Könyvekről mindenkinek

 A Bank-Kovács-Medgyesy szerkesztőhármas kötetének alcíme:Apokaliptika,identitás,történelem és művelődés Közép-és Kelet-Európában. E rövid kónyvajánlóban kiemelem-teljesen szubjektív szempontok alapján-az általam legfontosabbnak ítélt tanulmányokat,s közleményeket,s mind e néhányról írok egy-egy,figyelemfelkeltőnek szánt gondolatot. Musasizi Szilvia:A haza és a nemzet eszméje a 16-17.századi Magyarországon című tanulmányából kiderül,hogy a törók hódoltság időszakában tovább élt az egységes haza és nemzet eszméje. A 17.században kicsit változott a kép,mert két "hazáról"kezdtek beszélni:Erdélyről és Magyarországról. Czeglédi Sándor:"A'kölcsönös béke és testvéri szeretet' s engesztelődés lehetőleg eszközóltessék".Katolikus és protestáns pedagógiai folyóiratok vitája a refotmkorban című tanulmánya a Religio és nevelés illetve a Protestáns Iskolai Lapok pedagógiáról,nevelésròl,tágább értelemben egyházfelfogásról vallott nézeteit hasonlítja őssze. A tanulmány érde...

 A huszadik század első felében Jókai Mór maga volt a magyar prózairodalom. Senki nem kérdőjelezte meg írói nagyságát, generációk nőttek fel nagyszerűbbnél nagyszerűbb könyvein. Aztán eljött a második világháború vége, egyben a kibontakozó hidegháború kezdete. Magyarországon a kultúra és a könyvkiadás irányítását a kommunisták ragadták magukhoz. Ők meglehetősen gyanakodva fogadták Jókai Mór írói életművét és személyiségét. Reakciósnak, túl polgárinak tartották, inkább a kortárs szocialista-realista irodalomra helyezték a hangsúlyt. Az 1960-as években aztán oldódott a Jókait ( is) körülvevő fagyos légkör, újra elkezdték könyveit kiadni ( egész sorozatot szenteltek életművének), Jókai a legolvasottabb magyar íróvá vált- halála után több, mint öt évtizeddel. Lengyel Dénes könyve hosszú idő után az első olyan munka volt, mely beható módon, magas szakmaisággal, de a művelt laikus Olvasó számára is érhető módon elemezte a Jókai-életmű egészét. Lengyel Dénes irodalomtörténeti műve maga is...

 Erdődy Gábor kitűnő könyvének alcíme:A demokratikus polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezés kivívásáért folytatott küzdelem vezéralakja Nagyon fontos, hogy történelmi nagyságainkról,államférfiainkról megfelelő életrajzok álljanak az Olvasó rendelkezésére. Erdődy Gábor: Kossuth Lajos című könyve megfelel ennek a feladatnak. Mégis, olykor vegyes benyomásaim támadtak a könyv olvastán. Éppen ezért ebben az ajánlóban kivételt teszek: a megszokott spoiler-technika helyett inkább néhány észrevételt, jót is, kicsit bírálót is, közlök. Hátha olvassa valaki... 1. Nem értem, miért ér véget Kossuth életrajzának tárgyalása a kiegyezéssel. 1867 után Kossuth közel harminc évig élt ( 1894-ben hunyt el, temetéséről már köteteket írtak szakavatott és kevésbé szakavatott, de lelkes történészek), s emigráns politikusként nagyban befolyásolta az ország népének társadalomról, politikáról vallott gondolkodását.  Különösen a falusi-kisvárosi lakosság körében Kossuth mindvégig népszerű marad...

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magya...

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is...

Fenyő István 1969-ben megjelent esszékötetében a reformkori magyar liberalizmust veszi górcső alá. Rámutat a korabeli magyar liberálisok elképesztően magas szellemi orientációjára, részletesen elemzi a liberalizmus társadalomátalakító szerepét. Megérthetjük elemzéséből, hogy a 19.századi nagy gondolkodók nem a korlátlan szabadság, hanem a zsarnokság elleni küzdelem jegyében voltak liberálisok. Ma konzervatívnak neveznénk őket... A Bevezető tanulmány után a Szerző három életművet elemez könyvében: Horváth Mihályét, Pulszky Ferencét, és Fényes Elekét, aki e sorok írójának is nagy kedvence. Ő volt Magyarország első közgazdasági újságírója. Halhatatlanná azonban statisztikai műve tette nevét. Mára kicsit elfeledkeztünk emlékéről, pedig munkássága mérföldkő a magyar tudományosság gazdag történetében. Fenyő István könyve körkép. Körkép arról a szellemi elitről, mely a 19. században átvezette hazánkat a feudalizmusból a polgári társadalom- kapitalizmus vizeire. Ők maguk is tudták, hogy ahová...