Könyvekről mindenkinek

 Csanádi Imre a huszadik századi magyar irodalom emblematikus alakja. Hajnali káprázat címmel pályafutása során írt verseit válogatta kötetbe. Önálló, szerkesztett mű született, mivel a gyüjteményes kötet versciklusai nem egyeznek a folyamatosan megjelenő Csanádi- kötetekével. Néhány gondolatot, Csanádi költészetére vonatkozó egyedi jellemzőt emelnék ki ebben a könyvajánlóban, mely gondolatok és jellemzők természetesen távolról sem fedik le a költő életművének egészét. Mozaikok, apró morzsák, fel-feltörő gondolatok- ennyi az egész.  Nem volt még Csanádin kívül olyan magyar költő, aki ilyen egyénien ábrázolta volna természet és ember szimbiózisát. Az 1938-ban írott Este a hegyen című versben " Árvul a zaj, szelidül.Ropogó szekerek muzsikája / zsong el a mélyudvaron...". Az ugyanebben az évben írott Mezőföld című versben pedig, mely a "Józan próza-vidék"-et örökíti meg, nos ennek a műnek záró soraiban " mindent felfal ugyan, nem tűr színt vagy jelet/ a lassan, al

 Viktor Pelevin a mai orosz irodalom egyik fenegyereke, sokan tartják a világ legjobb kortárs prózaírójának is. Műveiben az emberiség múltjának és jelenének re-mitizálására törekszik, új narratívákat és paradigmákat alkalmaz. Ugyanakkor távol áll tőle a posztmodernre jellemző dekonstrukció és minden olyan irodalmi művelet, irányzat, amely nehezíti az olvasást. Itt történet épül, nem is akármilyen! A marcipán a torta tetején pedig:humor, a legmagasabb szinten.  Az Apolló Batman című könyv cselekménye a vámpírvilágban játszódik. A főhős Ráma, az elbeszélő, egyes szám első személyben. Rövid bevezető után- melyben megismerhetjük a vámpír-lét kereteit kijelölő fontosabb fogalmakat- egy különös szertartáson találjuk magunkat ( Pelevin sokszor figurázza ki regényeiben a szertartásokat, a túlzott ünnepélyesség terhét hordozó vircsaftokat.). Istár istennő ugyanis hosszú idő után megelevenedik, ennek tiszteletére nagy ünnepséget rendeznek. Egy egész busznyi színész, bohóc gyűlik össze a jelenlev

 Volker Kutscher: Tisztázatlan bűnügy című könyve a két világháború közötti Németországba visz el bennünket. 1929-ben járunk, Kölnből Berlinbe helyezik át Rath felügyelőt, mert a kölni rendőrség gyilkossági csoportjánál kicsit többször használta a fegyverét, semmint azt a szabályzat engedélyezi...Rath az erkölcsrendészethez kerül, ahol kisebb lefolyású ügyeket kap. Egy fotóművész kissé szabad szellemű fotókat készít örömlányokkal, amint német történelmi személyiségekkel kerülnek intim viszonyba. A felügyelő majdnem belehal az ügybe.  Ráadásul a magánélete sem úgy alakul, ahogy tervezte. Szobát bérel egy látszólag igencsak konzervatív hölgynél. Egy éjszaka furcsa, idegen nyelven üvöltöző férfi csenget be hozzá, és valami Alekszejt keres. Rath elhajtja a dühös férfit. Mint kiderül, Alekszej az előző bérlő volt, de titokzatos körülmények között eltűnt, egyhavi lakbérrel pedig tartozik.  Néhány nap múlva a berlini bűnügyi rendőrség egy igencsak kegyetlen gyilkosság áldozatára bukkan. Az il

 Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom egyik legismertebb, egyben legkülönlegesebb alakja. Regényeiben, novelláiban úgy keveredik álom és valóság, hogy közben kultúrák és szellemi irányzatok ütköznek.  Pelevin:Gyengéd Érintések Művészete c. könyve két kisregényt és egy elbeszélést tartalmaz.  A Iakinf című műben négy, egymástól látszólag teljesen elütő fiatal- Tyimofej, Andron, Ivan és Valentyin- akik már megjárták Ázsia nagy hegymászóparadicsomait, úgy döntenek, hogy idén egy kis levezető jellegű túrát csapnak a Kaukázusban. Ahogy megérkeznek céljuk felé, meglátnak egy hegyről lefelé bicikliző öregembert, aki valami borzalmas kiejtéssel énekel francia sanzonokat. A srácok kíváncsiak lesznek, ki ez a furcsa öreg fickó. Kiderül, hogy nem más, mint Akinfij Ivanovics, a túravezetőjük. Akinfij roppant érdekes embernek bizonyul, esténként rendszeresen történetekkel szórakoztatja- vagy inkább elgondolkodtatja, megrémíti?- a fiatalokat.  Az egyik ilyen sztori arról szól, hogy Akinfij Ivanov

 Anette Neubauer író és Betina Gotzen-Beek grafikus- ilusztrátor igazán kiváló könyvet alkotott. Az Egy igazi balerina című történet szereplői balettórákra járó kislányok. Egy napon megérkezik közéjük az orosz származású Szveta. Egy próba után kiderül, hogy jobban táncol, mint bárki a csoportban. Ezért aztán a lányok féltékenyek is lesznek rá. Különösen Liza, akit addig a legjobbnak tartottak, irigykedik az új jövevényre.  Szvetának mindössze egy barátja akad, Szandi, akit meg hív a születésnapjára. Kiderül, hogy Szvetának a mamája is táncos, méghozzá az Operaházban. Meg is hívja Szandit a következő előadásra.  tovább nem szeretnénk a cselekményt ismertetni, annyit elárulunk, hogy a végkicsengés pozitív. Ajánljuk ezt a könyvet hat-nyolc éves lányoknak. Szép történet a barátságról, az együttérzésről, és nem utolsósorban a művészetek fontosságáról, hatalmáról. Szveta története abban a világban játszódik, melyet a hat-nyolc éves gyermekek annnyira szeretnek.  Anette Neaubauer elkerüli azt

Markovits Rodion, eredeti nevén Markovits Jakab könyve a két világháború közti időszak egyik magyar bestsellere volt, gyakorlatilag minden középosztálybeli művelt ember elolvasta. Olyan népszerű volt a Szibériai garnizon, hogy a keletkezéséről külön regényt írtak. Hogyan is keletkezett ez az 1928-ban megjelent mű? Úgy, hogy Markovits interjúk százait készítette egykori orosz hadifoglyokkal, és ezeket bedolgozta a regénybe. Innen az alcím: Kollektív riportregény. Később aztán azok, akikkel a Szerző interjút készített, szépen interjút adtak arról, hogy milyen érzés volt hadifogoly-élményeikről mesélni. Na, ez a bestseller! A második világháború után aztán elfeledték a művet, nem kis részben aktuálpolitikai okokból. A mű főhőse egy fiatal, családos értelmiségi, aki Budapestre költözve valamilyen tüdőbajt kap. Mire meggyógyul, megölik Ferenc Ferdinándot, kitör az első világháború. Főhősünk szeretne hivatali beosztást találni,de ezt egy magas polcon álló főhivatalnok árulásnak találj

Izsák Lajos professzor könyvében nem kisebbre vállalkozott, minthogy összefoglalja Magyarország 1944 és 1990.közötti történelmét. A téma hatalmas, a rendszerváltások közötti időszakról hatalmas forrásanyag és történeti irodalom ( jobb-rosszabb minőségben) halmozódott fel. Nehéz 200 oldalban összefoglalni a témát- de Izsák Lajos sikerrel vette az akadályt. A könyv szakmailag legérdekesebb része kétségtelenül a szovjet megszállást és a koalíciós időket bemutató fejezet. Megtudhatjuk, milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a második világháborúban, hogyan alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, milyen gyakorlat szerint delegáltak képviselőket a pártok, s hogy milyen szerepet játszott hazánk 1945 utáni történetében a SZEB. Portrészerűen megismerkedünk a főbb történelmi alakokkal ( Teleki Géza, Dálnoki Miklós Béla, Vorosilov, Kovács Béla, Nagy Ferenc, az MKP vezető négyesfogata), s alapos leírást olvashatunk a pártok egymás közti vitájáról- különösen az a pont fájó, ami a Kereszt

Orosz vígjáték az 1870-es évekből- mégis, mintha tegnap írta volna valami fiatal magyar drámaíró, a 21. századról. Könyv alakban megjelent 1953-ban, az Új Magyar Kiadó gondozásában- zsebkönyv-formában. Vasziljkov egy Volga menti kisvárosból jön Moszkvába, és azonnal megtetszik neki a város egyik legszebb és leggazdagabb leánya, Lidia Jurjevna Csebokszárova, nem mellékesen: elkényeztetett úrilány, ma úgy mondanánk: plázacica. Tyeltajev, a rokonszenves pitiáner szélhámos ( Molnár Ferenc darabjaiban látunk később ilyen karaktereket), megígéri Vasziljkovnak, hogy elintézi a frigyet. Azt hazudja a lány anyjának, a méltóságteljes modorú Csebokszárova asszonynak, hogy Vasziljkovnak aranybányái vannak. A csel nem jön be: ugyanis a nagyasszony levelet kap férjétől miszerint a csőd szélén állnak. Azonnal kell tehát a pénz, nem elég, hogy úgy teszünk, mintha lenne...Vasziljkov végül elveszi a lányt, ám hamar kiderül, hogy nincs aranybányája. Az öreg Csebokszárová asszonyt mindenki átverte. Aztá

A magyar nyelvben az orosz-szovjet Gorkij keresztneve inkább ksz-es formában terjedt el, de a Szikra 1950-ben megjelent könyve még Maximként hozza. Szóval, milyen is az igazi kultúra? Elsősorban: szovjet. Gorkij állandóan azt emlegette, hogy a kultúra igazi hordozója a munkásság, meg a dolgozó nép, meg ilyesmi, de valójában mindig a Szovjetuniót értette ezen kifejezések alatt. Gorkij tehát, bármilyen paradox módon hangozzék is, szovjet nacionalista volt. A Gorkij-féle kultúra erősen Amerika-ellenes. Amerika a nyers anyagiasság, az embertelenedés, az elidegenedés hazája. Az a vidék, ahol az East Side nyomornegyedeiben a gyerekek a kukákat túrják penészes zöldségek után. A milliomosok pedig annyira embertelenek, hogy legszívesebben ott helyben megölnék az összes dolgozót. Szóval, az Igazi kultúra című könyv nem más, mint Gorkij Nyugat-ellenes írásainak gyűjteménye. De miért gyűlölte Gorkij a Nyugatot? Hát talán azért, mert egy szállodába bejelentkezve a szeretője a saját nevét haszn

A nagyon korán, fiatalon elhunyt zsidó származású orosz író Vendégség című, magyarul 1961-ben megjelent könyve két hosszabb elbeszélést tartalmaz. A címadó, a Vendégség, az elmaradott falu, és a szocialista város konfliktusát jeleníti meg. Ivan Jerlolejev egy kis faluban született, édesanyja korán meghalt, mostohája elzavarta a háztól. A kamasz a frissen épülő szocialista iparváros, Magnyitogorszk építkezésén talál munkát. Fokozatosan beilleszkedik a közösségbe, ez lesz második családja. Ahogy felnő, araszol előre a kohász-ranglétrán, már négyszobás háza lesz. Egyszer csak ír neki az apja, hogy meglátogatná. Huszonhárom év után. Az öreg elmegy a városba, csodálkozik a nagy luxuson. Szeretettel fogadják, amúgy oroszosan, még a levegőbe is dobálják. Aztán hazamegy. Egy hét múlva Ivant a bíróságra hívják...Az elbeszélés eléggé propagandaízű, viszont a cselekmény végső fordulata elképesztő. A másik mű, a Napvilágnál, olyan tragédiáról szól, mely a huszadik században sok országban megeset

A homoszexualitás isteni eredetű? Szerintem nem. A keresztény Isten biztosan nem kedveli a homoszexualitást. Nyikolaj Bergyajev, a huszadik század elejének nagy orosz filozófusa szerint viszont - ahogy az Alkotás értelme című könyvében leírta- igen. Csak akkor azt nem értem, miért tiltja a Biblia a homoszexualitást, ha az egyszer isteni eredetű? Bergyajev válasza erre az, hogy Istennek titkai vannak, melyeket nem oszt meg velünk. De ha Isten nem osztja meg velünk, emberekkel, ezeket a titkokat, akkor ő, Nyikolaj Bergyajev filozófus, honnan tudja, hogy a homoszexualitás isteni eredetű? Megbeszélte Istennel? Ha ennyire szoros kapcsolatban állnak, akkor miért tagadja Bergyajev a hit fontosságát- egész munkássága alatt ateista volt ( agnosztikusnak nevezte magát, de valójában ateista volt, szerintem). Azt sem igazán értem, hogy egy esztétikai műben, mint Az alkotás értelme, miért esik szó a homoszexualitásról? Mi köze van egy műalkotás értelmi felfogásának ahhoz, hogy valaki homoszexuá

A szovjetek tudtak kémtörténeteket írni. A hidegháború korabeli szovjet-orosz irodalom egyik jellegzetes műfaja volt az, amit az amerikai- és ezáltal az európai-  könyvpiacon csak politikai thrillernek neveznek. Viktor Jegorov könyve, A meghiúsult merénylet, remek példa erre. A második világháború idején járunk. Egy öregedő náci, aki korábban Hitler legbelsőbb köreihez tartozott, megtudja, hogy egyetlen rokona, unokaöccse, a Szovjetunióban él. Méghozzá nem is akárhol:a kaukázusi német kolónia oszlopos tagja. Hans bácsi tehát elhatározza, hogy kimenti rokonát ebből a bolsevista szellemi fertőből... Meghívja unokaöccsét Németországba. Csakhogy nem a valódi rokon utazik, hanem egy szovjet csekista, azaz titkosrendőr. Hosszas bonyodalmak után a fiatalember karriert fut be a náci pártban. Canaris, az elhárítás vezetője is megkedveli. Iránba küldi, azzal a feladattal, hogy szervezzen be ottani tekintélyes személyeket, jól menő kereskedőket a náci pártba. Csakhogy közeledik a teheráni k

Aki azt gondolja, hogy Ackermann Sándor könyvéből fogja megérteni Putyin orosz elnök közel-keleti politikáját, vagy hogy ez a könyv segít neki megérteni az orosz cezarománia eredetét, az csalódni fog. Már a kötet alcíme ( Oroszország és a futball) is egyértelmű módon jelzi, hogy itt Nem Putyin elnök politikájának átfogó elemzésére vállalkozik a Szerző, csak egyetlenegy szegmensre koncentrál:Putyin és a sport kapcsolatára. Megtudhatjuk, hogyan alakult a Szovjetunió felbomlása után a régió futballélete, milyen válogatottak alakultak, szinte a semmiből. Ackermann bemutatja a fontosabb orosz csapatokat ( engem leginkább a Szpartak Moszkva fogott meg...), és szól a különböző botrányokról, a Szocsiban rendezett téli olimpia körüli huzavonáról, valamint arról a gyanús folyamatról, melynek során Oroszország elnyerte a 2018.évi labdarúgó VB rendezési jogát. Aztán, ahogy haladunk előre az olvasásban, egyre inkább rájövünk: mégiscsak a politika mozgat mindent, legalábbis arrafelé. Meg a gazdas

A magyar és az orosz történelem 1848. folyamán kapcsolódott egymásba először, s mi tagadás, nekünk nincsenek jó emlékeink a cári hatalom katonai beavatkozásáról. R. A. Averbuh : Carszkaja intyervencija v borba sz vengerszkoj revolucijej 1848-1849. című könyve kiválóan dokumentálja ezt a találkozást. Szó esik a nagy döntésről, mert voltak ám a cári udvarban olyanok ,akik ellenezték, hogy Oroszország katonailag támogasson egy ilyen fiatal Habsburg- uralkodót. Végül mégis a bevatkozás-pártiak kerekedtek felül, azzal kecsegtetve Miklós cárt, hogy ha megsegíti Ferenc Józsefet, akkor az majd viszonozza neki a segítséget. A történelem agyafúrt tanítómester, a krími háborúban megmutatkozott, hogy Ferenc józsef és Ausztria nem az a kifejezetten hálás természet... Averbuh részletesen foglalkozik a cári seregek vezérlete körötti botrányokkal, aztán az offenzívával, melyet úgy állít be, mintha töretlen diadalmenet lett volna. Pedig tudjuk a forradalom és szabadságharc történetéből, hogy voltak

A Rubicon történelmi folyóirat 2017/10. száma a huszadik század nagy forradalmaival foglalkozik. A rendkívül adatgazdag, sok új, meglepő szempontot ismertető, közérthető ismeretterjesztő folyóirat tartalmából: - Németországban már 1896-ban alakult nemzetiszocialista mozgalom. Helytelen a hitleri rendszerre a " fasizmus" szót használni, ezzel a jelzővel inkább az olaszországi Mussolini-féle rendszer jellemezhető. - Lenin támogatottsága az orosz Kommunista Párton belül sem volt egyöntetű. Sztálin és a Pravda szerkesztősége rendszeresen cenzúrázta Lenin írásait. - A magyarországi Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetők világforradalmat akartak. A budapesti munkásság azért támogatta Kun Béláékat, mert a tanácskormány jelentősen emelte a béreket. - Az angol forradalom nem igazán nevezhető polgárinak, inkább az elit politikai harca volt. Károly ellenében a nemesség szerette volna biztosítani a parlament jogait. - A francia forradalom előtti francia nemesség nem élősködött a

Hetényi Károly: Konyhaművészeti világlexikon című könyve Richard Hering: Lexikon der Küche című műve alapján készült. Kiváló gasztronómiai könyv, egyaránt ajánlható szakácsoknak, háziasszonyokna, vagy éppen azoknak, akik valamilyen tévés főzőműsorban kívánják megcsillogtatni tehetségüket. Képet kapunk a felszolgálás történetéről, az angol ,a francia, az orosz szervizről, látjuk a mához vezető fejlődési folyamatot. Szerző részletesen felsorolja az ételkészítési módokat, a blansírozást, a főzést, az abálást, a kékre főzést, a gőzölést, a roston sütést, a pirítást. Átfogó képet kapunk ételkészítéshez szükséges fontosabb műveletekről, az alapanyagok kiválasztásától kezdve a húsok bontásáig, darabolásáig. Megtudjuk, mi az angol vágás, hogyan kell a hízott tyúkot ( poularde-t) szakszerűen szeletelni, miért sütik a kacsát mindig rózsapirosra. A manapság ( sajnos vagy nem sajnos) rendkívül elterjedt diétákról is szól a Szerző, kiemeli a nyers ételek fogyasztásának fontosságát. A 97. oldal

Monumentális könyvet írt Tolsztoj, több, mint ezerötszáz oldal a Háború és béke két kötete, éppen ezért egy ilyen kis blogban nem lehet arra vállalkozni, hogy átfogó értékelést adjunk a regények regényéről. Éppen ezért egy elbeszélői megoldásról, a francia nyelv használatáról szeretnék beszélni. Miért van az, hogy egy orosz regényben, a napóleoni időkben játszódó Háború és békében olyan sok francia szöveg fordul elő? Nemcsak a franciák, de az orosz regényalakok is franciául beszélnek, Európának akkoriban az volt a " művelt nyelve". A francia nyelv funkciója kettős: 1. Tolsztoj azt akarja bizonyítani ,hogy a korabeli oroszországi elit, ellentétben a nyugat-európai értelmiség állításával, igenis átvette a nyugati műveltség alapjait, még ha olykor felszínesen is. 2. A francia szövegeknek elidegenítő hatásuk van, lelassítják a rohamosan sodró történetet, megállásra, töprengésre késztetik az Olvasót. Ajánlom mindenkinek, olvassa végig Andrej hercegnek, Natasának és többiekn