Könyvekről mindenkinek

 Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország

 Hammond Innnes(1913-1998) Magyarországon talán kevésbé ismert brit író. A Maddon-szikla című könyve kiválóan egyesíti magában a klasszikus tengerész-regények, a bűnügyi regények és a klasszikus kalandregények minden előnyét, ezek hátrányai nélkül. Éppen ezért a Maddon-szikla egy mindenki számára ajánlható, remek kis szórakoztató bestseller, amelyet a világ minden táján élveznek az Olvasók.  Mégsem vált klasszikussá. Talán azért, mert amikor megjelent- 1980-as évek- a közönség már nem Kinces sziget-típusú tengerészregényekre vágyott. Akkor, ha szabad ezt a kifejezést használni, éppen másnak volt szezonja a világ egyik legváltozékonyabb piacán, a bestseller-piacon.  A történet a második világháború idején játszódik.Néhány angol tisztet, köztük Vardyt, az elbeszélőt, a Szovjetunióba rendelnek, hogy segítsenek a Vörös Hadseregnek üzembe helyezni egy speciális fegyvert. A katonák teljesítik feladatukat, ám sehogy nem akar megérkezni a hazarendelő parancs, az angol katonák a jéghideg Murman

 Ed McBain volt az az amerikai krimiíró,aki még a legvéresebb történetet is képes volt megfűszerezni csöppnyi humorral,szatírával. Mégis,Carella nyomozó és társai ebben a könyvben is echte nagyvárosi(New York méghozzá) bűnügyet nyomoznak,nem pedig szójátékokat ötölnek ki. A Gyilkos leszámolás nem Rejtő,de azért nem is Chandler. Valahol kettejük között. A történet úgy kezdődik,hogy Sy Kramert,a hirtelen megtollasodott piti zsarolót egy autóból agyonlövik. Carella nyomozó szerint a tettes olyan amatőr,aki túl sok szeszcsempész-regényt olvasott. Beosztottai ezt kételkedéssel fogadják,ők inkább profi munkára gyanakszanak. Már a nyomozás elején történik egy furcsa esemény:egy Torr nevű úriember beállít a rendőrségre,és kifejti,mekkor nagy barátja volt neki Sy Kramer,és hogy mennyire szeretné,ha megtalálnák a tettest. Kling nyomozónak elege lesz belőle,és udvariasan kitessékeli.Mint később kiderül,ez majdnem végzetes hiba. A nyomozók sorra járják Kramer áldozatait:a csinos szenátornét,aki if

 Móricz Lili,a nagy magyar író,Móricz Zsigmond legkisebb lánya,komoly színészi pályafutást tudhatott magáénak. Persze,az alma nem esett messze a fájától,úgyhogy Lili kipróbálta magát a szépirodalom területén is. Nem is rosszul,tanú erre a Pasziánsz című könyv is,mely 1982-ben jelent meg a Rakéta Regénytár sorozatban,a Magvető Könyvkiadó kiadásában.A kötet műfaja,mint az írónő is jelzi,párbeszéd. Semmiképpen sem dráma. A befogadói élményt leginkább a rádiójáték (tudja vajon az ifjú nemzedék, hogy mi az?) hallgatásához tudnám hasonlítani. A Pasziánsz tehát lebontja az irodalmunkban,műfajok közé  emelt kerítéseket. Móricz Lili szabadon közlekedik műfajok,karakterek,idősíkok között,mindeközben remekül ábrázol jellemeket. A két főszereplő (lám,itt is a drámai műfaj elemzéséhez szükséges terminust alkalmazom...) Cili és Júlia,két középkorú,sok szenvedést megélt asszony,akik minden héten összejönnek,hogy Napóleon-pasziánszt játszanak. Kedves Látogatóink szíves engedelmével nem részletezem,hog

 Philip Yancey kanadai író, teológus, amatőr hegymászó, természetbúvár és még ki tudja, mi mindennel foglalkozik. Könyveiben olyan, a spirituális és a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat vet fel, melyről sem a keresztény egyházak, sem a világi média nem sokszor beszél. A Jelek a láthatatlan világból azzal foglalkozik, hogyan mutatkozik meg- vagy éppen ellenkezőleg, látszatra nem mutatkozik meg Isten jelenléte ebben a földi világban, illetve: milyen problémákat kell megoldania annak a keresztény hívőnek, aki itt, ebben a modern világban elégedett, boldog életet akar élni.  Yancey szerint a modern gondolkodás legnagyobb baja a redukció, azaz a túlzott egyszerűsítés. Ez jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mélyebb öszefüggéseket, mnegmaradunk a felszínen, de ez a felszín az embernek túlzott örömérzetet nem nyújt, mert újabb és újabb élményekre van szükség ahhoz, hogy az ember ezekből építse fel önbecsülését. Nagyon szívfájdító a 126. oldalon közölt bűnvallás-tömeg: az anonym bűnvallók

 A Szanatórium az utóbbi évek leghátborzongatóbb thrillere. Sarah Pearse mesterművet alkotott, melyben a thriller-műfaj hagyományos kellékeit, eszköztárának elemeit alkalmazza, pontosabban: fokozza fel, így teremtve hátborzongató irodalmi alkotást. Még ha az ember hozzá is van szokva ehhez a műfajhoz, még akkor is lesznek cselekményelemek, különös események,melyeket nehéz lesz 120/80-as vérnyomással fogadni. Nem véletlenül lett a könyv nemzetközi bestseller. A történet főhőse egy rebellis rendőrségi nyomozó, bizonyos Elin Waner. Igazi rosszfiú, feletteseinek nehezen engedelmeskedő, öntörvényű alak. Miután éppen felfüggesztették, nem először, úgy dönt, kirándul egy kicsit. Öccse, Isaac egy svájci Alpokban fekvő szállodában (ami inkább szanatóriumnak tekinthető), tartja az eljegyzését. Különös helyszín, Warner eleinte gyanakodik is, de elfogadja a meghívást. Tudnunk kell, hogy a két férfi jóideje nem szívleli egymást. Isaac modorában érződik valami furcsa pökhendiség, amit Elin nem bír.

Divatos dolog ma az irodalomtudományban és úgy általában: az esztétikában, olvasatokról, értelmezésekről beszélni. Grecsó Krisztián:Vera című kitűnő könyvének- véleményem szerint- kétfajta olvasata lehetséges. Mindkét olvasat teljes mértékben lefedi a mű jelentéseit, éppen ettől válik izgalmassá, egyedivé ez az irodalmi élmény. Ha tehát ajánljuk ezt a regényt, úgy ajánljuk, hogy hozzátesszük:kétszer kell elolvasni a Verát. Egyszer az egyik, másszor a másik olvasat szerint.  Az első olvasatot/értelmezést úgy is nevezhetnénk: lélektani realista. Eszerint az olvasat szerint a történet tényleg az 1980-as években játszódik, Vera, Sári, Langaléta, Jozef és többiek tényleg szegedi általános iskolások, méghozzá az alsó-felső tagozat határán. Vera, Sári és Jozef szerelmi háromszöge tényleg diákszerelem, amelyben szerintem mindannyiunknak volt része, a tanítónéni tényleg szereti hivatását, anya és apa pedig valóban nem más, mint két, gyermeke váratlan viselkedésétől- finoman szólva is- zavarbajö

 Gyürk Sarolta bűnügyi regénye 1980-ban jelent meg,s egy csapásra ismertté tette az írónő nevét az olvasóközönség előtt. A Heten,mint a gonoszok igazi realista krimi,finom pszichologizálással. Kerüli a közvetlen politikai vonatkozásokat,viszont képet ad a Kádár-korszak társadalmának,életmódjának bizonyos aspektusairól. Krimikedvelők mellett ezért a társadalommal,mindennapi élettel foglalkozó kutatóknak is ajánljuk. A történet úgy indul,hogy Mici nénit,aki a társaház mindentudó,magányos idős asszonya,agyonütik,mint később kiderül,egy virágcseréppel. Az viszont már hamarabb kiderül,hogy Mici néni foglalkozott zsarolással is. Minden lében kanál hölgy volt,aki tudásából nem szégyellt pénzt csinálni...Az áldozatot egyébként Csere Miklós,a külföldről hazatérő üzletkötő találta meg. Még ugyanezen a napon rábukkannak Csere volt feleségének holttestére is. A pasasnak ez már sok,kiborul,kétszáz fölé megy a vérnyomása,sokkos állapotban kórházba kerül,egyelőre kihallgatni nem lehet. Az ügyeket viz

 Felsőőri Pyrker János László, vagy ahogy ő maga, német nyelven használta:Pyrker von Oberwart, 1772-ben született a Fejér megyei Nagylángon. Káprázatos egyházi karriert futott be:volt velencei pátriárka(!), aztán egri püspök. A magyar katolikus egyház legbelső krémjéhez tartozott, ebből adódóan politikailag konzervatív, Habsburg- párti ember volt.  Ám Istenhez való bensőséges viszonya és mélyen katolikus elkötelezettsége ellenére mindig volt benne valami, amit nevezhetünk szabadságvágynak, 19.századi romantikának, művész- lélekségnek. A természetben ő Isten művét látta, a Teremtés első könyvét, menedéket a rossz világ minden bajai elől. Az Alpok utáni vágyódás énekei ( Lieder der Schnsucht nach den Alpen) című verseskötete 1845-ben jelent meg.  Mit is jelent Pyrker számára az Alpok? Nemcsak a hegységet, a szó fizikai értelmében. Az Alpok Pyrkernél metaforikus, jelentéstöbbletet hordoz. Jelenti az elérhetetlen messzeséget. A természet szakrális megnyilatkozását. A romlatlan, civilizáció

 David Attenborough összefoglalta a Föld élővilágának történetét az első baktériumok kialakulásától napjainkig, egyetlen, monumentális könyvben. Az Élet a Földön az emberi tudomány egyik klasszikusává vált. Olyan ismeretterjesztő munka, mely adaptálja a legújabb tudományos eredményeket. Ebben a rövid könyvajánlóban arról írnék, miért is ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet.  1. Egyrészt a holisztikus szemlélete miatt. Attenborough a molekuláris biológia, az evolúcióbiólógia ( Az Élet a Földön darwinista szemléletű könyv), a populációgenetika eredményeit éppúgy felhasználja, mint a néprajzi megfigyeléseket ( például az új-guineai törzs esetében, amit ő maga és kutatócsoportja fedezett fel). Nagyon komplex szemléletű a könyv, de minden ízében, mondatában releváns.  2. Nem ítélkező, a fajok keletkezését, módosulását, kihalását, természetes folyamatnak tartja. Annak ellenére, hogy érezhetjük: mindene az állatvilág, nm kárhoztatja az embert, pl. a dél-amerikai óriáslajhár kipusztításáért

 Hogy mi is az a foniátria? Az orvostudomány egyik ága, amint Hirschberg Jenő könyvének alcímében olvashatjuk:A kommunikáció, a hangképzés és a beszéd zavarainak kezelése. Aki részletesebb, mondhatni: szakmai meghatározásra, ennek a társadalom számára nélkülözhetelen tudományágnak specifikumaira kíváncsi, az nyissa ki a könyvet a 4-5. oldalon, ott részletesebb meghatározásokat, illetve az egyes területekhez szükséges szakmai kompetenciákat, tudás-szükségleteket is megtalálja.  Hirschberg Jenő:A foniátria...című könyvében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy bemutatja a foniátria hazai  történetét, nemzetközi özegbe ágyazva. Megtudhatjuk, hogy már Leonardo da Vinci is foglalkozott a beszéd, a hangképzés problémáival, de tudományos áttörés csak a 19.száza végén-20.század elején következett be, Gutzmann, Lutzinger, Perello munkásságáva. Magyarországon az 1940-es évek bíztató kezdeteit a világháború, majd az azt követő dogmatikus tudománypolitika tette tönkre. A magyar foniátria csak az

 Christian Vulpius a 18.században élt,igencsak előkelő irodalmi kapcsolatokkal rendelkezett:sógora volt ugyanis Johann Wolfgang Goethének,a kor német írófejedelmének. Rinaldo Rinaldini c.könyve 1799-ben jelent meg,s a születőben lévő nemzetközi könyvpiac egyik bestsellerévé vált. A történet a 18.században játszódik.Az Appennini-hegységben utazó kereskedőket és egyéb úriembereket titokzatos rablók fosztogatják. Vezérük Rinaldo Rinaldini. A csapat sokoldalú,s általában éppolyan fegyelmezett,mint egy hadsereg. A parancsokat írásban kapják,a zsákmányról és annak elosztásáról precíz nyilvántartást vezetnek. Pontosan olyanok,mint egy modern,professzionális hadsereg. Ám egy napon a sereg büszke vezére nagy melankóliába esik. Szerelmes lesz. Egy hajnalban látja meg a gyönyörű lányt,amint epret szed. Csak néhány szót szólnak,de a lány nevét elfelejti megkérdezni. Rinaldo emberei próbálják felkutatni a lányt,de hiába,sehol a környéken nem találják. Egyik "beosztottja"kárpótlásul ad nek

A könyv alcíme: Meggyőző válaszok legégetőbb kérdéseinkre Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo:Jó közgazdaságran nehéz időkre című közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett könyve kitűnő, a 21.század szitjén álló közgazdasági munka. Szakmai értékelésre ebben a rövid könyvajánlóban nem vállalkozunk, inkább csak azt írnánk le, miért is tartjuk a kor színvonalán mozgó, minden gondolkodó ember számára nagyon hasznos könyvnek Banerjee és dufolo munkáját. - A Bevezetőben Szerzők világossá teszik, hogy nem hívei sem az ortodox liberális, sem pedig a magát unortodoxnak nevező közgazdaságtannak. Saját nézőpontjuk van a dolgokról, ki akarnák látni a puszta száok mögül, túl akarnak lépni a szalvéta-közgazdaságtanon ( hogy ez mit jelent, azt megtalálja Olvasónk a könyvben). Banerjee és Duflo könyve segített nekem abban, hogy új paradigmákat követve tekintsek fontos gazdasági. társadalmi és politikai kérdésekre. - Nagyon sokat törődnek a fejlődő országokkal, a lemaradó régiókkal. Elvetik azt a napj

 A különös című könyv Paul Auster írói munkásságának eddigi legfényesebb darabja. A 4321 műfaját tekintve nagyregény, témáját tekintve családregény illetve fejlődésregény. Igazi irodalmi remek, elődjét a Capote-féle tényregényben éppúgy megtaláljuk, mint Thomas Mann nagy családregényeiben.  Amerikában járunk, ahol megszületik a kis Archie Ferguson. Pontosabban:négy Archie Ferguson. Ezen Archie Fergusonok sorsán keresztül bontakozik ki egy bevándorló amerikai család teljes története. Miért változtatott nevet a 19.századi Oroszországból érkező dédapa? Hogyan próbált boldogulni és az " amerikai álom" részese lenni a távoli ős, aki végül szomorúan végezte...Emlékszik-e valaki nagyapára, akit egy bűnbanda lőtt agyon, merthogy éjjeliőrként rosszkor volt rossz helyen? A távoli múlt folyton visszajár a jelenbe, ahogy haladunk előre a regénybe, a " nagy történelem" és a "kis történelem" folytonos jelenlétét érezzük. Mintha Amerika nem tudna kilépni múltjából, hanem

 A Magyar Nyelvjárások a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ( azóta Debreceni Egyetem) Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XXXVI. kötetet egyik legnagyobb, s nagyközönség körében is méltán ismert nyelvészünk, Sebestyén Árpád szerkesztette és 1999-ben jelent meg. A nyelvtudomány szinte minden területéről olvashatunk benne tanulmányokat, közléseket. A teljesség igénye nélkül ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk ezek közül néhányat, nem is annyira a színvonal- hiszen mindegyik írás magas színvonalú-inkább recenzens ízlése okán. A kiadványt a könyvek között tárgyaljuk, holott a könyvtári szakmában ezt a csak az ISBN-számú dokumentumokkal szokás. A kiadvány terjedelme, színvonala azonban indokolja azt, hogy könyvként, ne pedig pusztán periodikaként tartsuk számon.  Nagyon tetszik Gósy Mária: Hangzó és írott anyanyelvünk című, kiváló és inspiráló tanulmányában az, hogy vizsgálata tárgyát szélesebb megvilágításba helyezi, hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tágabb kontextusba á

 Illés György remek könyve a magyar nemzet nagy hősének,Bajcsy-Zsilinszky Endrének (1886-1944)állít emléket. A Kivégzés karácsonykor igazi ismertterjesztő történelmi könyv,mely végigvezet bennünket Bajcsy-Zsilinszky egész életútján. Részletesen szól az Áchim-gyilkosságról,mely egész életen át árnyékot vetett Bajcsy-Zsilinszky politikai pályájára. Kiderül,hogy a véres büntényt megelőző este Áchim és részeg bandája elrabolta,megkötözte és egy disznóólba zárta Zsilinszky Endre édesapját. A két fiú ezt az emberrablást és megalázást akarta Áchim Andráson számonkérni,eközben dördült el a lövés. Ez a tény persze,nem menti fel a Zsilinszky-testvéreket a bűn alól,de azért árnyalja a képet... Bemutatja a könyv a politikus Bajcsy-Zsilinszky Endrét.(Bajcsy az édesanyja vezetékneve volt). Megtudjuk,hogyan vélekedett,milyen reform- koncepciókat dolgozott ki a földműves-szövetkezetekről,a nyolcosztályos népiskoláról,mi volt az álláspontja a hitleri Németországgal kapcsolatban. Bajcsy-Zsilinszky Endre

 A Halálos tavasz 1922-ben jelent meg. A regény a két világháború közötti Magyarország egyik sikerkönyve lett,s Zilahy Lajost a kor egyik sztár-írójává tette. Amikor pedig bemutatták a filmváltozatot-Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével-,az akkora siker lett,hogy azóta is irigylik ezen a tájon... A Halálos tavasz főhőse egy fiatalember,akinek-miért,miért nem-nem tudjuk a nevét. Ennek a nemesi származású fiatalembernek az apja meghal,dúsgazdagon,hatalmas birtokokat hagyva rá. Hősünk feljön Pestre,merthogy politikus szeretne lenni,kezdetnek gyakornoki állást kap egy minisztériumban (az egy olyan kor volt,amikor még a dúsgazdag örökösöknek is végig kellett járnia a szamárlétrát,legalulról kezdve!). Lakást bérel,s itt pillant meg egy fiatal hölgyet,akibe rögtön szerelmes lesz. Csokonai nevű barátjától megtudja a nevét:Edit. Meghívatja magát vendégségbe,ahol is közelebbi ismeretséget köt Edittel. A lány anyja pártolja a kapcsolatot,apja,az öreg tábornok,észre sem veszi. Hősünk és Edi

 A narancsos gyilkos című könyv huszonegy,igen magas színvonalú kriminovellát tartalmaz. Az 1987-ben megjelent kötetet Fazekas István szerkesztette,továbbá teljes egészében ő fordította,remekül. Nagyon különböző stílusú és tematikájú novelláskötetről van szó. Igazi,reprezentatív válogatás az amerikai krimiirodalomból.Ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk néhányat a novellák közül,felfedve ezt a sokszínűséget. Irodalmilag a legmagasabb szintre a hazánkban ismeretlen Dori MacDonald:A lekvár c.alkotását taksálhatjuk. A novella egy kiégett reklámszakember lelkiállapotába enged betekintést. Feleségét utálja-az asszony részben viszonozza ezt az érzést-,gyermekeit nem érti,rossz apának tartja magát. Munkahelyén kudarcok érik. De a garázsban kéznél van egy balta...Nagyon eredetiek az első bekezdés szinesztéziái. Pszichológiai nézőpontból tekintve is igen jó alkotás. Henry Slesar:A Contessa-gyűjtemény című izgalmas története napjaink egyik jellegzetes figuráját,a mindenkit manipuláló,törtető m

 Ha Magyarországon meghalljuk a "csokoládé" szót, legtöbbbünknek a boltban kapható táblás tömegtermékek, vagy legfeljebb olcsó, szülinapra vásárolt bonbonok jutnak eszébe. Chantal Coady könyve, a Csokoládé, bevezet bennünket a csoki igazi, színvonalas, már-már luxusnak is nevezhető világába.  Megtudhatjuk, hogy már az azték és a maja indiánok is ismerték a csokoládét,potencianövelőnek használták. Amikor aztán az európai hódítók megjelentek Amerikában, ők is hamar felfedezték a különleges ital (sic! mert akkor még ital formájában fogyasztották a csokoládét) gyönyörűségét. A történelemkönyvek kevés szót ejtenek erről, de a csokoládé a 16.századi spanyol kereskedelem egyik legkeresettebb, legfelkapottabb árucikke volt. Coady könyvéből kiderül az is, hogy 17.századi Franciaországban már kétféle csokoládét különböztettek meg: köznépnek valót és nemeseknek valót. A király, természetesen, csak ez utóbbit fogyasztotta.  Aztán eljött a 19.század, a kapitalizmus kora, egyre többen emel

 Sean O' Casey a modern ír irodalom egyik megalapozója, talpköve. Prózájában, drámáiban a modern Írország politikai küzdelmeinek a hétköznapi emberekre tett hatását vizsgálja.  Juno és a páva című drámája 1922-ben játszódik. Írország politikailag megosztott a függetlenségpártiak és az uniópártiak között. A darab a boyle család- tipikus, hétköznapi ír família- életébe vezet be bennünket. Boyle "kapitány", aki még soha nem járt tengeren, csak a kocsmában szájhősködik, az apa, folyton egy Joxer Daly nevű élősködő szélhámossal lóg. Egyiküknek sincs se pénze, se munkája. Boyle-t és családját a felesége tartja el. Egy alkalommal küldönc érkezik Boyle-hoz:van munka, csak szólni kell egy építésvezetőnek. Erre a derék családapának fájni kezd a lába...Aztán mindkét lába....Úgyhogy sört iszik rá, amit persze mindig Mrs. Boyle vásárol.  A fiú, Johnny Boyle alapjában véve rendes fickó, de a polgárháborúban megsebesült, elvesztette egyik karját, azóta betegesen túlérzékeny. Bántja, ha

 A Pygmalion George Bernard Shaw talán legismertebb drámai műve, több musical- és filmfeldolgozás készült belőle. És, ahogy az lenni szokott, számtalan elemzést is írtak már erről a nagyszerű színpadi műről, mely többször megjelent önálló könyvalakban is.Néhány megjegyzést, észrevételt " észrevételeznék", melyre eddig kevesebb figyelmet fordítottak az értelmezők ill. a rendezők. 1. Shaw megjelölése szerint a Pygmalion műfaja: románc. Tehát úgy is kellene színpadra vinni, hogy a szerelem a lényeges, nem pedig a különböző társadalmi osztályok, rétegek egymáshoz való viszonya. Persze, ez utóbbi is fontos, hiszen Liza mégiscsak más kulturális definiciókkal rendelkezik, mint Higgins, vagy akár Pearce-né. Mégis: ez a  mű nem társadalmi dráma. Azt gondolom, Shaw kifejezetten a közönség szórakoztatására írhatta, nem pedig valamiféle bősz forradalmárság fűtötte.  2. Nagyon fontos Perce-né szerepe, ő köti össze az elméleti munkásságába teljesen belefeledkezett Higgins professzort a kül

 Molnár Ferencet a magyar közönség elsősorban színpadi szerzőként tartja számon. Pedig magas irodalmi értékkel bírnak publicisztikai művei és kisregényei is. Az Egyetlenegy asszony c.könyv három,eddig csak újságokban,folytatásokban megjelent,kitűnő kisregényt közöl. Ami összeköti ezeket a kisregényeket:a szerelem. Mindháromban ez a központi téma. Mindhárom helyszíne pedig az Osztrák-Magyar Monarchia,a 20.század első évtizedében. A Jour-fixe kisasszony (a franciás cím lefordíthatatlan,valami olyasmit jelent,hogy "hölgyválasz") főhőse Elza,a már eladósorba érkezett pesti leány,akinek egy jóhírű,és vagyonos ügyvéd udvarol. A család pártolná ezt a házasságot,annál is inkább,mert szükség van pénzre. Elza apja ugyanis közismerten rossz üzleteket kötött,esténként ráadásul óriási összegeket kártyázik el a kaszinóban. Csakhogy felbukkan Elza gyermekkori szerelme,Miklós,aki nagyon szerelmes a lányba. Miklós kezére viszont Ketty,az átmenetileg Pesten tartózkodó,amazontermészetű amerikai