Könyvekről mindenkinek

 John Kåre Raake könyve mesterien megírt,kalandos-cselekményes,kitűnő logikájú thriller. A Jég igazi varázsát azonban a környezetrajz adja:az Olvasó szinte a bőrén érzi a mínusz negyven fokos hideget,hallja az Északi-sark kegyetlen viharának szűnni sosem akaró hangját,érzi a bőrébe tóduló vért,amikor valamelyik hős a kinti hidegből bemegy a melegbe. A Jég igazi Északi-sarki regény. Hűsít a kánikulában. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk,hogy ezzel teremtsünk kedvet Raake sajátos irodalmi hűsöléséhez. A regény főhőse a norvég Anna Aune,aki választott foglalkozását tekintve katona. A világ válságos pontjain-Szíriában,Szomáliában-szolgálja hazája érdekeit. Munkája közben szerelmes lesz francia kollégéjába,Yann-ba. Egy bevetés során a férfit túszul ejtik,Anna pedig,aki tagja a szabadításra kijelölt mesterlövész-egységnek,ezúttal hibázik: olyan szerencsétlen lövést ad le,hogy mind az emberrabló,mind Yann meghal. Az óriási traumát a fiatal nő nehezen dolgozza fel. Apja  azt

Az amerikai irodalom egyik legmagasabban kvalifikált szerzője megalkotta saját hattyúdalát. Pontosabban: gondoskodott arról, hogy szépen búcsúzzon az irodalom világától. John Updike (1932-2009) megírta létösszegző regényét. Az idő vége felé...A könyv főhőse, Ben Turnbull nyugalmazott pénzügyi tanácsadó, megpróbál magának békés öregséget teremteni. Nincs könnyű dolga. 2020-ban járunk, egy amerikai-kínai háború után, mely gyakorlatilag lefelezte az emberiséget. Az állami szolgáltatások csak ímmel-ámmal működnek, bűnbandák uralkodnak a vidékeken, a békés polgárok pedig védelmi pénzeket fizetnek nekik. Ebben a történelmi-politikai szituációban akar Ben nyugalmas nyugdíjas életet élni. ( Ben lehet az egész emberiség allegorikus képe. Mindannyian szeretnénk már egy kevésbé hisztis, nyugodalmas világot). Hogy miért nem sikerül Bennek elérnia, amit akar? Hát, ennek több oka is van. - Védelmi pénzt fizet egy bandának, de a bandák helyébe mindig újak jönnek és egyre többet követelnek. Hősün

Irodalmi életünk kevés figyelmet fordít a távol-keleti prózairodalomra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a magyarországi kiadók sok esetben nem vállalják fel japán vagy kínai netán vietnami, kambodzsai Szerzők kiadását, mivel üzletileg kockázatosnak vélik azt. Éppen ezért örvendetes, hogy a Scolar Kiadó megjelentette a japán Akutagava Rjúnoszuke válogatott novelláit, melyek a 20.század elején íródtak. Valami üdeség, valami, az európai irodalomból már kiveszett tisztaság uralja ezeket a szövegeket. Akutagava nem nyugatellenes, nem hagyománytisztelő, hanem, mint igazi művész, saját utat jár, ezzel is bizonyítva, hogy nincs " tipikus" távol-keleti irodalom. Csak zseniális alkotók vannak, a világ minden táján. Recenzens tetszését leginkább A pokol kínjai című alkotás nyerte el. Nem is novella ez már, inkább elbeszélés vagy kisregény. A sógunátus korában vagyunk, a császári udvarban él egy meglehetősen beképzelt festő, akit mindenki utál. Van viszont egy gyönyörű, kedves lány

Emlékeznek még a Fukuyama-Huntington vitára? Fukuyama, a liberális szellemű történészprofesszor azt állította, hogy a liberális demokráciák győzelmével vége a Történelemnek. Huntington ezt megcáfolta, mondván, hogy éppen ellenkezőleg: most kezdődik igazán a nagybetűs Történelem, mikor is a civilizációk csapnak össze egymással. Ez a vite jó húsz éve robbant ki. Huntington könyvének (A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó , Budapest, 2014.) elolvasása után ki kell jelentenünk: Huntington győzött. Szerző kilenc civilizációt különböztet meg: - Nyugati - Iszlám - Kínai - Japán - Ortodox - Hindu - Buddhista - Afrikai -Latin-amerikai S mint azt a könyv élesen bizonyítja, ezek a civilizációk küzdenek egymással. Manapaság nem a nemzetállamhoz tartozás a fontos, hanem a kulturális-vallási identitás. Ezen identitások pedig igen kevéssé toleránsak más identitások iránt- kivéve a Nyugatot. Az iszlám küzd a Nyugat ellen, Kína küzd az ortodox és a nyug

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv