Könyvekről mindenkinek

 A világirodalom számtalan macska-hőst ismer,egyben mindegyikük egyforma:antropomorf. Úgy viselkedik,mint egy ember. Peter Gethers:Egy macska Párizsban című könyvének Norton nevű cicája megmaradt annak,ami: hűséges,kedves,aranyos,szeretetreméltó,barátságos macskának. Pontosan ettől lesz rendkívül rokonszenves és ez teszi Gethers könyvét rendkívül érdekessé. Például kifejezetten izgalmasnak találom,hogyan viselkedik egy macska a tömött repülőgépen. És hát a történet,az is rendkívül megható. Peter,a kissé magányos,zárkózott fiatalember megismerkedik egy lánnyal. Aztán szakítanak,de Peternél ott marad Norton cica. És Peter nem áll bosszút a macskán,nem mondja azt,hogy "semmi nem kell,ami rá emlékeztet."Inkább összebarátkozik Nortonnal. Ez is lehet a történet egyik nagy tanulsága. Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Nem korosztályfüggő mű Peter Gethers alkotása. Az Egy macska Párizsban inkább az állatbarátok,a fiatalok és a nők érdeklődési körének felel meg,szerintem. De kitűnő könyv,ú

A meglehetősen hosszú című, és extravagánsnak ígérkező könyv nagyon is hasznos, nagyon is humánus, nagyon is fontos. Véronique Maciejak egy regénybe ágyazott önismereti-önfejlesztő könyvvel kedveskedik nekünk. a fiktív cselekmény (egy újságírónő találkozik az önismereti tévéműsor menő gurujával), eléggé könnyed, nem nyomja el  a lényeget, azaz az önismereti tudnivalókat. A Ne várd meg, amíg elvonul a vihar, tanulj meg táncolni az esőben című könyvből meg tanulhatjuk, hogyan kell elfogadnunk a testünket, a súlyunkat, a bőrünket, az életkorunkat olyannak, amilyen és annyi, amennyi. Megtanulhatjuk, hogyan kell jól hozzáállni a munkához-karrierhez ( egyáltalán: összefügg a kettő?), erőt kapunk ahhoz, hogy munka mellett maradjon idő önmagunkra is, és fontos, olykor megdöbbentő információhoz jutunk arról, miként viszonyulunk mi a környezetünkhöz, illetve imként viszonyul hozzánk környezetünk. Műfajában kiemelkedő könyv, aki úgy érzi, hogy a lelke kissé elfáradt, ezzel feldobhatja, megerősí

Sokan vádolják azzal a mai magyar könyvkiadást, hogy pszichothriller-dömpinget folytat, olyan mennyiségű pszichothrillert ereszt rá az Olvasókra, hogy azok már áttekinteni sem tudják, nemhogy elolvasni azt a sok könyvet. Pedig, ha minden, ebbe a műfajcsoportba tartozó könyv olyan lenne, mint Kathryn Croft könyvei, akkor érdemes volna mindennap egy kicsit borzongani. A lány,akinek nincs múltja, egy saját identitása elől menekülő fiatal lányról szól: valamilyen trauma történt a múltban,m valami sötét dolog, amit Leah igyekezne minél előbb kiirtani lelkéből- szelleméből. Találkozik az elbűvölő szőke herceggel, Juliannel, aki házasságot ígér, meg azt, hogy vége lesz a gyötrelmeknek.  Csakhogy jön a zsaroló. Leah mindenféle üzeneteket kap, melyben a zsaroló leírja, hogy mindenről tud.  És itt jön az érdekes kérdés: mi történt a múltban? Leah követett el valamit, vagy ő volt az áldozat? Azzal, hogy Crfot ezt a kérdést folyamatosan nyitva tartja, komoly feszültséget teremt. A végeredmé