Könyvekről mindenkinek

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magyarországon is m

 Fazekas Mihály a 19.századi reformkort közvetlenül megelőző költönemzedék tagja. Legismertebb műve a Ludas Matyi,de válogatott versei között is akad jónéhány szenzációs. Könyvalakban már régen,a Populart Füzetek sorozatában viszont megjelent egy igen tekintélyes válogatás,a könyvajánló megírásakor ezt vettem alapul. A Lúdas Matyiról néhány mondatot-nagyon jó érzés olykor klasszikus irodalmi műveket újraolvasni. Ez a "népi rege öt levonásban"tartogat meglepetéseket a 21.századi olvasó számára. Van politikai mondanivalója. Fazekas Mihály hitt abban,hogy a magyar nemesség képes lesz túllépni saját árnyékán,s a 19.századi történelmi fejlődés motorjává válni. Ez részben igaznak is bizonyult. De azt is tudta Fazekas,hogy a magyar nemességnek történelmi adóssága van a parasztság felé. Lúdas Matyi ennek az adósságnak a törlesztője. Fazekas ábrázolásában Matyi egyáltalán nem hibátlan jellem:korhely semmirekellő,folyton a bosszún jár az esze,mindig kirabolja Döbrögit. Tudományokkal is

Fenyő István 1969-ben megjelent esszékötetében a reformkori magyar liberalizmust veszi górcső alá. Rámutat a korabeli magyar liberálisok elképesztően magas szellemi orientációjára, részletesen elemzi a liberalizmus társadalomátalakító szerepét. Megérthetjük elemzéséből, hogy a 19.századi nagy gondolkodók nem a korlátlan szabadság, hanem a zsarnokság elleni küzdelem jegyében voltak liberálisok. Ma konzervatívnak neveznénk őket... A Bevezető tanulmány után a Szerző három életművet elemez könyvében: Horváth Mihályét, Pulszky Ferencét, és Fényes Elekét, aki e sorok írójának is nagy kedvence. Ő volt Magyarország első közgazdasági újságírója. Halhatatlanná azonban statisztikai műve tette nevét. Mára kicsit elfeledkeztünk emlékéről, pedig munkássága mérföldkő a magyar tudományosság gazdag történetében. Fenyő István könyve körkép. Körkép arról a szellemi elitről, mely a 19. században átvezette hazánkat a feudalizmusból a polgári társadalom- kapitalizmus vizeire. Ők maguk is tudták, hogy ahová