Sarusi Mihály:Szentföldön
Az igazán nagy írók nyelvet teremtenek. Nem elégszenek meg a már meglévővel, hanem szavakat, kifejezéseket alkotnak, ha kell, archaizálnak, ha kell modernizálnak. Sarusi Mihály nagy író. Témája tetőtől talpig átjárja. Része lesz annak, amiről ír. Nem kívülről lát valamit, és reflektál rá: kiemeli a valóság fontos szeleteit, tájait, nyelvi eszközeit, történelmi múltját, és mindenekelőtt: alakjait. A Szentföld, Sarusi Mihály értelmezésében, nem más, mint a magyar haza. Mert mindenkinek a hazája szent. Elkülönített, felmagasztosult. Hogy a magyar köznyelvben Szentföldön egész mást értünk? Ez legyen az Olvasó gondja:mi szentebb? A bibliai szentség, vagy a történelmi-etnikai szentség? Sarusi Mihály eléri- legalábbis nálam- hogy könyve folyamatos kérdés-válaszadás, folyamatos párbeszéd legyen. Beszélgetünk magyarságtudatról, történelemről, dunamenti szomszádságról, hűségről, generációs ellentétekről. Mindez semmiféle gyötrelemmel nem jár. Sarusi Mihály tolla fegyver, de olyan fegyver, mel