Könyvekről mindenkinek

 A modern magyar próza Móricz Zsogmonddal kezdődött. Móricz novelláiban nemcsak a korabeli magyar falu (és ne felejtsük,akkoriban a magyar lakosság 75 százaléka falvakban élt és földet művelt illetve állatot tenyésztett) mindennapjait mutatja be-de útmutatást ad arra nézve is,hogyan fejleszthető igazi irodalommá,kvázi-költészetté a mindennapok nem éppen változatos története. Móricz mutatta meg,hogy érzelmei és nagyívű gondolatai nemcsak a városi polgároknak,hanem a sok esetben hat elemit (sem)végzett egyszerű parasztembereknek is lehetnek. Ady a költészetben csinált forradalmat,Móricz a novellában és a regényben. Szemeket nyitott,gondolatokat keltett. A Novellák I. kötete Móricz ifjúkori írásait tartalmazza. Ezen művek többségét ma már nem ismerjük. Éppen ezért szeretnék röviden és vázlatosan bemutatni néhányat e káprázatos remekművek közül. A bécsi bútor című történet voltaképpen egy anekdota.Zsfi néni kofaként dolgozik a piacon, amikor is egy bulvárlapban- mert a piaci kofák ilyeneke

Aki úgy érzi, hogy beszédhibás, vagy éppen gátlásai vannak a nyilvános beszéddel kapcsolatosan, annak feltétlenül ajánlom Hernádi Sándor könyvét, a Beszédművelést. Nagyon hasznos tanácsokat és gyakorlatokat ad, már a beszédtevékenység elejétől. hogyan kell kiállni a nyilvánosság elé, hogyan kell egy beszédet ( vagy éppen prezentációt) elkezdeni, hogyan ejtjük a fontosabb magyar magánhangzókat, mássalhangzókat, hogan építsük ki a hangkapcsolatokat, fejlesszük a hangképzési bázist- mindezekről a témákról kevés elmélet, annál több gyakorlat. S micsoda gyakorlatok! József Attila, Ady, Jankovich Ferenc, Babits Mihály vagy éppen a humoráról híresült Romhányi József- a legparádésabb magyar szövegek. Hétköznapi életből vett példák is akadnak. Persze, minden beszédtankönyvhöz kell kitartás, szorgalom. Anélkül nem megy. De szerintem ezt mindenki tudja. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Itt pedig a Kiadó weboldala: osiriskiado.hu , ahol szinte minden komolyabb témában talál releváns szakirodalm

Kosztolányi Dezső csodagyerek volt. Már 16 éves korában verse jelent meg országos lapban. Kosztolányi Dezső beképzelt csodagyerek volt. Költészeti forradalmat akart véghezvinni, valami teljesen újat mutatni Magyarországnak. Versek és könyvek útján változtatni a polgárias világon. Mindeközben kifejlődött benne valami furcsa felsőbbségtudat, melyek ekkoriban még jó modorral tudott palástolni. Első kötete, a Négy fal között, mely 1907-ben jelent meg, távolról sem forradalmi. Inkább eklektikusnak nevezhetnénk. Van itt vers a kocsmában iddogáló munkásokról ( Mors Bacchanalis), expresszionista érzelem-kifejezés ( Vészfék), szabaadság-vers ( Szabadság), vers az időről ( Megállt az óra), és még sokféle tematika. Például a halál... Nekem a problémám az, hogy ezek a versek még vajmi kevéssé eredetiek, abban az értelemben, ahogy azt manapság elvárjuk. A legtöbb motívum, a jelzős szerkezetek nagy része ismerős valahonnan ( Reviczkyből, Adyból, Aranyból), Kosztolányi nem mutatja meg eléggé önm

Van ez a népi-urbánus vita a magyar irodalomban, mely inkább stigmatizáció, mint vita. Ha falun élsz, netán falun születtél, népi vagy, ha Pesten élsz, urbánus vagy, és jobban keresel. És liberális vagy. Nadányi Zoltán életművét nem lehet efféleképpen felcímkézni. Ő nem népi, nem urbánus, ő Nadányi Zoltán. Feketegyőrös községben született, megjárta Pestet is, volt sakkrovatvezető, főlevéltáros, minden. Költészete teljesen egyedi. Ha elolvassuk a Nem jó nekem című verset, megtaláljuk benne a tagadva állítást, olyan nyelvi elemet, mely sem a korabeli, sem a jelenlegi magyar irodalomra nem jellemző. Az öngyilkossági szándék egyedülálló megörökítése A csősz című vers. A Figura című költemény az öregkori magányosságról/szerelemről/vágyakról szól. A Póruljárt lovas éneke pedig Ady költészetének teljesen egyedi továbbgondolása. Nadányi Zoltán, a kor viszonyaihoz mérten, " amatőr" költő volt. Nem ebből élt. Éppen ezért volt módja arra, hogy verseit kidolgozza, akár évekig is csis

A publicisztika-gyűjtemények a 20. századi magyar könyvkiadás sikerdarabjai voltak. Gondoljunk Ady Endre vagy Bálint György írásainak egybegyűjtésére! Az irodalom iránt érdeklődők valami mást, ízesebbet, lendületesebbet kaphatnak az amúgy szépíróként ismertté vált alkotótól. Ha- azok a publicisztikák jó stílusúak, és tematikailag is elég változatosak. Miska János a kanadai magyar irodalom talán legnagyobb alakja. Verőfény az esőben című könyvében publicisztikai írásainak javát gyűjtötte egybe. És igen, teljesül mindkét szempont: a stílus érdekes, izgalmas, a tematika pedig eléggé változatos ahhoz, hogy akár egy ültő helyünkben is végigolvassuk a kötetet. Akad itt írás kanadai magyarok hétköznapjairól, csöppet sem hétköznapi napjairól, irodalomról, külföldön megjelent magyar nyelvű könyvekről, közéletről ( ahogy itthon sohasem gondolnánk), de találunk itt nekrológot is, szívettépőt. Miska Jánosról a mai magyar fiatalok keveset hallottak, itthon megjelent könyvei nem váltottak ki jelen

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K