Bejegyzések

görög címkéjű bejegyzések megjelenítése

Platón:Az államférfi

 Platón az ókori görög világ egyik legnagyszerűbb filozófusa volt, hatása a mai európai kultúrára felmérhetetlen. Az államférfi című művét több, mint kétezer esztedeje írta, ám a mai kor Olvasója számára is találunk benne megszívlelendő vagy elgondolkodtató szövegrészeket, gondolatokat. A mű egy trilógia- Az állam, Az államférfi, Törvények- középső darabja. Aki elolvassa a könyvet, nemcsak Platón szorosabb értelemben vett politikai filozófiájával ismerkedhet meg, hanem nagyon sok finomságot, ínyencséget megtudhat az ókori Hellasz népének gondolkodásáról, mindenapi életről vallott felfogásáról is.  Milyen a jó államférfi? Platón a érdés megtárgyalásakor igen messziről, mondhatni, a kályhától indul, s előbb azt a kérdést teszi fel: milyen alapelvek szerint is működik a világ? A válasz szerinte a következő:a világ forog a maga rendjén, s létezik egy végső mozgató erő, a démiurgosz. Ez a démiurgosz akkor forgatja az univerzumot isteni rend szerint, ha az istenek éppen az emberek oldalán ál

A világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig. III.kötet

 A Világirodalom legszebb elbeszélései az ókortól a XX.századig című antológia III.kötetében a huszadik század legismertebb és legjobb európai és amerikai, valamint ( Fukazava Hicsiro személyében) japán írói kaptak helyet. Hemingway, Camus, Krleza, Faulkner, Fitzgerald és más kitűnőségek történeteit olvashatjuk e könyv lapjain. Spoiler most az lesz, hogy recenzens kiválogatta kedvenceit, hogy ezzel csináljon kedvet a könyv olvasásához.  Franz Kafka:Egy falusi orvos című elbeszélése az orvosok örök problémájával foglalkozik:hogyan rekessze ki praxisa során saját életét,érzelmeit,hogyan koncentráljon kizárólag a betegre? Történetünk orvosa szerelmes a saját cselédjébe,akibe azonban a lovászfiú is bele van esve. A doktort marja a féltékenység. Ráadásul megdöglött a kedvenc lova-a 20.század elején a ló nagyon fontos közlekedési eszköz is,főképp az alpesi hegyi falvakban.  Albert Camus:A vendég. A történet a 20.század közepén játszódik, Algériában. A háború még nem robbant ki, de a levegő m

Nényei Pál:Az irodalom visszavág 1.Léda tojásaitól az Aranyszamárig

 Nagyon nehéz,de nemes feladatra vállalkozik az,aki mai tizenéveseknek irodalomtörténetet kíván közvetíteni. Nényei Pál:Az irodalom visszavág című könyvének első kötetében,mely a Léda tojásaitól az Aranyszamárig alcímet viseli,kitűnően megoldotta ezt a feladatot. Ókori irodalomról beszél élményszerűen,humorral telítve,közel hozva a több ezer éve alkotó görög és római alkotókat a mai tizenévesekhez. Szólva a jó tanulókhoz éppúgy,mint a rossz tanulókhoz.  A legfontosabb kérdésben,az irodalomhoz való hozzáállás ügyében Nényei Pál olyan gondolatokat oszt meg velünk,melyeket valamennyi gimnáziumi magyartanárnak meg kellene osztani tanítványaival. Aztán:Megtudhatjuk,miért ne kezeljük le az ősi népek mitologikus gondolkodását,s eltöprenghetünk azon,mi következik a mai racionális kor után. A Bibliát is másképp fogjuk olvasni,ha áttanulmányoztuk a Szerző ide vonatkozó sorait. Igazi utazást teszünk a homéroszi eposzok világába,s megértjük,miért szerepel annyi vak ember a görög irodalmi alkotások

Szentkuthy Miklós:Fejezet a szerelemről

 Szentkuthy Miklós (1908-1988) A magyar irodalom egyik legkülönösebb szépírója. Műveiben a klasszikus módon vett szépirodalom keveredik a filozófiával és a korszerű pszichológiával. Szentkuthy Miklós Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas, szóval már életében felismerték írói zsenialitását. Melyet a Fejezet a szerelemről című könyv maximálisan igazol. Nem könnyű olvasmány, inkább azoknak ajánljuk, akik már elolvasták és szellemükben fel is dolgozták a Nyugat korszakának legfontosabb alkotóit.  A könyv cselekménye röviden a következő: egy középkorias, észak-itáliai városka szörnyű napra ébred, mivel meghalt a pápa, aki mellesleg a város szülötte volt. Az ilyenkor szokásos, Itália földjén eléggé érzelmes gyászünnepséget a város polgármesterének kellene megszerveznie. Csakhogy ő most nem tud erre koncentrálni, magánéleti problémái miatt. Felesége hosszú ideje ágyhoz kötött beteg, ő pedig, mint később kiderül, az asszony beleegyezésével, egy prostituálthoz jár. Csakhogy a prostival is kezdenek ba

Nikosz Kazantzakisz:Akinek meg kell halnia

Kazantzakisz könyvének cselekménye egy török fennhatóság alatt álló görög faluban, Likovriszban játszódik. Az irtózatos nyomorban élő embereket az aga könyörtelenül kizsákmányolja. A részeges pópa pedig a fennálló rendet védelmezi. Minden hetedik évben misztériumjátékot adnak elő a faluban,melynek szereplőit a helyi lakosok közül válogatják. Idén egy Manoliosz nevű pásztorfiút. Manolioszt Isten karizmával ruházza fel:neki kell feljebb emelnie közösségét. Meg kell szabadulni az idegen elnyomástól,fel kell osztani a földeket a parasztok között. Csakhogy a karizmatikus vezetőt-mint oly sok más esetben-megölik. A felkelés azonban nélküle is kirobban... Kazantzakisz regénye,mondjuk ki nyíltan, baloldali. Ám cseppet sem szocreál, inkább a huszadi századi irodalom egyik rendkívül eredeti irányzatához, a mágikus realizmushoz áll közel.Az akinek meg kell halnia nagyszerű könyv. 

Jan Assman:A kulturális emlékezet

A könyv alcíme:Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban Jan Assman könyve a kultúra és az írásos történelem keletkezéséről szól. Arról, hogy a különböző kultúrák megemlékezési formái hogyan segítették vagy gátolták az adott közösség fejlődését, koherens szellemi gyarapodását. A könyv első része általános elméleti ismereteket és véleményeket tartalmaz. Nagyon szimpatikus, hogy Assman túllép a fogalmak puzta definiálásán, rendszerbe szervezve tudatosítja elméleti alapállását. Használja a kontraprezentív emlékezés és az anakron struktúra fogalmát. Foglakozik rítus és szöveg különbségével, ritualizálástól a textualizálásig tartó folyamatot szükségszerűnek tartja. Véleménye szerint az etnogenezis textualizálása felerősíti a kollektív identitás alapszerkezetét. Részletesen elemzi integráció és központosítás különbségét. A könyv második része négy esettanulmányt tartalmaz. A görög, a héber, a hettita és az egyiptomi kultárn keresztül mutatja be, hogyan alakultak ki a

Dr. Konstantin Metallinos: Találkozásom Jézus Krisztussal

Dr. Kontantin Metallinos ebben a mindössze 8 oldalas, az Evangéliumi Kiadó által terjesztett iratban írja le, hogy találkozott Jézussal, hogyan nyílt meg szíve Isten igazságára. Metallinos görög matematikus, fiatal korában racionalista és materialista volt, ám egyszer kezébe vette a nagy francia író, Chateubriand egyik könyvét, s meglepve tapasztalta, hogy komoly írók is komolyan veszik a kereszténységet. Egy másik nagy francia, a filozófus és matematikus Blaise Pascal gondolatai pedig már elvezették a Biblia olvasásához. Megtanulta kívülről az Újszövetséget, gyülekezetet alapított Athénban, amely mind a mai napig virágzik. Nagyon nagy hatásúak a megtérésről, azaz a metanoiáról szóló személyes elbeszélések, akár könyv formájában, akár élőszóban, akár valamilyen médiumon keresztül hallja ezeket a Krisztusra fogékony szív. Csak azt tudom tanácsolni mindenkinek: kövesse az 1963-ban elhunyt nagyszerű tudós, Konstantin Metallinos útját, s keresse a végső igazságot, az élet értelmét Isten

Podmaniczky Szilárd:Hutchinson rugói

Podmaniczky Szilárd könyve egy rejtélyes történeten keresztül vezeti Olvasóit. A Hutchinson rugói egy magyar íróról, bizonyos Valentinről szól, aki rejtélyes meghívást kap egy neves svájci kiadótól. Egy kisvárosban kell laknia, etetik, ruházzák, mindezért cserébe egy regényt kell írnia. Hogy milyet, azt ő dönti el. Valentin belemegy a dologba, el is utazik, de mihelyst megérkezik, rájön, hogy valami nincs rendben a dologgal. Miért adnak neki olyan sok pénzt? Ki lakik az övével szemközti szobában? Miért köszönnek olyan furcsán az emberek, miért mosolyogják meg a háta mögött? Ki a rejtélyes férfi, aki időnként megjelenik az alapítvány nevében, és soha nem akar semmit? És ki az az írónő, akinek felolvasóestjére meghívták- de valahogy mégis másképp alakultak a dolgok? Podmaniczky Szilárd regénye azért mesteri, mert az Olvasó csak annyit érez, hogy itt valami rejtély van. De hogy milyen feloldása lesz ennek a rejtélynek: kafkai, tolsztoji, angol krimibe illő, hitchcocki, arról az Olvasó

Makisz Citasz: Isten a tanúm

Magyarországon nagyon kevéssé ismerjük a modern görög irodalmat- talán a modern görög irodalom is tehet erről némileg, de igazság szerint minden nép minden művészetében felbukkan olykor egy-egy maradandó értékű alkotás. Makisz Citasz: Isten a tanúm c. könyve nem valamiféle keresztény evangelizációs könyv, hanem regény. Regény a 21.századi kapitalizmusról, regény a fiatalok kiszolgáltatottságáról, s mindenekelőtt: regény a beilleszkedés kudarcáról. Főhősünk, aki egyben narrátor is, elképesztően szerencsétlen. Minden munkahelyről rövid időn belül kirúgják az őrült, az anyagias és lusta főnökök, minden barátnője elhagyja, hiszen ő olyan jó ember, ráadásul a családja és barátai sem veszik már komolyan. Mindezenkívül még beteg is- cukorbeteg, annak minden valódi és képzelt szövődményével. Kudarcorientált ember- akiben azonban még van tartás. Merthogy humoros, vicces prózában meséli el saját történetét. Bármivel próbálkozik, mindenütt csak kudarc éri, ha mégsem, akkor pedig a sikertől szen

Antik Tanulmányok 2017. június

Az Antik Tanulmányok ( Studia Antiqua) című folyóirat 2017.júniusi számából egyetlen tanulmányt emelnék ki, mely elsősorban keresztény hívő mivoltom okán keltette fel érdeklődésemet. Érdekelnek ugyanis az ókori párhuzamok és előzmények...Adorjáni Zsolt. Istenség és király... című írásáról van szó. Király és Isten párhuzamba állítása a keresztény hagyományban magától értetődő, hiszen a Kinyilatkoztatásnak is része- de vajon hogyan volt ez a ókori kultúrákban? Miként vélekedtek a görögök és a rómaiak égi és földi hatalom viszonyáról? Részben a keresztényekhez hasonlóan, részben viszont azzal ellenkező módon. Az ókori görögöknél a király isteni adománnyal rendelkezik, ezzel ellentétben a zsidó-keresztény kultúrában Isten maga a Király, aki irányítja életünket. Mind a hellének, mind a rómaiak találtak tehát párhuzamot égi és földi királyság között, de pontosan ellenkező következtetést vontak le ebből, mint a keresztények. Kár, hogy Adorjáni Zsolt tanulmánya nem folytatódik a keresztény ér