Könyvekről mindenkinek

A modern gasztronómia legújabb fénykorában a levesek kissé háttérbe szorultak. Előételt eszik mindenki, aki ínyenc. Éppen ezért hiánypótló Halmos Mónika és Gabula András könyve, az 55 remek házi leves. Nagyon jó, mindenki által elkészíthető recepteket és káprázatos ételfotókat láthatunk ebben a könyvben. Külön ajánlom kipróbálásra az Erőlevest parajos palacsintával, a Helgolandi spárgalevest, a Szárnyaskrémlevest zabpehellyel, a Szász bodzabogyólevest ( eszméletlenül finom!!), de mindennek királya számomra a Bóbitás csirkehúsleves. Nagy társaságban ettük, és mindenkinek ízlésével találkozott, alig negyedóra- húsz perc alatt elfogyott egy nagy fazék. A csirke minden gyönyörét ott találod benne, s bár nem könnyű elkészíteni- talán ez az egyetlen ilyen recept ebben a szakácskönyvben- a végeredmény mindenért kárpótol. Az meg egyenesen zseniális, hogy csiperkegombát is teszünk bele. Annyira megdobja az ízét... Nagyon jó a könyv, minden háziasszony konyhájában ott a helye. Én továbbfej

Magyar krimi 1988-ból, mindössze 62 A/5 oldalon- de remek. Fehér Klára máshol már sokszor megtapasztalt történetmesélői készsége ismét megmutatkozik, méghozzá olyan angol típusú krimiben, melyre joggal lehetne büszke a krimi királynője is...Na jó, Ruth Rendell is... A történet szerint Tom, a robotizáció miatt mindenhonnan elbocsátott ezermester éppen munka nélkül tengődik, mikor is barátnője felfigyel egy hirdetésre. Filmforgatókönyv-író tanfolyamot hirdetnek, bentlakással, egy csodálatos helyen, a Cápa-öbölben. A hallgatók szépen összegyűlnek, előadásokat hallgatnak, készítik életük nagy művét, mely megágyaz nekik Hollywoodban- csak éppen Tom nem halad sehogy. Merthogy nem jó ő semmire. Merthogy ő nem tud filmet írni. Be is kéretik szegény hősünket a titkárságra, hogy akkor most mi lesz. Tom ígéretet tesz, hogy készül, készül. Ihlet semmi. Egyszer aztán megszállja őt  valami, és megírja élete forgatókönyvét. Csakhogy ennek a tanárai nem különösebben örülnek. Fehér Klára könyve

Melyik a legjobb KRESZ-tesztkönyv? Erről a kérdésről hosszú órákig lehetne vitatkozni. Az mindenesetre biztos, hogy a Dr. Békési István által szerkesztett Tesztkönyvet- bár kivitelezésében, felépítésében nem a legkorszerűbb- még a mai napig érdemes átnéznie mindenkinek, aki Magyarországon elméleti KRESZ-vizsgára készül. Először is soroljuk fel az illusztris és kiváló munkát végző szerzőgárdát: Duka Gyula, Halász László, Keller Ervin, Menczer László, Takács Ferenc, Virágh Sándor. Másodszor mondjuk el azt, hogy a könyv első fejezetében található kb.1100 kérdés teljesen lefedi valamennyi járműkategória KRESZ-anyagát, tehát mind a személygépkocsit, mind pedig a motorkerékpárt, tehergépkocsit, stb. Nagyon szépen és okosan vannak összeállítva a kérdések, az egyes alfejezetekben lépésről lépésre haladunk a könnyebbtől a nehezebb felé. Harmadszor: Van a könyvnek valami súlyos vonzása. Ha kezedbe fogod, nem állod meg, hogy ki ne nyisd, ha kinyitottad, nem állod meg, hogy bele ne olvass,

A modern francia krimi egyik legnagyszerűbb és legeredetibb alkotójának Magyarországon kevéssé ismert könyve a Romantikus dosszié. A meglehetősen bonyolult történet szerint az ifjú Reves nyomozó őrmesternek épp szerelmi bánata van, már a munkahelyén sem bír megmaradni, elindul hát sétálni, este, az esőben. Útközben belebotlik egy döglött fekete kutyába, s megszólal benne a rendőr: megpróbálja megkeresni a kutya tulajdonosát. Ekkor hátulról leütik. ( Kicsit olyan Rejtő...) Napok múlva ébred fel, a kórházban. Nem hiszik el neki, hogy ő Reves őrmester, mivel egy hasonló néven létező férfi épp azelőtti napon hajókázott át Algériába. A híres Daix főfelügyelő vezeti a nyomozást az ügyben, ahol is egyre fantasztikusabb dolgok történnek: a rendőr volt szerelméről kiderül, hogy maga is rendőr, egy arisztokrata nőnek pedig valaki megírja, hogy hónapokkal ezelőtt eltűnt férjét ne keresse tovább, mert már régen meggyilkolták.Ennyi jóindulatot... E.J.Charon Romantikus dossziéja nem akar más le

Vagány fickó ez a Jack Reacher. Lee Child könyveiben megteremtette a 21. századi férfi archetípusát. Olyan krimihőst, akik mindannyian szeretnénk lenni. Erős, kemény, ugyanakkor nem zavaróan intelligens, és olykor kedves. Lee Child a 21. század egyik legjobb bestseller-írója, remekül tud karaktert formázni. A Nincs mit veszítened című könyv története az amerikai Középnyugaton játszódik. Itt áll két magányos, imndentől és Istentől elhagyott kisváros, Hope és Despair. Ezek beszélő nevek, az előbbi azt jelenti, Remény, az utóbbi azt: Kétségbeesés. Reachert letartóztatják csavargásért, s elkezdi fúrni oldalát a kíváncsiság: vajon miért gyűlölik itt ennyire az idegent? Mi az a sötét titok, amit ennyire kell óvni? Child könyve felhívja a figyelmet egy napjainkban sajnos újra kibontakozó jelenségre: a társadalmi szintű paranoiára. Ha egy közösségnek ( és most mindegy ,hogy amerikai kisvárosról vagy kommunista diktatúráról beszélünk) rossz a lelkiismerete, ha foltos a történelme,akkor szoro

Dr. Immanuel Sücker német kémikusprofesszor rendkívül tömör, kiválóan megírt könyve arról szól, hogy a természettudományoknak és az emberi megismerésnek is megvannak a maga határai. Az Utazás az űrbe vagy utazás mennybe?- kérdésföltevés voltaképpen arra vonatkozik, hogy akar-e az Olvasó megragadni a materiális értékeknél, vagy szeretne valami ennél többet, ragyogóbbat, valami transzcendenst. Sücker professzor válasza egyértelműen igen. Szerző meggyőzően cáfolja azt a sajtóban elterjedt és a közvélemény agyába értelmetlenül belesulykolt nézetet, miszerint azzal, hogy az ember eljutott a Holdra, valami új korszak kezdődött. Sücker rámutat, hogy ez az amúgy rendkívüli tett az emberiség nagy részénke életére egyáltalan nem volt hatással, sok ember dolgozott azért, hogy néhányan a Holdra jussanak, miközben az USA harmadára csökkentette a harmaidk világ támogatását azért, hogy a John F. Kennedy elnök által meghirdetett projekt sikeres legyen. Sücker szerint a legvonzób alternatíva az, h

Ian McEwan könyve Man Booker- díjat kapott, nem érdemtelenül. A történet jó, igazi mai, nyugati és 21. századi, és történetről, nem pedig nyelvi bravúrokról, dekonstrukcióról, vagy más egyéb, roppant intellektuális, de az átlagolvasó számára semmitmondó. A gyerektörvény című könyvet mindenki számára szívből ajánljuk, aki tud és szeret olvasni. Régen jelentkezett már a könyvpiac ennyire " tiszta" és jóleső művel. A történet hőse Fiona, a családjogi bíró. Magánélete válságban, mert férje, Jack, közölte, hogy beleszeretett egy huszonnyolc éves statisztikusba. Fiona a munkájába temetkezik. Egy ügyben egy Jehova Tanúi- felekezethez tartozó család tiltakozik az ellen, hogy tizenhét éves fiuknak vérátömlesztést adjanak. A helyzetet bonyolítja, hogy a fiú is tiltakozik, inkább meghalna Istenért, semmint tovább éljen a más vérével. Fiona a kórházban meglátogatja a fiút. Megdöbbentően intelligens, mély fiatalemberrel találkozik, aki teljes mértékben tisztában van döntései súlyával. U

Amikor kezembe vettem Bodnár Edit Verses Életkönyvét, a Csillagfényt, azt gondoltam, hogy egy lineárisan építkező versgyűjteménnyel lesz dolgom, amely telítve lesz gyerekkorról, kamasz-szerelmekről, tanulmányokról, anyaságról, és efféle témákról szóló, kétszer négysoros versikékkel. Kellemesen csalódtam. Kellemeset csalódtam. Jól felépített, remekül szerkesztett könyv a Csillagfény- azt már le sem merem írni, hogy annyi sok jó magyar könyvhöz hasonlóan, ez sem került be a köztudatba... Nekem személy szerint legjobban az istenes versek tetszettek. Az 53 oldalon található Morzejelek című költemény a Biblia olvasására invitál- elképesztő eredeti módon feltűnően jó formaérzékkel. Ezt a verset a magyar irodalom sztárjai is elfogadnák sajátjuknak. Nagyon szép és megindító A kereszt alatt című vers is: bűnről- bűnbocsánatról, engesztelésről szól. De ami a leginkább megmaradt, az a Poros parancsolatok. Bizony, olyan időket élünk, hogy az emberek nemhogy elfelejtették volna a mózesi Tízpar

A modern költészet ritkán élményszerű. Azért mondom ezt, mert azt tapasztalom, hogy sok modern költő mellőzi mindazokat az eszközöket, melyeken az átlagos műveletlenségű magyar ember iskolázódott. Nincs rím, már metaforák sem nagyon, van viszont intellektuális erőlködés, az elme araánytalan túlterhelése. Az élvezet odalesz. Kemény István:A koboldkórus című köete nem ilyen. Nagyon is izgalmas, érthető verseket tartalmaz. mindegyik egy külön világ, a költői teremtés csodája, a szabad formaiság és az Olvasó iránti alázat iskolapéldája. Rímek általában nincsenek, vannak viszont új világok, lényeglátóan bemutatott társadalmi problémák, a kortárs Olvasó életére oly jellemző Hiányok ábrázolása, és rendkívül gazdag, elsiemrésre méltó fantázia. Mivel verseskönyvet úgysem folyamatosan olvasunk, néhány kedvenecemet emelném ki Kemény István kötetéből. Az elmeáldozat egyszerre jeleníti meg a generációs problémákat és az Istentől való elhagyottságot. Nagyon érdekes a hagyomány különböző rétegei

Nem is önálló könyvről, hanem egy újszövetségi apokrif iratról van itt szó, mely valamikor a Kr.u.2-3.században keletkezett, ismeretlen helyen, minden bizonnyal valahol Európában. Nem véletlen, hogy Mária Magdolna Evangéliuma nem került be a kanonizált evangéliumok közé, ha közelebbről megvizsgáljuk, több olyan tételt is találunk benne, mely ellentétes mind a szinoptikus, mind pedig a jánosi evangéliummal. - Az első három fejezet hiányzik. - Bűn nem létezik, hanem az emberek teremtik meg a bűnt. ( kérdés, hogy akkor mit csinál a sátán...) - Az evangelizáció során nem szabad " törtvényt adni", nehogy magunk is törvénykezés alá essünk. -Mária Magdolnát Krisztus jobban szerette, mint a többi nőt. -Ha a lélek ( kérdés: nem a görög pneuma szó áll itt?) legyőzte a kíváncsiságot, az erőt, a vágyat, felemelkedik. ( kissé buddhistás). Persze, mindezeken kívül akadna olyan szövegrészek is, melyek egybecsengenek a többi evangéliummal, dehát az egész úgy, ahogy van: gnosztikus.

Mi jut eszünkbe a svédekről? Hát, nekem személy szerint a migráció, a liberalizmus, a jóléti állam, a drága Zlatan, a halászat, meg amagas szőke férfi, cseppet sem felemás cipőben. Nekem mostantól Majgull Axelsson is eszembe jut a a svédekről. Az Áprilisi boszorkány című könyve- mely Svédországban rangos irodalmi díjakat is elnyert- szerintem minden Olvasót megfog, aki nem a velőtrázó cselekményt, hanem az érzékenységet, a pszichológiát keresi az irodalomban. Négy nő- négy eltérő sors. Mostohatestvérek, teljesen eltérő karakterrel. Desiré epilepsziás, állandó kórházi kezelésre szorul. Christina és Margaret polgári életet élnek. Birgitta viszont alkoholista, egyre lejjebb csúszik a lejtőn. Vajon miért kapnak rejtélyes, rosszindulatú leveleket ezek a nők? Mire utalnak az aljas gúnyversek? Ki írja ezeket a leveleket? Hogyan talál egymásra a négy mostohanővér, miközben rémületes pszichikai fenyegetésekkel néznek szembe? Axelsson könyvének végén minden kérdésre választ kapunk. Olvasás

Személyes, keresztény hit- talán ez lehetne a mottója Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai című könyvének. Persze, a cím kissé provokatív, hiszen Jézus tanításai sosem vesznek el, egyszerűen arról van szó, hogy a teológusok a különböző korszakokban mást és mást hangsúlyoztak ki a Megváltó üzeneteiből, tanításaiból, példázataiból, így aztán mindig elsikkadnak egyes fontos témák, igehelyek. Mindensestre elmondhatjuk, hogy a cím zseniális. Figyelemfelkeltő, arra való, amire kell. Az a helyzet, hogy a teológia- katolikus, protestáns egyaránt- kissé kiüresítette az evangéliumokat. Kissé sótlanná, íztelenné váltak. Buji Ferenc könyvében pontosan ezeket az ízeket nyerhetjük vissza. Jólesik a szájnak, az orrnak, a gyomornak, és persze a szívnek. Mert ki merné azt kimondani, hogy aki Krisztust állítja életének középpontjába, ne vállaljon családot, hiszen aki megtagadja családját, az maga miért akar szülő lenni? Ki merne ma, az ébredési mozgalmak idej

Azt a címet is adhatták volna. Gasztronómia, kicsit másképp... Nagyon jó elképzelés és gyakorlat, mindig is sejtettem, hogy a fogyókúra nem egyenlő az aszketikus koplalással, sőt, mióta láttam azt az interjút, melyben egy vívónő arról beszélt, milyen jó dolog is a csokidiéta, kedvem támadt süteménnyel, csokoládéval, bármilyen édességgel fogyni. Czanik Balázs személyi edző könyvével most megtehetem. Czanik Balázs olyan témáról beszél őszintén, melyet a legtöbb fogynivágyó ember még csak érinteni sem mer. A Sütizz és fogyj! remek recepteket tartalmazó, jól megírt, és ami fontos: nagyon empatikus könyv, mindenkinek ajánlom, akinek a BMO-indexe magasabb az optimálisnál! Csak ne vigyük túlzásba! Red Dream Kft, 2017. xxxxxxxxxxxxxx Itt egy másik blogom, ha van egy kis némi percnyi pontnyi időd, nézd meg ezt is: versekesnovellak.blogspot.com

Bevallom hősiesen, nem tartozom a világhírű bestselleríró, Danielle Steel elsőszámú rajongói közé. Tündérmese című, magyar nyelven 2019-ben megjelent regénye azonban sok magyar család számára hordozhat aktuális mondanivalót. Arról van ugyanis szó, hogy az anya halála után széthull egy család. A főhős, Camille, pedig hiába próbál mindent megtenni, hogy újra összetartsa, nem sikerülhet neki. Segítők nélkül biztosan nem. Igaz, hogy a szépséges Camille a gyönyörű Kaliforniában kénytelen végignézni életközössége atomjaira hullását, de higgyük el, nem más ez egy békásmegyeri tízemeletesben sem: Anya meghal, vége a békességnek. Vége a Tündérmesének. Hány ilyen példát látunk Magyarországon! S hány olyat, amikor az így magára maradt fiatal kriminalizólódik, jobb esetben a szülei ellen fordul, rosszabb esetben a szülei és az egész világ ellen. Ilyenkor kellen a rokonság segítsége. Camille-nak, ott, a mesebelien szép Kaliforniában szerencséje van, mert a mostohaanyja mamája segít neki. De hán

Az igazán nagy írók nyelvet teremtenek. Nem elégszenek meg a már meglévővel, hanem szavakat, kifejezéseket alkotnak, ha kell, archaizálnak, ha kell modernizálnak. Sarusi Mihály nagy író. Témája tetőtől talpig átjárja. Része lesz annak, amiről ír. Nem kívülről lát valamit, és reflektál rá: kiemeli a valóság fontos szeleteit, tájait, nyelvi eszközeit, történelmi múltját, és mindenekelőtt: alakjait. A Szentföld, Sarusi Mihály értelmezésében, nem más, mint a magyar haza. Mert mindenkinek a hazája szent. Elkülönített, felmagasztosult. Hogy a magyar köznyelvben Szentföldön egész mást értünk? Ez legyen az Olvasó gondja:mi szentebb? A bibliai szentség, vagy a történelmi-etnikai szentség? Sarusi Mihály eléri- legalábbis nálam- hogy könyve folyamatos kérdés-válaszadás, folyamatos párbeszéd legyen. Beszélgetünk magyarságtudatról, történelemről, dunamenti szomszádságról, hűségről, generációs ellentétekről. Mindez semmiféle gyötrelemmel nem jár. Sarusi Mihály tolla fegyver, de olyan fegyver, mel

Patrick Quentin jó író. Még az agyonnyúzott klasszikus krimi műfajában is képes új cselekménymozzanatokat, érdekes karaktereket felvillantani. A Rejtély a színházban című könyv cselekménye egy kiugrásra váró rendező története, ő a narrátor. A Zavaros vizek című darabját a jól menő színházból átteszik a meglehetősen lerobbant Dagonet színházba. A sztárok morognak, de ennél sokkal bosszantóbb dolgok is történnek. A sztáröltöző tükrében feltűnik egy akasztott nő arca. A patkánycsapdákból valaki szabadon ereszti a patkányokat. A tetőtérben egy liláspiros macska tűnik fel. Ja, és felbukkan a darab szerzőjének meglehetősen kétes jellemű bácsikája, akiről kiderül, hogy zsaroló. Ezt a bácsikát találják a színpadon holtan, egy koporsóban. Valószínűleg a ciánozásnál történhetett baleset: a koporsóba került cián párologni kezdett. Ezt az elméletet azonban sem Craig felügyelő, sem a rendező, sem pedig a társulat körül állandóan ott sürgő-forgó producer- pszichiáter, Dr. Lenz sem támogatja. És

Nagyon szép és nagyon hasznos könyv. A "kezdő" keresztényeknek Lukács evangéliumát szokták ajánlani, márminthogy azzal kezdjék a Biblia tanulmányozását. Csakhogy nem mindegy, milyen fordításban. A közölt katolikus fordítások ( Káldi, Új Katolikus) a Miatyánkból egyszerűen kihagyják a " ki vagy a Mennyekben" szövegrészt. Hogy ezt miért teszik, arra pontosan nem tudok felelni, hiszen minden keresztény elfogadja, tudomásom szerint, hogy az Atya a Mennyben van. Miért kell akkor ezt a nagyon fontos kitételt kihagyni az egyik legfontosabb imából? Az sem mindegy, hogy Jézus " szellemmel és tűzzel", vagy szellemben és tűzben" keresztel. Előbbi esetben a megkeresztelt is megkapja a szellemet és a tüzet, utóbbi esetben Jézus van szellemben és tűzben, és ő keresztel, nem tudjuk, mivel. Szóval, ezek a kis nüansznyi- vagy annak tűnő- eltérések adják a keresztény teológia bukéját. A lényeg azonban az, hogy Jézus evangéliumát mindenki a szívébe fogadja. Nyissa m

A tudósok már régóta foglalkoznak- közvetlen vagy közvetett módon- azzal a kérdéssel, hogy van-e Isten. Hiszen aki sokáig vizsgálja a teremtett világot, eljuthat arra a gondolatra, hogy létezik olyan világ, mely túlmutat a teremtett világon, ahol más szabályok uralkodnak. Francis S. Collins nem akármilyen tudós. Ő vezette azt a projektet, mely elkészítette az embr genetikai térképét. Mégsem materilista. Hisz a spirituális létezőben, hisz abban, hogy a teremtés voltaképpen szellemi dolog. Nézeteit az Isten ábécéje. Egy tudós érvei a hit mellett című könyvben foglalta össze. Az " Isten ábécéje" cím a genetikai kódra utal. Francis S. Collins megkísérel olyan elméletet felállítani, mely összehangolja a tudományt és a hitet. Elméletét biologosznak keresztelte el. A biologosz elmélet ( voltaképpen a teisztikus evolúció másik elnevezése) szerint Isten megteremtette a világot, létrehozta az életet, és létrehozta az evolúciót. Az élet ezek után az evolúció nyomdokain haladt tovább

Kiváló evangelizációs könyvet alkotott Norman Warren. Az első rész azzal foglalkozik, miért is kell a világi embereknek a keresztény Isten felé fordulni. Részletesen tárgyalja a Szerző a bűn, a bűnvallás, a bűnbocsánat kérdését. Rávilágít, hogyan kell Krisztust a szívünkbe befogadni, és milyen változásokat hozhat ez a életünkbe. fontosnak tartja az aktív szolgálatot, a gyülekezetbe járást, de mindenekelőtt: a Biblia rendszeres olvasását. Útban az életre. ez a könyv címe. Az élet itt a Krisztusban való életet jelenti- minden, ami nem itt van, ami nem itt él, halott. Nagyon fontos a hívő ember növekedése című fejezet. A növekedés legfontosabb alappillérének a bibliaolvasást nevezi. A Biblia táplálék, fegyver, önmagunk és a világ elé tárt tükör. Egy kissé nagyobb terjedelmet szenteltem volna annak, hogyan is kell a Bibliát olvasni. meggyőződésem, hogy legtöbb, világi életből megtért kezdő keresztény számára ez gond. Még akkor is gond, ha amúgy nem idegenkedik a könyvolvasástól. A Bi

A könyv alcíme: A közúti közlekedés szabályai és a legfontosabb kiegészítő rendeletek. Szerkesztette Hack Emil. Nagyon pontos, okos könyv, benne vannak a 2013-ban érvényes KRESZ szabályok és az azokhoz kapcsolódó rendeletek. részletesen olvashatunk a járművezetés személyi feltételeiről, a legfontosabb közúti jelzésekről, a megállás, az előzés, a várakozás szabályairól, az autópályán történő közlekedésről. Külön kiemelendő a könyv formája: négyzet alakú zsebkönyv, elfér egy táskában. Business Média Magyarország Kft, Transport Média Divízió, Budaörs, 2013.

Van olyan, hogy egy amúgy jó könyv kap egy nagyon rossz címet. Véleményem szerint Nagy Zoltán Mihály szabadverses formában megírt regénye pontosan azt mutatja be, hogy a Szodoma-lét, az nem ünnep. Az gyász. Ebben a könyvben minden alak boldogtalan: a folyton nőket gyűjtögető művezető, a szerelembe esett asszony, a naiv férj- mindenki vágyik valamire, amit már soha nem fog megkapni. De ennek a falusi Szodomának lakosai soha nem fognak megtérni az Úrhoz. Legalábbis ebben a könyvben nem. Az Ünnep Szodomában a bűn története, ahogy az velünk, hétköznapi emberekkel olykor-olykor megesik. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2014. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com

A második világháború után a holocaustot túlélő zsidóság körében minden korábbinál nagyobb erővel jelentkezett a cionizmus. A túlélők menni akartak, őseik földjére, Palesztinába, melyet akkor a britek és az arabok uraltak. A történelem hatalmas kegyelmi eseményeként 1948-ban kikiáltották a független Izraelt, amely aztán hamar célpontjává vált a környező arab országok támadásainak. Ezt a harcos időszakot, a pionírok korszakát dolgozza fel Dobos Erzsébet: Alija című könyve, interjúk formájában. A hőskorszak máig élő tanúi beszélnek a nehézségekről, a mostoha természeti körülményekről, a nem mindig barátságos fogadtatásról, és persze a szörnyű háborúkról. De beszélnek a dicsőségről is, arról a dicsőségről, melyet az Úr azért küldött népére, mert visszafoglalták a nekik kijelölt földet. Az élet csodálatos pillanatai, az első gyermek születése, az első, héber nyelven elmondott mondat- mert a legtöbb úttörő nem beszélt ám héberül, itt tanulták meg a nyelvet- ,az első termés a kibucban, mi

Az az igazság: nekem nem tetszett Olle Ekberg krimije. A hét főbűn címe nagyon érdeklődés-inspiráló, még a Hetedik című film is eszembe jutott, Brad Pittel. Csakhogy Olle Ekberg ebből a nagyon jó kis témából valami elképesztően rossz dolgot hozott ki. Van egy újságíró-gyakornok, bizonyos Nils, aki vörös hajú, és élete nagy sztroijára vár. Erre meggyilkolnak egy álnéven alkotó amerikai krimiírót. És akkor Nils rááll az ügyre, versenyt fut a rendőrséggel, stb. Történik még öt gyilkosság, de Nils csak fut, satöbbi. Ez a baja az egész könyvnek. Ez a Nils-sztori agyonnyomja magát a krimit. A gyilkosságok túl könnyedek, mintha csak ürügyül szolgálnának arra, hogy ez a kicsi vörös fiúcska megcsinálja a karrierjét. Pedig nem akármilyen és nem akármilyen aljas emberölésekről van szó. De ez Olle Ekberget nem érdekli, csak a kedvenc hőse. Annak minden pillanata, még az is ,hogy milyen nadrágot vesz fel. Szóval, ez így nem jó. Túl puha, túl könnyed. De Olle Ekberg azért tud írni. Már bizonyít

Figyelem! Nem szexkönyv! Dr.Aszódi és Dr. Brencsán komplex módon értelmezik a házasságot. A házasság az élet alapja. A házasélet ABC-je nem egyszerű szexuális felvilágosító könyv, hanem teljeskörű információt ad arról, mire is vállalkozik az, aki házasságot köt. Szó esik a férfi és a nő testi felépítéséről, nemi szerveiről, a nők menstruációjáról és ennek a nemi életre kifejtett hatásáról, a nemi betegségekről, a házasság felé vezető útról. az ismerkedésről, a jegyességről, a polgári házasságról, a szülés módjáról ( még arról is, hogy mit vigyen be a szülő nő a kórházba...), szóval, minden, amit a házasságról tudni kell. férfinak és nőnek egyaránt. Mivel a könyvet 1974-ben adta ki a Medicina Kiadó, hatalmas dolognak számított, hogy olyan címszavak is helyet kaptak benne, mint homoszexualitás, önkielégítés. Ez akkor, a Kádár-éra kulturális egyoldalúságában hatalmas dolognak számított. Le kell azonban szögezni: az Aszódi-Brencsán szerzőpáros egyértelműen a heteroszexuális házasság és