Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:A Himnusz és a himnuszok kalandos élete Magyarországon minden fontos és kevésbé fontos rendezvényen,az iskolai tanévnyitóktól kezdve az egyetemi diplomaosztókon át a válogatott futballmeccsekig,elénekeljük a Himnuszt és a Szózatot. Nyáry Krisztián:Általad nyert szép hazát című könyve e kultikus versek és dalok keletkezéséről és elterjedéséről szól.  Mit jelentett az ókori görög és római irodalomban a himnusz?Milyen típusai vannak a modern állami himnuszoknak,mely típusokra a Marseillaise illetve az Isten óvja a királyt a legjellemuőbb alkotások?Miért mondhatjuk,hogy a mi Himnuszunk igazi műfaja közbenjáró imádság?Milyen himnuszokat énekeltek közösségünk tagjai már a 16.századtól kezdve,s ezek milyen hatással voltak vagy nem voltak Kölcsey Himnuszára? Miért nem a Rákóczi-induló lett a macyar himnusz?Nagyon érdekes kérdéseket tesz fel a Szerző már az eredettörténetre vonatkozólag is,a válaszok pedig igazi művelődéstörténeti kuriózumokat sejtetnek.  Megtudhat...

 Aki foglalkozott valaha, valamilyen szinten magyar irodalommal,annak számára sokként hat ez a könyv. Olyan alapigazságokat kérdőjelez meg, melyeket az általános- és középiskolai irodalomtankönyvek kész és megcáfolhatatlan tényként közölnek.Milbacher Róbert voltaképpen újraírja a 19.század magyar irodalomtörténetét- de teszi ezt korrektül, mindig hivatkozva releváns szakirodalomra. A Legendahántás cím pedig Arany János:Tengeri hántás című versére utal. Spoiler helyett- hiszen 51 fejezetről van szó- most bemutatom azokat a témákat, melyek a leginkább megdöbbentettek.  Számomra sokkoló volt az 1. fejezet, mely Kármán József: Fanni hagyományai című regényével foglalkozik. Több irodalomtörténész is azt vallja, nem biztos, hogy Kármán a szerző, sőt, az Uránia folyóiratban megjelent egy másik változat, melyben Fanni mint E/1 " narrátor" meséli el a történetet. Méginkább megdöbbentő, hogy milyen alapos irodalompolitikai megfontolások miatt gyökeresedett meg az a nézet, hogy Kármán J...

Aligha lesz valaha is a magyar zenei életnek még egyszer olyan legendás két alakja, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Kodály olyan megkérdőjelezhetetlen sarokkövévé vált a magyar zenei életnek, mint amely sarokkő nagyon kevés ország kulturális életében akad. Csakhogy 1944-ben ez még nem így volt. Azzal, hogy a második világháború, a német megszállás kellős közepén könyv alakú kottagyűjteményt ( Férfikarok) jelentettek meg Kodály szerzeményeivel, a Magyar kórus Kiadó óriási kockázatot vállalt. minden dicséretet megérdemel, így utólag is. A Férfikarok egyébként olyan remekműveket tartalmaz, mint az Ady Endre versére írt Fölszállott a páva, vagy a Kölcsey költeményére írt Huszt ( utóbbival a könyv fellapozását megelőzően még soha nem találkoztam). Petőfi Sándor: Isten csodája c. versére írt kórusmű is szerepel itt, csakúgy, mint az Ének Szent Istvánhoz, vagy az Esti dal c. népdal. Zene és irodalom, zene és nép nagyszerű találkozása. Ki kellene adni újból ezt a gyűjteményt. Zeneértők s...