Könyvekről mindenkinek

Olvastak már holland krimit?Jan de Hartog:A gyilkos és a lány című kitűnő könyve 1970-ben jelent meg magyarul,antikváriumokban és a nagyobb könyvtárakban talán még elérhető. A cselekmény a mutatványosok világában játszódik. Megismerkedünk a világ legkövérebb nőjével éppúy,mint a szuperhajlékony olasz ötösikrekkel,vagy a dongalábú bohócokkal,meg az ezerhangú emberrel. Minden milliőnek megvan a maga uralkodója. Az amszterdami mutatványosom között Boterman úr volt a király. Övé volt a kocsma,meg a hullámvasút,meg persze kölcsönzött is kedves kollégáinak,igen magas kamatra. Egy nap,a sátrak között,holtan találják Botermant. Mellete egy teljesen csupasz,tiszta kés. Vajon azzal a késsel ölték meg,vagy a gyilkos csak félrevezetésül rakta oda a fegyvert? És miért szaladt el a holttest felfedezője?Hová tűntek az áldozat részvényei? Miért gyújtják fel a hullámvasutat?És mi köze mindehhez a mutatványosok között újoncnak számító,de szépségével mindenkit megbabonázó türkmén lánynak? Mindezekre

Rotterdami Erasmus és Luther Márton: az emberiség szellemtörténetének két óriása. Erasmus 1524-ben kiadja Diatribe című vitairatát, melyre Luther már a következő évben válaszol. Ez a válasz A szolgai akarat. Eltekintve attól, hogy Luther stílusa bizony olykor igencsak csípős, mondhatni: bántóan sértő, mai olvasó számára, főképp, ha leresztény, egyértelmű, hogy a Luther-Erasmus intellektuális vitában Luther jutott közelebb az igazsághoz. Mert igenis az ember, amikor elköteleződik, Isten szolgájává válik. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére vannak döntési helyzetei, mert Isten kegyes. Az ember akarata Luther szerint nem más, mint az az erő, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlelket megragadjuk. Az ősi, a Teremtéstől meglévő szabadságot az ember a bűnbeesés révén elbukta. Isten kegyelme viszont megvált a bűnből, betegségből, tévedésekből, és örök életet biztosít a Mennyországban. Luther nem is érti, hogyan lehet ezt kétségbevonni- ne felejtük: 1525-ben járunk!- és igencsak kigúnyolja