Könyvekről mindenkinek

 Balogh István és Karácsony András könyve olyan témával foglalkozik,amelyben való,legalábbis részleges jártasság elengedhetetlen a második világháború utáni Európa megértéséhez. A Német társadalomelméletek c.könyvet olyan Olvasóknak ajánljuk,akik már rendelkeznek szociológia és/vagy filozófiai alapképzettséggel. Megismerhetjük azt a folyamatot,melynek során a társadalomelmélet elvált mind a filozófiától,mind pedig az empirikus eszközökkel dolgozó szociológiától. Képet kapunk arról,hogyan alakult meg az ún.frankfurti iskola,milyen pozíciókat vívott ki magának Németországban,s Amerikából hazatérve hogyan növelte ezeket a pozíciókat. Szinte tanulmányról tanulmányra,sorról sorra követhetjük Karl Popper és a Bécsi Kör vitáját a pozitivizmusról. Eltűnődhetünk azon,éppen Horkheimer munkássága nyomán,hogy a társadalomtudományi megismerésnek egyáltalán része-e a társadalomkritika.Elgondolkodhatunk azon is,hogy kivonható-e a társadalomelmélet vizsgálódási köréből a jog,s milyen szerepet kap jog

A köztudatban a tudósokról még mindig a magányos felfedező képe él. Egy fanatikus, aki ül a padlásszobában és kísérletezik, míg végül felfedez egy anyagot, egy jelenséget. Ezzel megváltoztatja a világot, nem sokkal később pedig meghal, az alkohol valamely betegségében... Thomas S. Kuhn korszakalkotó könyve megcáfolja ezeket a közhelyeket. A tudományos forradalmak szerkezete a tudományszociológia egyik alapműve, megkerülhetetlen a gyakorló tudományos kutatók számára is. A legfontosabb ,amit tudatosít az Olvasóban: az új tudományos eredmények mindig valamilyen régi eredmény talaján csíráznak. Nem is forradalomról kellene itt beszélni, hanem szerves fejlődésről. Kuhn nagyon gyakran, talán túlzottan is gyakran használja a paradigma fogalmát. A tudományos forradalom voltaképpen új paradigma. Sajnos, felsőoktatásunk műhelyeiben még mindig vita tárgyát képezi az, hogy tudomány-e a társadalomtudomány. Aki kíváncsi egy valóban mértékadó álláspontra, ki ne hagyja ezt a könyvet! Kuhn nagyon

Az Alexandra Könyvesház Kft gondozásában jelent meg James Hawes: Németország legrövidebb története című könyve. Történészek közül akadnak, akik fanyalognak a rövid szintézisekre ( Hawes könyvének terjedelme mindössze 250 oldal), azonban alaposan átolvasva a művet, ki kell jelentenünk, hogy egy korrekt, minden szempontból megbízható kézikönyvet kaptak a magyar Olvasók Európa talán legrégebbi államának történelméről. Áttekintést nyerhetünk a germánokról éppúgy, mint a hódító rómaiakról, olvashatunk a Német-Római Császárság középkori virágzásáról éppúgy, mint a reformációról, vagy a politikai és fegyveres konfliktusokkal terhelt koraújkorról. Nyilvánvaló, hogy a magyar Olvasókat elsősorban Németország újkori történelme érdekli, olyan nevekkel, mint Bismarck, Hitler, Adenauer, vagy éppen Erich Honecker. Hawes remek áttekintést ad a 19-20.század históriájáról is, megtalálja a megfelelő arányt az adatszerűség és az esszéjelleg között. Rövid portrékat rajzol egy-egy vezető államférfiról, ez

A meglehetősen hosszú című szakácskönyv ( vagy nevezzük inkább gasztrronómiai kézikönyvnek) egy meglehetősen " konzervatív" műfajt frissít fel, tesz 21. századivá: a lekvárkészítést. A napjainkban uralkodó felfogás szerint lekvárokat a nagymamik készítenek, unalmas óráikban órákig főzicskélik a meggyet, közben jól elbeszélgetnek telefonon az éppen kedvenc unokájukkal, és így eltelik a napjuk. Gabriele Gugetzer és Angele Waltraud bebizonyítja, hogy a lekvár, a dzsem, csatni, a gyümölcsszósz nem avítt, hanem igenis modern, trendi dolog. Minden háziasszonynak kellene lekvárt főznie, olyan jólesik télen, a nagy gyümölcs-drágaság idején! Ajánljuk tehát mindazoknak ezt a könyvet, akik valóban modern, 21. századi gasztronómiát akarnak megvalósítani- saját konyhájukban. Egyetlen megjegyzés a Kiadóhoz: szerintem a mai háziasszonyok többsége nem tudja, mi az a marmelád. Merthogy nem beszél nyelveket. De ez csak apróság, maga a könyv kiváló, remek leírások, kiváló illusztrációk kalauzo

Magyarországon a sakk a 19.században lett igazán népszerű játék, nem utolsósorban a kiváló zeneszerzőnek, Erkel Ferencnek köszönhetően. 2018.júliusában a MEK-re (Magyar Elektronikus Könyvtár) felkerült a 18000. kötet, Akantisz és Rozsnyay sakk- kézikönyve, valamikor a 19. századból. Teljesen kezdőknek szól, alaplépéseket tanít, néhány elemi kombináció, többnyire király elleni közvetlen támadás, mindezek után pedig megnyitási változatok végtelen özöne, nem biztos, hogy egy kezdőt ez ilyen mélységben érdekel. A könyv kétségtelenül a kultúrtörténeti érdekesség, hasznosabb lett volna egy újabb tankönyvet feltenni. Ez a mű teljesen a 19. század ízlését tükrözi: tele van királycsellel, abból is futócsellel, illetve a királyhuszárcsel 3-g5-ös változataival. Egyértelműen támadó szellemű sakkra tanítja az Olvasót. Nem baj, ilyen is kell. Itt találod a nemzeti könyvtár linkjét: oszk.hu

Ez a könyv lényeges, mint a só. Ha megtérésem előtt akad a kezembe, talán egészen másképp alakul a kereszténységhez és a Bibliához való viszonyom. Tudatformáló könyv Dér Katalin könyve. A Biblia olvasása sokunknak okozott nehézségeket. Nem elsősorban azért, mert régies a nyelvezet- Balassi nyelve is régi, mégis értjük- inkább azért, mert teljesen más gondolkodásmód alapján íródott. Más az időszemlélet, más a térszemlélet, mások az emberek, mások a mondatok. Mai, úgynevezett posztmodern ésszel a Bibliát megérteni lehetetlen. De akkor hogyan? Erre a kérdésre ad nekünk választ Dér Katalin könyve, A Biblia olvasása, mely hasznos kézikönyvként ajánlunk minden kereszténynek, de különösen a teológusoknak. Megtudhatjuk, miben különbözött az ókor emberének időszemlélete a mai ember időszemléletétől. Megtudhatjuk, milyen jelentésrétegei vannak a Bibliának ( köznyelvi- szó szerinti- átvitt). Képet kapunk arról is, mit és miért mondott Jézus, és miért éppen úgy mondta. Nagyon fontosnak tartja a

Kiknek is ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban is szülőknek, aztán tanároknak, tanítóknak, edzőknek, igazából bárkinek. Mert James Dobson nemcsak arról szól, hogyan is kell nevelni egy fiút, hanem arra is rávilágít, miben is különbözik valójában egy fiú és egy lány- egy férfi és egy nő. A Fiúk nevelése nem liberális könyv, nem is pályázik erre a címre. Keresztény szellemű pedagógiai műről van szó, melynek Szerzője elutasítja mind az Amerika életét már a hatvanas évek óta befolyásoló feminizmust, mind az LMBTQ-lobbi káros, a nemek szabad megválasztását hirdető ideológiáját. Dobson pedagógiája bibliai alapú: az embereket Isten teremtette, férfivá és nővé teremtette őket, ez nem emberi választás kérdése. A fiúk különböznek a lányoktól, mind testben, mind lélekben, mind szívben. Éppen ezért- vallja a Szerző- igenis másképpen kell nevelni őket, mint a lányokat. A fiúknak sokkal inkább szüksége van felnőtt vezetésre, mint a lányoknak. Mert ha nincs tekintély ( és itt továbbgondolhatjuk: ha

Róna-Tas András könyve minden, a magyar őstörténettel foglalkozó egyetemi hallgató, tanár, kutató elsőszámú bibliája, a témában jelenleg ajánlható egyesszámú kézikönyv. . Egyfajta bevezető ahhoz, hogy valaki elmélyülten kezdje tanulmányozni a magyar történelem egyik legnehezebb kutatási területét. Olvashatunk a téma kutatásához nélkülözhetetlen segédtudományokról, megtudhatjuk a Szerző véleményét arról, hogyan is viszonyulnak egymáshoz ezek a tudományágak ( különösen a régészet és a nyelvészet esetében fontos ez). Nagyon érdekes a második fejezet, mely a forráskritikával foglalkozik. Magyarországon az utóbbi évtizedben mindenki történeti forráskritikus lett: úgy fejti ki véleményét írott dokumentumokról, hogy fogalma sincs, hogyan ágyazódik be az adott dokumentum a történeti kontextusban. Magyarország a folytonosan revizionista történetírás hazája. Róna-Tas András könyve megtanít a kötelező mérsékletre, alázatra. Ezért ajánlom minden kutató, tanár, egyetemista figyelmébe. De kérem: s

Geoff Hamilton mára klasszikussá vált kézikönyve, Az élet kertje, több okból is imponáló. Adatgazdagsága mellett kiállításával és szemléletével is példát mutat. Nem fölényeskedik, nem állítja, hogy a biokertészet magasabb rendű vagy éppen egészségesebb lenne, mint a hagyományos. Egyszerűen csak. más. Munkigényesebb, ugyankkor személyesebb, " autentikusabb", ha úgy tetszik, a kertész számára mindenképpen nagyobb örömet okozó. Geoff Hamilton először a biokert kiépítésénak általános szabályairól beszél: milyen talajtípusok léteznek, ezeket hogyan kell alkalmaztatnunk az egyes növénytípusokhoz, hol nem szabad biokertészkedni, hogyan készítsünk komposztot ( például célszerű a burgonyahéjjal óvatosan bánni, stb.), mikor ássuk fel a földet. Nagyon érdekesnek tartom a különböző kémiai anyagok leírását, növényekre gyakorolt hatásuk elemzését. Keresetlen nyelvezet, ugyanakkor mégis szakszerűség jellemzi. Kezdő kertészkedő számára is kiválóan használható a könyv. Ezután Szerző az

Karl Heussi egyháztörténetről szóló kézikönyvét tankönyvként használják nagyon sok teológiai főiskolán. Éppen ezért ajánlás vagy bírálat helyett csak felsoroljuk a fontosabb témákat, fejezetcímeket! - Az egyháztörténetírás története - Az egyház a pogány római birodalomban, a korai katolikus egyház kiépülése - A római birodalmi egyház, Constantinustól Theodosiusig, illetve Nagy Theodosiustól az 5. század végéig. - A katolikus germán tartományi egyházrendszer idején( itt, azt gondolom, túlzás "germán tartományi egyházrendszerről beszélni, minden germán germán nép, amely egyáltalán felvette a kereszténységet, önálló egyházrendszert alakított ki, valamint a pápaság hatalma sem volt ekkoriban még szilárd, sőt...) - A pápás egyház felemelkedése és aranykora, a cluny reformmozgalom - Az előreformáció és a reneszánsz - Reformáció és ellenreformáció - A felvilágosodás - A romantikától az első világháborúig ( Célszerűbb lett volna művészeti korstílus helyett konkrét évszámot, időhatárt me

Bevallom, eleinte gyanakodva vettem kézbe Joyce Meyer művét. Sikerfilozófia isteni alapokon? Amerikai típusú légy boldog- életszemlélet keresztény vallásra támaszkodva? Aztán, ahogy pörögtek és pörögtek az oldalak, rájöttem, hogy így, ebben a formában, ahogy Joyce Meyer, műveli, így működőképes. Olyan jó ezt a könyvet olvasni, olyan megnyugtató, olyan felemelő... Senki nem tudná ezt Joyce Meyeren kívül kívül megcsinálni, hiszen annyira egyensúlyozni kell, hogy ne tolódjon el az írás a vallásos tucatkönyvek vagy éppen a lelkiboldogító menedzser-kézikönyvek irányába, hogy azt csak igazi mester tudja. Meyer asszony a lélek patikamérlegén egyensúlyoz, hogy megoszthasson velünk alapvető, isteni igazságokat. Valahogy végig az volt az érzésem: mindezt, ami de van írva,  én már tudom. De ha tudom, akkor miért nem tudom megvalósítani? Miért vagyok olykor keresztény létemre kishitű? És csak jöttek és jöttek a kérdések, és válaszok, melyek újabb kérdéseket szültek. A végére aztán összeállt a ké