Könyvekről mindenkinek

 Rutger Bregman:Emberiség című könyve lényeges,mint a víz,mint a só. Talán nem túlzik,ha azt írom:a 2020-as évek egyik legjelentősebb könyve ez. Tartalma sokrétű,szemlélete minden Kedves Olvasót az eddig megszokott paradigma módosítására ösztönzi. És persze a végkicsengés,az bizony lelket vidító. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom egy olvasói szempontrendszer,attitűd felől közelítve összegezni Rutger Bregman könyvének tartalmát,előre közölve,hogy létezhetnek más értelmezési keretek is. Az alapkérdés az,hogy kinek volt igaza:Hume-nak vagy Rousseaunak?Hume,az angol felvilágosodás kitűnő filozófusa azt állította,hogy az ember eredendően rossz. Rousseau,a 18.századi francia felvilágosodás egyik legnagyobb és talán legismertebb gondolkodója pedig azt írta,hogy az ember eredendően jó. Bregman szerint utóbbi igaz. Antropológiai és régészeti kutatásokra hivatkozva állítja,hogy a vadászó-gyűjtögető,illetve a nomád életmódot folytató enber kerülte az erőszakot. Az Australopithecus-leleteke...

 Ali Smith Évszak-sorozatának második kötete,aTél,az emberi mulandóság,az egyén és közösség hanyatlásának természetrajzát mutatja be. Mégis,minden oldalon akad valami reményre okot adó dolog,emberi megnyilvánulás,bölcsességről és szereretről tanúskodó dialógus,amely továbblendíti az Olvasót bágyadt,fáradt állapotán. A Tél a pusztulás és jövőbeli újjászületés könyve. No és a történelemé. A rövid és nem túl bőbeszédű könyvajánló nem tudja visszaadni azt a teljességet,melyet Ali Smith írásművészete átfog. Recenzens csak teszi a dolgát,reménykedése pedig szóról szóra növekszik. Sokkoló hatású bevezetővel indul a regény:már nemcsak az ún.hagyományos értékek(Isten,család,szerelem),hanem a negatív emberi dimenziók,valamint az emberi társasadalmat embertelebné tévő,hajdan legendás modernitás-faktorok is elpusztultak. Halottak mind. Nem szubsztanciális értelemben,hanem szellemi értelemben. A 21.század emberiségére ráereszkedett a halál. Ali Smith egyfelől krónikásként rögzíteni,másfől pszic...

 A 21.század egyik kurrens tudománya az archeogenetika. Baskó István könyve összefoglalja mindazt, amit a nemzetközi szakirodalom alapján a könyv megjelenésének idején erről a témáról tudni lehet, s alkotó módon kiegészíti azt a Szegedi Tudományegyetemen folyó kísérletek eredményeivel, melyek főleg a magyar népességnek és őseinek genom-feltérképezésére irányultak.  Elgondolkodhatunk azuon, mekkora újdonség lehetett, amikor kiderült, hogy az elmúlt évezredek leleteiből is lehet DNS-t nyerni,mégha olykor kis menyiségűt is. Az archeogenetika egyes pontokon megerősíti, más pontokon viszont cáfolja azokat a tudományos tételeket és nézeteket, melyet a régészet az elmúlt évtizedekben kidolgozott.  Ebben a könyvajánlóban arra szeretnék kitérni, mi az, amiben a génrégészet újat hozott, melyek azok a tudományos kérdések, ahol új tények, megközelítések kerültek napvilágra általa. Természetesen ezekből az újdonságokból is inkább csak szemezgetek, mintegy kedvcsinálót teremtve ehhez a...

 A könyv alcíme:Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában Max Tegmark svéd-amerikai fizikus, mesterséges intelligencia-kutató, arra a kérdésre keresi a választ kitűnő könyvében, hogy milyen jövő vár az emberiségre a mesterséges intelligencia korában. Végkövetkezetése optimista, nem is alaptalanul azt állítja, létezik " jó" MI, azaz az ember nem veszti el kontrollját az általa létrehozott új entitás felett.  Az Élet 3.0 című könyvben Tegmark először is felvázol egy fiktív, rosszul végződő forgatókönyvet a mesterséges intelligenciáról. Ebben az MI gyakorlatilag átveszi az uralmat az univerzum felett, replikálja magát, végül az egész civilizáció különböző mesterséges intelligenciák összecsapásává változik. Aztán, immár a valóság mezejére visszaereszkedve, Szerző a téma megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmakat tisztázza: általános mesterséges intelligencia, tudat( ez a pszichológia és pszichiátria egyik legnehezebben definiálható fogalma), célorientált viselkedés, ...

Ezt a könyvet tényleg csak azoknak ajánljuk, akik szeretik a krimit/thrillert( újabban már nem különül el élesen a kettő) és a sci-fi-t. Mur Lafferty könyve nagyon kemény, nagyon éles- éppen ezért nagyon feszült és nagyon izgalmas. Egy űrhajó utasai arra ébrednek, hogy nem emlékeznek arra, hol is vannak, miért is vannak ott, és mit keres körülöttük az a rengeteg hulla. Eléggé kétségbeejtő helyzet. Az igazság aztán fokozatosan tárul fel: kiderül, hogy egy Dormire nevű többgenerációs űrhajón utaznak, hogy lakható élőhelyet keressenek a Földön már túlnépesedett emberiség számára. Az Artemisz bolygót szemelték ki, afelé tartottak, amikor bekövetkezett a baj. Ennyit a cselekményről. Ha a mélyre evezünk, látni fogjuk, hogy a Hat ébredés nem egyszerű ,vonatra szánt sci-fi. elég komoly kérdéseket tesz fel Lafferty, ezeket persze úgy válaszolja meg, ahogy a legtöbb krimiíró szokta: sejtelmesen-rejtelmesen, azaz sehogy. Miféle kérdések ezek? Például: - Van-e az emberiség számára menedék? ...