor megdöbbentő információhoz jutunk arról, miként viszonyulunk mi a környezetünkhöz, illetve imként viszonyul hozzánk környezetünk. Műfajában kiemelkedő könyv, aki úgy érzi, hogy a lelke kissé elfáradt, ezzel feldobhatja, megerősí

Ez lesz 2019. krimi-könyvsikere, azon sem csodálkoznék, ha élelmes filmproducerek már iratnék is a filmforgatókönyvet. Adrian McKinty elképesztően izgalmas könyvet írt- azért kisgyermekes szülőknek éppen nem ajánlom, mindenki másnak viszont igen. Arról van szó, hogy egy elmebeteg perverz állat létrehozott egy láncot. Elrabolják a gyerekedet, és akkor kapod vissza, ha elrabolsz egy másikat. És ez így megy, végtelen végig. Csakhogy, aki már gyakorlott krimiolvasó, felpiszkálódik: csakugyan minden az, aminek látszik? Csakugyan gyermekek elrablásáról van szó, és nem többről? Ki az, aki ebben élvezetet talál? Elképesztő. Az ember végigizgulja, végiggondolkodja magát, és a végén természetesen minden kiderül. Aki csak szeretne egy izgalmas pszichokrimit olvasni, annak ajánljuk.  Ez pedig a 21.Század Kiadó weboldala: 21szazadkiado.hu

Harry Kemelman: A rabbi csütörtökön lelépett című  könyvének voltaképpen kettős funkciója van. Az első funkció a szórakoztatás, ezt egy krimi által kapjuk meg. Barnard' s Crossing amerikai kisvárosban dúl a harc a körül, hogy állítsanak-e jelzőlámpát a zsinagóga elé. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kellene vásárolni egy telket. Csakhogy a telek tulajdonosa egy hírhedt antiszemita, aki semmiképpen nem akarja, hogy az ingatlan a zsidó hitközségé legyen. Aztán egy nap holtan találják ezt a "úriembert". Öt lövéssel végzik ki, úgyhogy a nyomozóknak semmi kétsége. gyilkosság történt. Vajon ki a tettes, a Rabbi? A házban élő fiú, akit az öreg rendszeresen megalázott, vagy valamelyik üzlettárs? Harry Kemelman könyvének másik funkciója a tanítás. Akinek van affinitása végigolvasni Small rabbi tanításait, rengeteget megtudhat a zsidó vallásról. Mi az Szédereste? Miért imádkoznak a zsidók formula szerint? Miért nem vesznek részt a nők a férfiak imájában? Hogyan vélekednek a zsid

Dean R. Koontz könyve a horror egyik klasszikusa. Három vonalon indul a cselekmény. Egy Frank nevű férfi éjszaka menekül. Valaki üldözi, de nem tudja, hogy ki. Leütik, de ő talpraáll, felkapaszkodik egy teherautóra. Egy táskát cipel, benne számára ismeretlen forrásból származó bankjegykötegek. eljut odág, hogy megpihen egy olcsó motelban. Mire reggel felébred, össze van karmolva a teste, zsebeiben pedig érétkes drágakövek hevernek. Bob és Julie Dakota magánnyomozók, egy informatikai cégtől kapták a megbízást, hogy figyeljenek egy hackerre. Csakhogy a hacker túl akar járni az eszükön, és bérgyilkosokat fogad ellenük. Majdnem sikerül győznie, de Julie egy remek ötlettel maguk javára fordítja a helyzetet. A hackert elfogják. Egy Candy nevű, meglehetősen torz jellemű fiatal férfi örömét leli abban, hogy úgy él ,mint vadállat, vagy mint egy macska- egyébként huszonhat macskájuk van. Együtt lakik nővéreivel, akik a mácskákat el is fogyasztják. Candy inkább az erdőre jár vadászni, egeret é

Pamela Ball könyve két részből áll. Az első rész tudományosan megmagyarázza az álmot, mint az emberi szellem megnyilatkozásának egyik formáját. Leírja, mi a REM, stb, tehát összefoglalja mindazt, amit az alvás- és álomkutatásról az élettan, a pszichológia a 21.században tud. A könyv második része viszont maga az okkultizmus. Pamela Ball álmot fejt. Pontosabban. igyekszik megmagyarázni azon szimbólumok jelentését, melyek szerinte az ember álmában gyakran előfordulnak ( oroszlán, könyv, orgia, perverzitás, sütő, cipő). A befűződő cipő például Pamela Ball szerint halálszimbólum. Az a helyzet, hogy az álom., mint szimbolikus rendszer létét a modern pszichológia már elvetette. Az ember álmát leginkább az befolyásolja, milyen volt a napja. Ez a helyzet. Tízezer álom alapján amúgy sem lehetne következetést levonni. Hétmilliárdan vagyunk, mindannyian alszunk. hét milliárd osztva tízezer: hétszázezer.Nem releváns adat. A Tízezer álom nem tudományos, legfeljebb ezoterikus könyv. Legfeljebb.

Elképesztően jó, maradandó olvasmányélmény, remek történelmi és egyúttal lélektani regény. Véleményem szerint - s ez csak egy vélemény a lehetséges sok közül- a Nyughatatlanok című könyv Szécsi Noémi eddigi legjobb alkotása. Leverték az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot, a forradalmárok emigrációba kényszerültek. Erről az emigrációról szól a Nyughatatlanok című regény. Az Előhang nagyon kegyetlen. Rablóbanda kifoszt egy kastélyt, megölnek mindenkit, az emberélet nekik semmi, szadisták, kapzsik. Szécsi Noémi rendkívül plasztikusan, szemléletesen írja le ennek a támadásnak a történetét. ( konkrétan: borzongtam tőle, pedig nem vagyok túlérzékeny). Az első fejezet a híres tengeri üdülőhelyre, Biarritzba kalauzol el. Két úriasszony, Aimé, és Effie egy üdülőhelyen tölti a nyárvéget, állítólag egészségügyi problémáiktól próbálnak szabadulni. Kiderül:Aimé, azaz Amy, aki állítólag skót, férjére vár, aki valami gyanús dologban ügyködik. A kisfiú egy éjszaka rosszul lesz, majdnem megha

Michael Crichton könyve korai orvosi sci-fi, még az 1970-es évekből. A sztori szerint 1971-ben megműtenek egy pszichomotoros epilepsziában szenvedő férfit, akit éppen a börtönből hoznak a műtőbe, mivel leütött egy tökéletesen ártatlan benzinkutast. A műtét nagy felhajtást kelt, ott a sajtó is, a kórház orvosai pedig játsszák a maguk kis játékait: van, aki mindenki tudtára adja, hogy ő bizony az egészet ellenezte, mivel Benson személyiségzavaros, azt pedg az agyműtét nem fogja megoldani. Merthogy nem szokványos agyműtétről van szó. A férfinak, aki különben az egész felhajtást nagyon élvezi, beültetnek egy másik agyat, hogy az kontrollálja az elsőt. Kvázi: kiigazítja, amikor az éppen epilepsziás rohamra készül.Csakhogy Benson is saját játékot játszik: egyszerűen meg akar szökni a börtönből... Crichton ál-dokumentarista eszközökkel dolgozik. Fényképek, idézetek,  ál-grafikonok- az egész olyan, mintha minden a hétköznapi valóságban is megtörtént volna. Az Olvasó pedig elgondolkodik azo

Remek krimi, amire való, arra jó: szórakoztat, kivsit borzongat, a égén pedig örülünk a happy end-nek. A Rémület a Broadway-n főhőse Bart Hardin, egy menő bulvárlap főszerkesztője, aki levelet kap a Broadway-n ( aki nem tudná: New York színházi negyede) garázdálkodó sorozatgyilkosról. Egy azóta kocsmatöltelékké züllő volt rendőr, állítólag, majdnem elkapta Waldot, az ötszörös gyilkost, néhány méteren múlt, hogy ne sikerült az akció. Nem sokkal később infőrmáció érkezik, magától Waldotól, miszerint hamarosan akcióra készül. David Alexander könyvében remekül érzékelteti a feszültséget, jellemábrázolása realista, még társadalomrajzról is beszélhetünk e könyv esetében. Amit hibának tartok, az az utolsó fejezet- miután leleplezik, kicsoda Waldo, még egy utolsó poént is tartogat a Szerző, mégpedig azt, hogy az egyik gyilkosságot nem is Waldo követte el, hanem valaki, akit a főhős személyesen ismer. Az a baj, hogy ez a párbeszédes fejezet túlírt. Ez persze jószándékra utal, Alexander még a

Lesznek talán, akik számára Jules Verne még Verne Gyula, szerintem úgy is jó, de azért maradjunk az eredeti francia változatnál...Az Utazás a föld középpontja felé Verne legkevésbé vernés könyve, ugyanis az itt leírt tudományos " tételeket" azóta mind megcáfolták. A könyv ugyanakkor kalandregénynek, szórakoztató olvasmánynak kitűnő. Lienbrock professzor, a tipikus szórakozott német tudós, talál egy óizlandi nyelven írt kéziratot, melyben egy felfedező leírja, hogy járt a föld középpontjában és egy izlandi kráteren keresztül lehet oda leereszkedni. Axel, az unokaöccs, nem igazán lelkesedik az ötletért, hogy elkísérje a professzort Izlandra. Végül persze elutaznak, nagy nehézségek árán leereszkednek a kráterbe, elindulnak a Föld belseje felé. Axelnek az szúrja a szemét, hogy lefelé haladva nem nő a hőmérséklet. A professzort ez inkább lelkesíti.Amikor pedig ivóvizet találnak, a tudóssal madarat lehet fogatni. A legfurcsább az, hogy egy eddig nem ismert földalatti tenger part

Valahogy a lengyel irodalom sohasem vált Magyarországon népszerűvé. Pedig érdemes lenne a lengyel írókat többször fordítani és kiadni. Henryk Worcellről én például semmit sem tudtam, egészen addig, amíg teljesen véletlenül, könyvtári leselejtezés következtében, kezembe nem került A világ legnehezebb nyelve című gyönyörű, elgondolkodtató könyve. A cím metaforikus: a világ legnehezebb nyelve lehet a lengyel nyelv is, de átvitt értelemben jelentheti a tolerancia, a nemzetek közötti béke nyelvét. A történet a második világháborút követően játszódik, igen mozgalmas történelmi időszakban. Lengyelország határait módosították, ezért sok német  és lengyel volt kénytelen hazát változtatni ,magyarul: menekülni. Egy ilyen menekültekkel teli falu életét mutatja be Worcell könyve, egy művelt lengyel parasztember szemével, egyes szám első személyben elbeszélve, novellaszerű fejezetekben, mely novellák azonban mégis egységes történeti keretbe helyezhetők. Worcell azt vizsgálja, hogyan hatott a nyom

És nem lett világháború? Hurrá. Serfőző László és Sterl István arra vállalkozott, hogy fiatalok számára röviden összefoglalja a második világháborút követő időszak- azaz a hidegháború- fontosabb nemzetközi eseményeit. Ez a történelmi összefoglalás igencsak marxistára sikerült, meg a kor marxista átlagtörténetírásához képest is igencsak ultrabalos. Amerika mindvégig atomháborút akar. A Szovjetunió és a béketábor viszont egyáltalán nem akar atomháborút. A vietnami háborút az USA agressziója robbantotta ki. A vietnamiak kizárólag áldozatok, az amcsik pedig hódító imperialisták. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy Magyarországon 1956-ban győzzön az ellenforradalom. A Szovjetunió és Nyikita Hruscsov bölcsessége mentette meg a világot a kubai rakétaválság alatt a világháborútól. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy a gonosz csehszlovák reformerek- akik valójában imperialisták- átvegyék 1968-ban a hatalmat. Carter gonosz, Reagan nem különben. A lengyelországi eseményekben a reakci

Pető Gábor Pál esszéi és cikkei sokoldalú, nyitott gondolkodású emberről tanúskodnak. A témák rendkívül érdekesek és változatosak: lesz-e a jövben tablettaeledel, vajon csalt-e a nemlétező asszisztensekkel dolgozó brit pszichológus, hogyan fog megbírkózni az emberiség a növekvő zajjal, stb. Ami igazán megfog ebben a könyben, az az okkultizmus elleni elkötelezett küzdelem. Pető Gábor Pál hosszasan elemzi mindazoknak a hókuszpókuszoknak a trükkjeit, melyeket tudomány címen próbáltak eladni a 20. század végi magyar és külföldi közvéleménynek. horoszkópok, bioritmus-elmélet ( nem a tudományos értelemben vett bioritmusról van szó!), mindenféle Hold- elméletek, természetesen az ufók- Pető Gábor Pál következetesen áltudománynak minősíti mindet, és valószínűleg igaza is van. Szerző a józan ész nevében támad mindent, ami azon kívül esik. Jól teszi. Szükség van ilyen szellemi emberekre. akik nem feltétlenül istenhívők, főképp nem kreacionisták, viszont világi érvekkel küzdenek az irracionális

Szocializálódunk. Gyermekkorban, felnőttkorban, öregkorban. Otthon, iskolában, barátok közt, ellenségek közt, munkahelyen, börtönben, társasházban. normákat tanulunk és szegünk meg, utóbbit hol szándékosan, hol véletlenül. Forradalmárok és konformisták vagyunk, minden ember eltérő arányban. Somlai Péter könyve ( Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata) erről a folyamatról szól. Mi az, ami genetika, mi az, amit tanulunk? Milyen szerepet játszottak a felvilágosodás korának nevelési elvei a gyermek szocializációjában? Van-e bármiféle értelme a pedagógiának, mint elméletnek, vagy pedig a pedagógia tisztán gyakorlati tudomány kell, hogy maradjon? Hogyan tanulunk kommunikálni? Anyuéktól örököljük ezt is, vagy a társadalom, az iskola formálja ezt a képességünket is? Mi történik akkor, ha valaki áthágja a kommunikációs normákat, hogyan hat ez társadalomban betöltött szerepére? Miért büntetünk? A  büntetés elősegíti-e az eredményes visszailleszkedést, v

A könyv alcíme: Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról Carl Sagan kritika nélkül elfogadja az evolúciót, mert szerinte számos bizonyíték áll rendelkezésre, melyek igazolják. Erre meg azt mondom, számos tény áll rendelkezésre, melyek cáfolják. Legalábbis azt a formáját, mely szerint a természetes kiválasztódás új fajokat képez. Ezt ma már a mérvadó tudósok többsége nem fogadja el. Carl Sagan szerint az emberi intelligencia is evolúció során alakult ki. Még azt is felveti, hogy esetleg a hüllők nyomát őrizzük agyunkban. Szeretném néha krokodilnak érezni magam, de nem megy. Carl Sagan szerint az a tény, hogy őseink a bal kezüket használták toalet-célokra a vécépapír feltalálása előtt, messzemenő kulturális következményekkel járt. Természetesen az australopithecus robostus nem majom, hanem korai ember. Carl Sagan azonban nagyon felkészült tudományosan, ráadásul nem is átkozza a kreacionistákat, sem az istenhívőket. Úgyhogy annyit tudok szólni ehhez a könyvhöz: ha nagyon mus

Alistair Maclean kalandregénye izgalmas kirándulás az autóversenyek világába. Johnny Harlow menő Forma-1-es pilóta, sztársportoló, többszörös világbajnok, és erősen úton van afelé, hogy megvédje címét. Ekkor azonban tragédiák sora történik. Harlow balesetet okoz, melybe egyik versenyzőtársa belehal. Johnny barátunk ettől- legalábbis látszólag- elveszti a fejét. Inni kezd, remeg a keze, a csapatfőnök már azt sem akarja engedni, hogy rajthoz álljon. Bonyolítja a helyzetet, hogy Harlow életveszélyesen szerelmes a csapatfőnök lányába. De milyen fényképek készülnek a csapatvezető szobájában? Miért keres olyan sokat a szerelő? Miért jár Johnny Harlow kávéházakba és rendel tonikot és vizet? Miért kutat éjszakánként a kamionban? Kik azok a különös alakok, akik időnként felbukkannak a csapat háza táján? Alistair Maclean nagyon izgalmas könyvet, vérbeli amerikai kalandregényt alkotott. Remek olvasmány, letehetetlen. IPC könyvek, 1990.

Jonathan Franzen amerikai regény- és esszéíró ( magyarul megjelent könyvei közül véleményem szerint A huszonhetedik város a legjobb) A világ végének vége című könyvében környezetvédelmi problémákról, azon belül is a klímaváltozásról elmélkedik. A könnyed hangvételű, mégis, informatív és torzításmentes esszék fő mondanivalója a következő: 1. Globális felmelegedés van, klímaváltozás van, a problémákat tagadó jobboldaliak ( Donald Trump amerikai elnök név szerint is megemlítve) tévednek vagy hazudnak. 2. A baloldali környezetvédő mozgalmak ugyanakkor hajlamosak a probléma túlhangsúlyozására, kizárólagossá tételére, ennek kapcsán pedig értékpreferenciák felállítására: akinek nem a klímaváltozás a legfőbb szívügye, az fasiszta. Franzen mélyen elítéli ezt a hozzáállást. 3. A klímaváltozás befejezett tény. Az emberiség túljutott azon a ponton, hogy visszafordíthatná a változásokat.  Annyit tehetünk, hogy enyhítjük a károkat, illetve, hogy a károsodott ökoszisztémákat megpróbáljuk új alapo

A költő halálának századik évfordulójára...hát, biztosan nem ilyen megemlékezésről álmodott. Ifj .Tompó László:Ady tévedései és igazságai című könyve demitizálja Adyt. Ettől jobb dolgot nem is tehet: nagyon szerencsétlen dolog ugyanis, hogy a magyar irodalmat olyan emberi szegletkövekre építettük, amelyekről kiderült, hogy nem is szegletkövek, inkább csak apró kavicsok. Az irodalom története nem Biblia: a művészetben nincsenek szentek. A hazai irodalomtörténetírás viszont sokáig ennek ellenkezőjét állította. Ady volt minden: magyar, forradalmár, haladó, istenes, szerelmes, példakép, minden. Adyt az utókor szentté avatta. Egyszer azonban eljön az a pillanat, amikor a hamis szentek és hamis próféták lelepleződnek. Ifj .Tompó László elhozta ezt a pillanatot. Kiderül Adyról, hogy gondok voltak magyarság- identitásával, ellentmondásos volt a zsidósághoz való viszonya ( bár, mint kiderül, azért nem volt sem antiszemita, sem filoszemita), szabadkőműves- kapcsolatai igencsak kihatottak köl

Blogunkban elsősorban könyvajánlókat, nem pedig híreket hozunk, dee van, amikor meg kell szólalni. Barcelonába- a demokratikus Spanyolország illetve sokak szerint Katalónia nagyvárosa- a genderlobbi rendezett őrjöngést. Cenzúrázták az iskolai könyvtárakat, kiselejtezték azokat a könyveket, melyeket szexistának találtak. Hogy mi szexista, azt természetesen ők döntötték el, egyébként minden szexista,ami a hagyományos nemi szerepeket és erkölcsöket mutatja be. A kifogásolt könyveket azonnal leselejtezték ,semmiféle fellebbezésre fórumot nem engedtek. Kiselejtezték például a Piroska és farkas című mesét is, mert szerintük "idejétmúlt és gonosz". Engem ez emlékeztet a diktatúrák köbnyv-égetéseire. Valaki azt mondja, hogy ez és ez a könyv nem kívánatos, ezért elpusztítjuk. Szerintem ez nem demokratikus.  Ki állítja meg a gender-értelmiséget?

Hú, de kegyetlen műfaj a humor! A humorista ( jelen esetben a két Szerző) dolgozik a művön, csiszolgatja, így juó, úgy nem jó, akkor meg így lesz jó, sokszor ez megy hónapokig- a közönség ( jelen esetben az Olvasóközönség) pedig nem röhög. Azaz: a poén nem jött be, a humor-munkálkodás teljesen felesleges volt. Szerencsére a Reményi-Tarján szerzőpáros csak ritkán járt így. Pedig nehéz dologra vállalkoztak: susztermatt című könyvükben irodalmi paródiákat írtak, egyenest a la Karinthy, sőt, Karinthy is le vagyon parodizálva, nem is rosszul. Készítettem egy könyv-toplistát a Susztermatt legjobb alkotásairól. Íme! 1. Nádas Péter: Türemkedés. Opera mizéria, vég nélkül. 2. Hankiss Elemér: Kettős tengely. Egy líraelmélet körvonalai. 3. Térey János: A kisközért kifosztása 4. Bohumil Hrabal: Hordószonáta 5. Várady Szabolcs: Napesti anapest 6. Weöres Sándor: Sinóros mese 7.Utassy József: Zuhintó8.Mándy Iván: A placc 9. Parti Nagy Lajos: Se dobok, se hajítok 10. Szabó Magda: Családi a