Könyvekről mindenkinek

 Igazi ínyencség:magyar krimi az 1970-es évekből. Grandpierre Lajos:Mérges gyümölcs című könyve 1979-ben jelent meg, ekkoriban a magyar Olvasók még csak angol és szovjet krimiket olvashattak, olykor-olykor. A mérges gyümölcs című könyv cselekménye ízig-vérig magyar, s ízig-vérig visszatürkrözi a Kádár-korszak világát, mentalitását. Egy kicsit furcsa spoilert közlök erről a könyvről, némi önálló észre vételt is fűzök hozzá. A cselekmény 1972-ben játszódik:Kolecsánszki Lőrinc, a kommunista rendszerben kissé különcnek számító, pénzjáradékaiból élő öregúr, nem akar felkelni. Kecskésék, akik afféle házvezetői-gondnoki szerpeet töltenek be az idős férfi mellett, benéznek az ablakon. Mindenfelé piócák mászkálnak a szobában, ez annak a jele, hogy Kolecsánszki horgászni indult, az állatok viszont kiszabadultak a befőttesüvegből. Az öregúr pedig az íróasztala mellett ül, feje vérbe fagyva, három ujja láthatólag megsérült. Halott, a kiérkező rendőrség azonnal gyilkosságra gyanakszik. Az orvosszak

 Mársits Rozina aradi leányiskolai igazgató (született 1856,Csongrád) könyvét leginkább az antikvár különlegességek kedvelőinek ajánljuk. Csak jobb antikváriumokban található meg, ott is csak ritkán. Egyébként a mű 1899-ben jelent meg.  A monolog műfaja itt valamiféle tanító jellegű előadást, tanítást jelent. Egy tanár kifejti véleményét az élet bizonyos dolgairól. A 21.században ez a könyv nagyon hasznos lehet életmódtörténészek számára.  Az első monolog( így, rövid o-val írva) a Pályaválasztás címet viseli. A 19.század folytán a nők szerepe a társadalomban növekedett, megnőtt a nők öntudata, megjelentek olyan olyan mozgalmak, mint a feminizmus, a szüfrazsettek, stb. Mársits Rozina nem mindenben rokonszenvezik ezekkel, de határozottan amellett teszi le a voksát, hogy a tehetséges nőnek a társadalom hasznos tagjává kell válnia. Azaz hivatást kell választania. Hogy milyen hivatásokat? Tanítónő, ápolónő, bármi stb. A monolog tehát a korabeli átalakuló patriarchális felfogást visszhangozz

Telegdi Miklós 16.században élt magyar nemes, pécsi püspök, akit roppantul bosszantott a reformáció terjedése. Ő maga mindvégig megmarad katolikus hiten, ő az első római katolikus, aki könyvnyomdát nyit Magyarországon, hogy védekezhessen a reformátorok támadásai ellen. Prédikációgyűjteménye 1577-ben jelenik meg, címe: Az evangéliumoknak magyarázattya (sic!). A könyv műfaja egyszerre prédikáció, bibliafordítás és bibliakommentár. Nem véletlen, hogy a folytonos áttérések korában mindvégig a hűség fontosságát hangsúlyozza. Nem találok olyan platformot, ahol jelenleg Telegdi Miklós antikvár könyvét eladásra kínálják. Ha mégis akadna ilyen ,kérem, jelezze! Köszönettel: A Szerkesztő. 

Dr. Völgyesi Ferencné: Újra itthon című könyve igazi antikvár ritkaság, aki hozzá akar jutni, az vagy vár, vagy valamelyik nagyobb egyetem könyvtárába beül, és elolvassa (pl. oszk.hu ). Völgyesi Ferencné a két világháború közötti időszak legnevesebb pszichiáterének volt a felesége, de nem elégedett meg a professzorfeleség-szereppel, maga is igen komoly értelmiségi munkát fejtett ki. Például ( 17 államot látogatott meg Amerikában és Európában) ellátogatott aaz 1939-40 ben, New Yorkban rendezett világkiállításra, és megírta ott szerzett benyomásait. Azért szeretem ezt a könyvet, mert Szerzője nem úgy testi fel a kérdést, hogy mi tetszett és mi nem. Szerző- mai kifejezéssel élve- a trendeket keresi. Feltűnik neki, hogy forradalom várható a közlekedésben, a kommunikációban, az öltözködésben. Nincs oda Amerikáért, nem bűvöli el és nem taszítja a sok csoda: egyszerűen azon gondolkodik, mi következik mindebből hazánk számára. Ha akkor, a világkiállítás idején, az európai politikai elit in

Olyan régen adták ki Magyarországon az apokrif evangéliumokat,hogy mára jóformán csak antikváriumokban lelhetők fel ezek a magyar nyelvű szövegkiadások. Az interneten Raffay Sándor fordításában egy 1902-es megjelenést találtam, de ezen kívül semmit. Úgyhogy akinek van példánya a Péter evangéliumából magyar nyelvben, írjon! A Péter evangéliuma - nem is igazi könyv, csak töredék- amúgy abban különbözik a négy kanonikus evangéliumtól, hogy kissé máshogy állítja be a farizeusok magatartását. A 12.vers azt mondja: " Akkor a zsidók meg a vének meg a papok, látván, milyen rosszat okoztak maguknak, kezdtek siránkozni, és hangoztatni: " Jaj, a mi bűneinknek, közeleg az ítélet és Jeruzsálem vége". Tehát, míg Márknál, Máténál, Lukácsnál és Jánosnál a farizeusok mindvégig kitartanak Jézus-ellenes véleményük mellett, Péternél magukba szállnak, és megbánják, amit tettek. Ennyi a különbség. Aki tehát tud antikvár példányt, írjon! csaladokhoz@gmail.com