Könyvekről mindenkinek

 Szóval, miért is tetszik nekem Cserna-Szabó András:Fél négy/fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon című könyve? Leírnék itt néhány okot, elemzési szempontot, ha úgy tetszik, de az igazi ok az, hogy nagyon jót szórakoztam rajta. Ez persze önmagában kevés mert a Kedves Látogató esetleg megtalálná kérdezni azt, hogy jó, jó, de miért szórakoztál olyan jót rajta, ember? Leginkább erre lennék kíváncsi!  Hát, ha már ennyire kíváncsi, ami nehezen érthető,felelném, akkor az alábbi szebbbnél szebb, kívánatosabbnál kívánatosabb okokat, szempontokat sorolnám fel: 1. Címet adni tudni kell. Cserna-Szabó, no meg, gondolom, a Szerkesztő, igencsak magas, mondhatnám:művészi szintre fejlesztették a címadást, mint az irodalmi projektek fontos részműveletét. Néhány gyöngyszem a sokból:A megfejthetetlen Csepregi-vetületek; A 78-as Moszkvics;A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költő; Felsőpárti Pandász és hasonlók. És feledjük magának a könyvnek a címét, mely akkor magára vonja a figyelmet, ha az i

 Természetesen Karinthy Ferencről, azaz Ciniről van szó ebben a könyvben, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar írójáról. A Budapesti tavasz című kultikus film az műve alapján készült, ezenkívül többi mint száz színházi bemutató címlapján szerepelt a neve.  Karinthy Cini- a nagy Karinthy Frigyes fia- nemcsak írói tevékenységével érdemelte ki a népszerűséget, hanem elképesztő, mondhatnánk:nonkonform egyéniségével is. Dr.Kárpáti György és Peterdi Pál könyve, a Cini és a többiek, erről szól. A rengeteg poénról. Éppen ezért igen nehéz erről a könyvről épkézláb ajánlót írni, hiszen fennáll a veszélye, hogy túl hamar sütjük el a poént, feleslegessé téve az olvasást. Mindenesetre megpróbálom.  Szóval, ez a Karinthy Cini egy világméretű nagy tréfamester- lőkötő volt. Poénjai- mindig más rovására- átugrották azt a még elfogadott szintet, amit az unalmas életet élő közvélemény unalmas köznyelve még az "elviselhető", "jópofa", "rokonszenves vagány" kategóriákb

 Az 1913-ben megjelent Family Hotel Heltai Jenő nagysikerű kisregényének, Az utolsó bohémnak, voltaképpeni előzménye.Az utolsó bohém ugyanis akkora könyvsiker volt, hogy Heltai elhatározta: megtartja a főhőst, Mák István alanyi költőt, és megírja fiktív életének méginkább fiktív,humorosan lehangoló párizsi mozzanatait. Jöjjön hát egy spoiler erről az elképesztő, minden általunk elképzelhető valóságot humoros formában feje tetejére állító történetről!  Mák István "alanyi költő" Párizsban, pontosabban:annak egyik külvárosában, tengeti napjait a Family Hotelben, ami annyiból " family", hogy anya és lánya működtetik, merthogy nagyobb személyzetre már nincs pénz. Madame Doury, a tulajdonosnő amúgy rendes asszony, néha elenged a szállásdíjból a szegény vendégeknek ( mindenféle diákok laknak itt:távol-keletiek, kelet-európaiak, olaszok és számtalan más náció), sőt, ha nagyon szépen kérik, még kölcsönt is ad, persze, magas kamatra, és az a szabály, hogy aki nem adta meg az