Könyvekről mindenkinek

 Kende Péternek,Európa egyik legismertebb szocciológusának és politikatudósának esszéiből, cikkeiből olvashatunk kitűnő válogatást az életműsorozatna ebben a kötetében. Persze, a művek olvasásakor és értéklésekor számításba kell venni két tényezőt: az egyik az, hogy zömük francia olvasóközönségnek íródott, ezért akadnak a szövegekben számunkra triviálisnak tűnő megállapítások is. A másik az, hogy több esszé akor íródott, aimokr az események éppen zajlottak (pl. véget ért a hidegháború), így aztán az érdemdús Szrzőnek nem lehetett meg az a történeti perspektívája, ami nekünk, 21.századi Olvasóknak már megvan.  sokat gondolkodtam azon, milyen könyvajánlót írjak erről a könyvről. Mivel rengeteg adatról, információról van szó, néhány észrevételt fűznék inkább a szövegekhez, ebbből aztán a Kedves látogató is megtudja, miféle témákról írt ezen könyvében Kende Péter.  1. Szeretném kiemelni az eszék közérthető nyelvezetét. Kende Péter általában mellőzi a politikatudományi szakzsargont, ahol vi

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

 Ahhoz, hogy megértsük, mitől különleges ez a sportkönyv, vissza kell kicsit mennünk az időben, a hidegháború korába. Az 1980-as olimpiát a kapitalista országok egy része bojkottálta, erre válaszul a Szovjetunió at 1984-es Los Angeles-i olimpiát bojkottálta. Magyarország vezetése, élen Kádár Jánossal, sokáig vacillált azon, kövesse-e a szovjetek utasítását, maradjon-e távol az ország az olimpiától. Végül úgy döntött a vezetés, hogy Magyarország sem vesz részt az 1984-es nyári olimpián. Óriási volt a csódottság a szurkolók, a sportolók körében. A sportújságírük is csalódottak voltak.  A Népsport fiatal munkatársai úgy gondolták, ha már nem vagyunk ott az olimpián, legalább egy szép könyvvel emlékezzünk meg róla. A hatalom még ezt sem engedte, a Népsport köztiszteletben álló főszerkesztőjét, Varga Józsefet nyugdíjazták, több újságírót " hátrébb soroltak" a ranglétrán. A könyvet pedig bezúzták. Eltelt tíz év. Közbn 1988-1990 között politikai rendszerváltás zajlott Magyarországon

 Az 1986-ban megjelent könyv igazi hidegháborús történet, irodalmi szinten és stílusban. Békési József nagyon jó pszichológiai érzékkel ragadja meg hősei jellemét, szinte oldalról oldara érezzük, ahogy a lélektani konfliktus előrehalad. A történet főhőse, Szarka, tehetséges, de nem túl ambíciózus fiatal, semmi nem utal arra, hogy bármilyen problémája is lesz a politikai rendszerrel. Csakhogy behívják katonának, a határőrséghez kerül. Mindennap szembesül azzal, hogy milyen sok magyar kívánja illegálisan elhagyni a kommunista Magyarországot, milyen sokan kívánják a nyugati demokratikus országokat választani további életük színteréül. Elgondolkodik, vajon miért is van ez...Aztán egyszer megkeresi őt egy nyugati " üzletember". Azzal bízza meg, hogy szálljon be az üzletébe, segítsen neki abban, hogy a magyarnál jóval keményebb kommunista diktatúrában élő NDK állampolgárait átjuttassa Ausztriába. Szarka pár napig habozik, de a pénz nagy úr. Igent mond az ajánlatra. Ehhez azonban ne

A Baylis-Smith-Owens szerkesztőhármas által jegyzett Világpolitika és globalizáció című könyv eredetileg egyetemi-főiskolai tankönyv, a nemzetközi kapcsolatok szak alap- és mesterképzősei számára. Azonban olyan jól sikerült, hogy nemcsak ők, hanem politológusok, történészek, humán földrajzosok, szociológusok is eredményesen használhatják, nekik is ajánljuk. Az egyes témákkal kapcsolatos legújabb nemzetközi szakirodalomat összegzi, hozzátéve természetesen a Szerzők, Szerkesztők által végzett kutatások eredményeit.  A könyv kiemelekedően példaadó szemléletéről: minden egyes témában ismerteti az egymástól eltérő álláspontokat, ezeket összegzi, és az Olvasóra bízza, sőt, el is várja tőle az önálló vélemény kialakítását. Minden fejezetben vannak kifejezetten a pro és kontra érvelés gyakorlását elősegítő úgynevezett " Vélemények ütköztetése" blokkok. Itt felvetnek egy adott problémát ( hasznos volt-e az emberiség számára Hirosima és Nagaszaki;Jó képet ad-e a psztstrukturalizmus arr

 A világhírű brit író Fej vagy írás című könyve politikai thriller,de nem egy ponton jócskán átlépi a műfaj megszokott kereteit,ezáltal válik igazán értékes és felejthetetlen alkotássá. A történet a hidegháború idején kezdődik,a Szovjetunióban. Sztálin már régen halott,de a diktatúra szelleme tovább él. A Karpenko család férfitagjai rendkívül ambíciózusak,tehetségesek és szabadságvágyók. Ez a vesztük. Az idősebb Karpenko belekeveredik valamibe,a titkosszolgálat,a KGB pedig meggyilkoltatja. Az anyának és a kamaszfiúnak menekülnie kell. Fej vagy írás-alapon döntik el,hogy Angliát vagy Amerikát válasszák. Archer könyvének cselekménye ettől kezdve két szálon fut:megtudhatjuk,milyen élet várna a családra Angliában illetve az Egyesült Államokban. Angliában nyugodtabb,csendesebb,inkább a közszféra irányába mozgó pályát fut be az ifjabb Alekszandr,míg Amerikában inkább a vállalkozás,a nemzetközi kereskedelem világa várná tárt karokkal-és persze jó sok ellenséggel-a tehetséges orosz emigránsfiú

És nem lett világháború? Hurrá. Serfőző László és Sterl István arra vállalkozott, hogy fiatalok számára röviden összefoglalja a második világháborút követő időszak- azaz a hidegháború- fontosabb nemzetközi eseményeit. Ez a történelmi összefoglalás igencsak marxistára sikerült, meg a kor marxista átlagtörténetírásához képest is igencsak ultrabalos. Amerika mindvégig atomháborút akar. A Szovjetunió és a béketábor viszont egyáltalán nem akar atomháborút. A vietnami háborút az USA agressziója robbantotta ki. A vietnamiak kizárólag áldozatok, az amcsik pedig hódító imperialisták. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy Magyarországon 1956-ban győzzön az ellenforradalom. A Szovjetunió és Nyikita Hruscsov bölcsessége mentette meg a világot a kubai rakétaválság alatt a világháborútól. A Varsói Szerződés akadályozta meg, hogy a gonosz csehszlovák reformerek- akik valójában imperialisták- átvegyék 1968-ban a hatalmat. Carter gonosz, Reagan nem különben. A lengyelországi eseményekben a reakci

Emlékeznek még a kilencvenes évek sikerfilm-szériájára? Az én generációm csodálattal adózott a mindenféle computer-kütyüknek, meg a plasztik-álarcoknak. Emlékszem, mikor először láttam ezt a filmet, arra gondoltam, hogy minek nekünk az ósdi és angol James Bond, ha van egy Eton Hunt...Tom Cruise zseniálisat alakított, örök emlék mindenkinek, aki látta. Csakhogy a nagy felhajtás közepette, sajnálatos módom, elsikkadt az tény, hogy a Mission Impossible: A lehetetlen küldetés remek könyv is, a kalandregények elsőosztályú fajtája. Peter Barsocchini sorait élmény olvasni, plasztikus, telt, realista, ugyanakkor mindig titokzatos, nagy dolgokat sejtető. Mindvégig van az Olvasónak olyan érzése, hogy ezzel a kijevi kalanddal gáz lesz, meg hogy a hidegháború végével már nem lehet pontosan ismerni az erőviszonyokat, de a Szerző mindig tartogat valami váratlant, valami oltárira meglepőt. Ezt a könyvet minden tizenévesnek el kellene olvasnia, mert a jó ponyvaregény- mert azért nem Goethe sorait ol

Avar János könyvének alapkoncepciója: Reagan elnöki karakterében mindig is ott volt a filmsztár, melytől a filmvásznak egykori cowboya soha nem tudott szabadulni. Reagan elnökségének legnagyobb belpolitikai és gazdasági dilemmáját az úgynevezett stagfláció okozta, melyhez hasonló még soha nem fordult elő az Amerikai Egyesült Államok történelmében. Azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy- bár mai történetírásunk Reagant a neokonzervatívok táborába sorolja- ő maga meglehetősen gyanakodva fogadta ezt a társadalompolitikai- eszmei irányzatot. Kicsit "ingyenebédnek" érezte, hiszen a szövetségi kormányzat voltaképpen mentőövet nyújtott a válságban lévő középosztálynak. A híres- hírhedt SDI-programról is szó esik, mely nagyban hozzájárult a hidegháború korszakának lezárásához. A nyolcvanas évek, mely e sorok írója számára még a gyermekkor időszaka volt, mai fiatalok számára már történelem. Kívánom, hogy minél több fiatal olvassa el ezt a könyvet, s tanuljon meg minél többet az USA hu