Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog

Háy János költőként, prózaíróként, drámaíróként ismert a magyar Olvasóközönség előtt. Ország, város, fiú, lány című könyve esszékötet, a magyar esszé legjobb hagyományait folytatva. Utazásokról, közéletről, hazáról családról szóló írások ezek. Háy János azt kutatja, hogyan vélekedünk mi, közép-európaiak egymásról és a világ más régióiról. Véleményem szerint a legjobb, legszínvonalasabb "töprengést" Svájc esetében követte el a Szerző. Svájc az az ország, ahová minden magyar vágyik- de valahogy mégse vágyik. Lengyelországba minden magyar vágyik, de felvállaltan vágyik, sőt, van, aki haza se jönne. Nagyon tetszik a 127-128.oldalon olvasható szövegrész: két oldalban megfogalmazott látlelet a mai Európáról, annak kulturális sekélyességéről.Háy János mondatain valami féltve szeretés uralkodik, mintha egy apa szeretné utolérni elbitangolt gyermekét.Ez a gyermek persze rendkívül összetett és bonyolult jellem, többféle kulturális-történelmi rétegből áll össze. Így szeretetreméltó.

Roberto Bolano könyvének címe metaforikus: Chile, a Pinochet-rezsim rémuralma alatt vergődő, ojbb sorsra érdemes latin-amerikai ország maga az Éjszaka: az emberi élet nem szent, a családok széthulltak, az egyének pedig próbálják maguk megtalálni a túléléshez szükséges szellemi és fizikai megoldásokat. A könyv főhőse, Sebastian Urrutia Lacroix atya maga is talál ilyen megoldást: alkalmazkodást a mindenkori elnyomó politikai rendszerhez. Ez az alárendelődés olykor bizarr formákat is ölthet, például akkor ,mikor Pinochet tábornok az atyától kér útmutatást a marxizmusra vonatkozólag. Lacroix atya sorsa jól példázza a katolicizmus huszadik századi fejlődését ( hanyatlását): a politika mindig arra törekedett ,hogy függetlenítse magát a kereszténységtől. Így hát maga alá gyűrte azt. Roberto Bolano különös regénye nem könnyű olvasmány. Egyes szám első személyben elmesélt történetről van szó, monológról, mely azonban nem lineáris történetmondás: kesze-kusza kígyó módjára átölel mindent, ami