Könyvekről mindenkinek

 Hogyan is lehetne egy humortól szétdurranó könyvet szépen, objektíven, irodalmilag, esztétikailag, marketing felől közelítve- ajánlani? Reklámozni, kedvet csinálni hozzá, hogy azt ne mondjam, hirdetni? Sehogy. Inkább öszegyűjtöttem azokat az értékes, magasröptű gondolatokat, melyek a könyv olvasása során bennem megfogalmazódtak. hogy elkerüljem a valamely eredeti gondolatom iránti részrehajlás vádját, hogy ne vádolhasson azzal a többi gondolat, hogy valamelyiküket igazságtalanul előtérbe helyezem a többiek rovására, ezért ezen gondolatokat ábécérendben közlöm. Ez ront ugyan valamit az olvasás, mint mindennapi sporttevékenység élvezetén, viszont áttekinthetőbbé teszi a szöveget, s ennél, ugyebár nincs is fontosabb ebben a mai, áttekinthetetlen, összevissza értékektől és értéktelenségektől hemzsegő korban, ami majd egy másik könyvajánló témája lesz.  Jöjjenek tehát a Bödőcs-könyv olvasása közben felmerült gondolatok, a kezdőbetű szerinti ábécérendben!  - Ez a Bödőcs! Úúú, hogy érzi ez a

Jómagam őszintén tisztelek mindenkit, aki tudományos kutatással foglalkozik. Nehéz dió. Ahhoz azonban, hogy valaki sikerrel is művelje ezt a nehéz szakmát, kell egy objektív látásmód. A kutatónak el kell tudni helyezni a részt az egészben. Ez Arday Gézának most nem sikerült, véleményem szerint. Cs.Szabó László nem volt sem népi, sem urbánus, ő pontosan azt akarta, hogy szellemi életünk emelkedjen felül a szekértábor-szemléleten. De nem ez a legnagyobb hiba. Az a legnagyobb hiba, hogy olyan tárgyi tévedések vannak a könyvben, melyeket egy jobb képességű középiskolás is észrevesz. Például: Gömbös Gyula kormánya 1932-1936.között volt hivatalban. Miért kellett szembeállítani Márait és Illyést? Azt még elfogadom, hogy két külön entitás és ezzel együtt két különböző magatartásforma jelenik meg személyükben. De nehogy már az legyen a normális, ha valaki emigrál!! Az emigráció egy történelmi tragédia, egyéni választás. Csak keveseknek adatik meg. Akkor mindenki, aki itthon alkotott a Ráko