Könyvekről mindenkinek

 Marcus Rosenlund Topelius-díjas tudományos újságíró Az időjárás és a történelem című könyvében esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan befolyásolták és befolysáolják mind a mai napig a történelemi események alakulását az időjárás eseményei. Úgy is fogalmazhatnánk, történeti meteorológia, népszerű formában. Az alábbi könyvajánlóban néhány fejezet kapcsán közlünk afféle ( recenzens meglátásait is magában foglaló) spoilert,kiemelve, hogy minden mondata fontos és érdekes lehet ennek a nagyszerű könyvnek.  Az első fejezet a viharok és tenger hatalmáról szól. 1362-ben, a virágzó középkor időszakának végén, óriási északnyugati vihar söpört végig az Atlanti-óceán észak-európai részén. Angliában és Írországban falvakat tett a földdel egyenlővé, több százezer fából álló erdőségeket rombolt földig. Egyes kutatók szerint a halálos áldozatok száma a háromszázezret is elérheti, amely- Európa akkori népsűrűségét figyelembe véve- hatalmas nagy szám. A viharnak teljes mértékben áldozatul esett

 Régebben, ha valakinek, (teszem fel, egy idős embernek) koncentrációs nehézségei voltak, azt mondták neki: fejtsen keresztrejtvényt. Régebben, ha egy fiatalnál ADHD-t ( azaz viselkedési zavart) diagnosztizáltak, azt mondták neki: fejlessze figyelmét, és erre különböző terápiákat, gyakorlatokat fejlesztettek ki. Anders Hansen könyve egy gyökeres személetváltozást sürget. Korábban az agykutatók úgy gondolták, az emberi agy kb. huszonöt éves korig fejlődik, utána lassú romlás következik. Hansen újabb kutatásokra hivatkozva cáfolja ezt, szerinte az ember haláláig képes fejleszteni saját agyát, még hetven esztendős életkor után is alakulnak ki új idegsejtek, sőt, a meglevő neuronok között is létrejöhetnek új kapcsolatok. Szerinte az emberi agy és a test szervesen összefügg. A test legnemesebb feladata tehát az agy hordozása. Az agy fejlesztésének legjobb módja tehát: a testedzés.  Futás, kardio-edzés, de már csak egy rövid séta hatására is az agy több GABA-t (gamma-amino-vajsav) termel, am