Könyvekről mindenkinek

Somlyó György könyv alakban is megjelent tanulmánya voltaképpen egy készülő,a 20.századi magyar és európai modern költészetet összefoglaló monográfia bevezetője lett volna,ám a Magvető Könyvkiadó annyira jónak találta,hogy önálló kötetben is megjelentette. Mit is jelent modernnek lenni?Somlyó György szerint mindenekelőtt vállalni kell az előzménynélküliséget. A 20.század elejének szemtelenül fiatal modernjei büszkék voltak arr,hogy hagyománynélküliek. Aztán persze kiderül Somlyó tanulmányából,hogy nem annyira hagyománynélküliségről,inkább a múlt újfajta szelektálásáról van szó.   Mint ahogy a történelem és a kulrurális közízlés is szelektált közüttük. Az avantgarde lázadó izmusai eltűntek,a modernség,mint ideológia,mint életérzés megmaradt. Mindenki hitte,hogy modernnek kell lenni.Mindenestül. Mint az a záró fejezetből kiderül,ez az életérzés erősen ateista. Az új költészet hívei végigélték a 20.század minden borzalmát,s arra a követkehtetésre jutottak,hogy Isten magára hagyta a gon

René Belbenoit a 19.században született,vasutas családban.Ám neki semmi kedve sem volt apja mesterségégét folytatni,inkább egy kaszinóban dolgozott. Csakhogy lopott. Ezt még sikerült megúsznia,sőt,beállt katonának,és kitüntetéssel szerelték le az első világháború után. Aztán megint lopott. Úgyhogy megkapta az ún. Száraz guillotine-t. 8 év a leghírhedtebb fegyenctelepen,Francia Guayanában. A könyv erről a nyolcéves pokoljárásról szól. Megtudhatjuk belőle,hogyan állatiasodnak el az emberek a fegyenctelepen,hogyan lehet túlélni a dél-amerikai dzsungel forró,mocsaras,szúnyogokkal teli poklát. Találkozunk e lapokon vakmerő szökevényekkel (René Belbenoit is többször próbálkozott áttörni a dzsungelen,meg az óceán hullámain,sokáig sikertelenül). Megismerkedünk Francia Guayana gazdasági-társadalmi politikai életével,megtudhatjuk,miért ragaszkodtak a helyiek annyira a fegyenctelephez. A Száraz guillotine című könyvet kizárólav edzett idegrendszerű felnőtt olvasóknak ajánljuk. Magyarul 1979-ben

Az 1970-es évek végén a magyar irodalomtörténet új fordulatot vett. A korábban megszokott hurráoptimista próza helyett megjelentek azok a regények,melyek a kor társadalmi problémáiról szóltak,kendőzetlenül,de politikai felhangok nélkül. Részben ebbe a vonulatba illeszkedik Csák Gyula A legnagyobb sűrűség közepe című kisregénye is. Az 1979-ben megjelent könyv a szülő-gyermek viszony problémát tárgyalja,brutális őszinteséggel. A főhős,Sadeczky mérnök,egyre kevésbé bír alkoholista apjával. Az öreg nem akar állami intézetbe menni,viszont magát is egyre kevésbé képes ellátni,a nő pedig,aki vele,él,inkább csak a pénzég pazarolja. Sadeczky szerint apja nem volt jó apa,ezért aztán nem is veszi rossz néven,mikor felesége közli:nem szeretné,ha apósa odaköltözne hozzájuk. A patthelyzetet egy körzeti orvosnő oldja fel,aki legalább arra ráveszi a mérnököt,hogy együtt látogassák meg apját. Sadeczky eleinte csak azért tart a doktornővel,nehogy rossz gyermek képében tűnjön fel. Ám aztán apa és fia

Mi,akik szeretjük a költészetet,sokszor gondoljuk azt,hogy József Attila már a "zsebünkben van". Hiszen ismerjük verseit,egyéb írásait,eszméit,sokat tudunk életéről,betegségéről. Ezt hisszük. Aztán kezünkbe kerül a költő testvérének,József Jolánnak életrajzi könyve,és rádöbbenünk,hogy amit eddig tudtunk,az semmi. Pusztán a felszín. Mert mit tudunk mi arról,milyen lehet,amikor egy kisgyermek napokon át nem eszik semmit. Mit érzünk abból a fájdalomból,amit Attila érzett akkor,amikor imádott anyja félholtra verte holmi ellopott bukták miatt? Hogyan tudnánk felfogni a sikerrel parosuló mellőzöttséget? Mulyen lehet az,amikor egy költőnek remek kötetei jekennek meg,mégis nyomorog,mert az újságok nem hozzák verseit? Milyen önbecsülése lehet egy huszonkilenc éves férfinak,akinek még nem volt rendes állása? Mi csak annyit tudunk,hogy Attila összetört. Üldözési mánia gyötörte,kényszerképzetei eluralták elméjét. Azt gondolta,hogy valaki hipnotizálja...Sem a szerelemben,sem az alkotá

Olvastak már holland krimit?Jan de Hartog:A gyilkos és a lány című kitűnő könyve 1970-ben jelent meg magyarul,antikváriumokban és a nagyobb könyvtárakban talán még elérhető. A cselekmény a mutatványosok világában játszódik. Megismerkedünk a világ legkövérebb nőjével éppúy,mint a szuperhajlékony olasz ötösikrekkel,vagy a dongalábú bohócokkal,meg az ezerhangú emberrel. Minden milliőnek megvan a maga uralkodója. Az amszterdami mutatványosom között Boterman úr volt a király. Övé volt a kocsma,meg a hullámvasút,meg persze kölcsönzött is kedves kollégáinak,igen magas kamatra. Egy nap,a sátrak között,holtan találják Botermant. Mellete egy teljesen csupasz,tiszta kés. Vajon azzal a késsel ölték meg,vagy a gyilkos csak félrevezetésül rakta oda a fegyvert? És miért szaladt el a holttest felfedezője?Hová tűntek az áldozat részvényei? Miért gyújtják fel a hullámvasutat?És mi köze mindehhez a mutatványosok között újoncnak számító,de szépségével mindenkit megbabonázó türkmén lánynak? Mindezekre

Volt már olyan érzésük, hogy olvasnak egy jó könyvet, még jól is szórakoznak, de közben folyton az jár a fejükben, hogy ez az író még olyan fiatal.... Nekem ez járt a fejemben, miközben az elsőkönyves orosz szerző, Grigorij Szluzsityel:Egy moszkvai kandúr feljegyzései című könyvét olvastam. Lekötött, lebilincselt, e valahogy mégis ott éreztem egy tehetséges, agilis fiatalember keze munkáját, akit a háttérből Csehov, Tolszjtoj, Bulgakov és Paszternák szellemei segítenek. A könyv története szerint egy nyomorék macska szemén keresztül láttatja Moszkva mai társadalmát. Megismerkedünk a lét határán tengődő, ám erről mit sem tudó, jószívű és mindig jókedvű kirgiz vendégmunkásokkal, a macska szemüvegén át látjuk, milyen jó élni egy szeméttelepre kirakott mosógépben. De látjuk a tönkrement életű, állatokkal jótékonykodó szerzetest, aki csak akkor szereti a macskákat, ha győz a kedvenc futballcsapata, megismerkedünk jótékonykodó bolti eladókkal és szadista öregemberekkel, de erről a Szluzsity

Páskándi Géza írói munkássága alapvetően három műnem köré összpontosul:széppróza, dráma illetve esszé. A tartalom mögött rejlő szellemi mondanivaló azonban mindig ugyanaz:egy kérdés. Hogyan tud megmaradni önazönösan a kisebbség a többségben, főleg akkor, ha a többség ezt a megmaradást nem akarja? A szabadság színeváltozásai című könyv is ezzel a témával foglalkozik. Legyen szó bár Bizánc korakozépkori fejlődéséről ( és az erről írt Páskándi-drámáról), vagy éppen a már gyermekes asszonyok szexuális életéről, netán a demográfia tudományának útvesztőiről, mindig ugyanoda lyunkadunk ki:Erdélybe. Az esszék még a Ceacescu-rendszer kommunista zsarnokságának időszakában íródtak, akkor ,amikor az erdélyi magyarság fizikailag is veszélyben volt, A Conducator mindent elmosó őrülete a hetvenes-nyolcvanas évek fodulóján lépte át azt a bizonyos határt. Mivel a cenzúra igencsak erős volt, ne csodálkozzon a Kedves Olvasó, ha Marx- és Lenin-idézetekkel találkozik, méghozzá eléggé sűrűn. Ezekről a tém

Van az úgynevezett szórakoztató irodalomnak, a bestsellernek, ha úgy tetszik, egy számomra -és még sok magyar Olvasó számára- rendkívül rokonszenves iránya, ez pedig a szatirikus kalandregény. Igen, pontosan az, amit a tragikusan fiatalon elhunyt Rejtő Jenő is művelt. George Coopert joggal nevezhetjük Rejtő Jenő méltó utódjának, legalábbis a Magánügy című könyve több, mint ígéretes. Arról van szó, hogy van egy örökség, aminek mindenki örülne. Csakhogy a mi örökösünk sehogy sem akar előkerülni, mintha az egész nem is számítana neki. Két detektív- egy magán, illetve egy kényszernyugdíjazott állami- elindul, hogy a világ végén is megtalálja az ifjú örököst. Csakhogy közben mindenféle bűnös összeesküvések nyomaira bukkannak, bérgyilkosok kergetik őket, a szerelem démona is üldözőbe veszi hőseinket- hogy aztán a végén mindannak az ellenkezője derüljön ki, amit addig az egész cselekményről gondoltunk. Most amikor ezt a könyvajánlót írom, nyár van, és hát a nyaralásra is vinni kell könyve

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

Az ún. fejlett világban az emberek 15-20 százalékának magas a vérnyomása. Éppen ezért lehet hasznos olvasmány mindenki számára Prof.d.G.Beevers: A magas vérnyomás című ismeretterjesztő könyve. Megtudhatjuk ebből a könyvből, hogyan is működik az emberi szív, mi a különbség a szisztolés és a diasztolés vérnyomás között. Szó esik arról, mit is nevezünk magas vérnyomásnak, s a beteg hogyan járulhat hozzá saját vérnyomásának csökkentéséhez. Külön fejezet taglalja a magas vérnyomás, a hipertónia, okait, eredetét (stressz,alkohol, túlsúly, egyéb betegségek), káros élettani hatásait. A gyógyszeres kezelésről szóló fejezetben Beevers professzor kitér arra is, melyik típusú gyógyszer melyik korosztálynak a legmegfelelőbb. Kiemeleten említi a neves Szerző a fiatalkori hipertónia okait, kezelési lehetőségeit. Nagyon érdekes és magyar olvasó számára szokatlan lehet az alkoholfogyasztás és hipertónia közötti összefüggéseket taglaló szövegrész- teljesen új megközelítésben tárgyalja a témát a profess

Kaposi Zoltán kitűnő könyve életre kelti a magyar múltat. Találkozhatunk itt 18.századi céhes mesterekkel éppúgy, mint igyekvő kontárokkal, Duna és Tisza közötti csatornáról álmodó mérnökökkel éppúgy, mint Magyarország monetáris adósságáról statisztikákat készítő szakemberekkel. A Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 azért kitűnő könyv- tudományos értékén túl- mert olyan vizekre evez ,ahol a köztörténet-írás hajója meglehetősen bizonytalanul mozog. A történelemkönyveknek még jó ideig nem lesz része- például- a Trianon gazdasági következményeit tárgyaló adatsor éppúgy, mint ahogy az átlagos történészképzésből nagy valószínűséggel ki fog maradni az allodiális parasztbirtokok sorsának tárgyalása. A történelem szakon oktató tanárok töbségének nincs gazdasági végzettsége, ezért félénken mozog ezeken a területeken. A " Kaposiból" ( így emlegetik a könyvet az egyetemi hallgatók) minden gazdaságtörténeti tényezőnek utánajárhatunk. Aztán azért is kitűnő könyv a Magyarország gazda

Benkő László könyve a Tatárjárás-trilógia első kötete, kiváló magyar történelmi regény. Most, rendhagyó módon, néhány pontban leírom, miért is tetszett nekem annyira ez a könyv. 1. A Dzsingisz szürke szolgálója minden korosztálynak ajánlható, igazi 9-99-es könyv. Nyelvezete mindenki számára érthető, a cselekmény izgalmas, fordulatos- mindez pedig a jó történelmi regény alapja. 2.Remek ötlet volt Benkő Lászlótól, hogy a történet főhősévé egy kémet választott. Egy kém, főleg, ha mongol szolgálatban áll, bejárja az egész világot a távol-keleti Karakorumtól egészen Budáig. Hitelt ad az egész elbeszélésnek. Egy kissé mi, magunk is mongol kémekké válunk. 3. Mi, magyarok, az utóbbi években kisé elfeledkezkeztünk keleti gyökereinkről. A Dzsingisz szürke szolgálója című könyv megismertet bennünket a mongolok, az ujgurok, a kipcsakok, a kínaiak ( akiket a korabeli mongolok katájoknak hívtak), az arabok és még sok más nép szokásrendjével. Harcmodor, a kereskdelem menete, gyermeknevelés, a vil

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak

Hát, ha van merész történettudományi vállalkozás, akkor ez az. Gergely Ferenc és Ólmosi Zoltán új szintre emelték a magyar társadalom-és életmódtörténetet. A magyar ifjúság történetének kronológiája felfogható egyfajta árnyéktörténelemnek is: mit csináltak addig a fiatalok, amíg apáik és anyáik 1914-1991.között gyárakban dolgoztak, politikát csináltak, szerettek, ettek, ittak, aludtak, váltak...Nem könnyű feladat. De a Gergely- Ólmosi szerzőpáros jól megoldotta. Nem ifjúsági mozgalmak vagy az ellenkultúra történetét írták, hanem általában vett ifjúságtörténetet. Hiszen a galeri tagja is járt iskolába és a stréber úttörőnek is volt szabadideje. Nem ragadtak le az ún. ifjúságpolitika bugyraiban, hanem figyelemmel voltak az ifi önszerveződéseire, oktatásra, sportra, mindenre, ami az ifjúságot érintette a huszadik században. Számomra két nagy tanulsága van ennek a könyvnek: 1. Gyereknek és fiatalnak lenni mindig jó. A legifjabb krosoztály még a legsötétebb politikai rendszerekben is megta

Helena Duggan ifjúsági regénye, A tökéletes város, a 21.század egyik nyomasztó társadalmi jelenségéről, az Ellenőrzésről szól. Arról, hogy mindig akadnak olyanok, akik mindenütt megpróbálnak bennünket ellenőrizni, munkában, otthon, iskolában, sporttevékenység közben. Racionalizálják az embert, adattá és elemekké változtatják. Helena Duggan könyve tehát amolyan anti-utópia, igen, olyasmi, mint Orwellé, csak éppen - a 21.század nyelvén szól - kifejezetten a tizenévesek korosztályát célozza, bár természetesen elolvashatják felnőttek is, nem válik kárukra - a történet izgalmas, görög mintára fordulat-felismerés-fordulat-felismerés rendet követ - végig érezzük, hogy ez a titok ki fog derülni, de akik kiderítik, azoknak nem lesz sok örömük benne. Az igazság nem minden esetben boldogít, mai világban egy fiatalnak ezt is meg kell tanulnia. A cselekmény társadalmilag univerzális, minden fiatal tud vele azonosulni. Akad egy tizenéves lány, akinek már elege van abból, hogy a szülei folyton