Könyvekről mindenkinek

 Roland Barthes, neves francia irodalom- és társadalomtudós A szöveg öröme című kötetében az 1970-es-1980-as években megjelent, azóta a tudományág klasszikusává nemesülő tanulmányait gyújtötte össze. Barthes az irodalom olyan alapköveivel foglalkozik, mint a mondat, a szó, a beszéd, az olvasás, és még sok más. E rövid könyvajánlóban fel-felcsillantunk valamit a Barthes-i ragyogásból, hogy elmélyülésre, és életünk princípiumait kitevő dolgokon való gondolkodára csábítsuk.  Barthes szerint az irodalmi nyelv és a beszéd abban különbözik egymástól, hogy az előbbi formába öntött, a beszéd pedig szabad. Az irodalom a 18.századig rendkívül normatív volt, igen merev szabályok között mozgott, a 19századtól kezdve ( Barthes Flaubertől számítja a francia irodalom eme nyelvi fordulatát, hozzátennénk, hogy természetesen minden európai irodalomban megvannak azok a Szerzők, akik átbillentették a mérleg nyelvét.A magyar irodalomban például Mikszáth vagy Gárdonyi töltötte be ezt a szerepet.).Miután az

 A titokzatos stylesi eset.Függöny- Egy könyv-két nagyszerű regény. Agatha Christie belga mesterdetektívjének, Hercule Poirot-nak első illetve utolsó nyomozásáról szólnak a történetek.Mindkét bűnügyi regény kitűnő, műfaja remeke, azóta már klasszikussá vált. Az alábbi, rövid terjedelmű könyvajánlóban mindkét regényről elnagyolt spoilert közlünk.Természetesen a megoldást nem írjuk le- azt meghagyjuk a krimiolvasóknak.  A titokzatos stylesi eset című könyv narrátora John Hastings kapitány, aki Argentínából tér haza Angliába-felesége halála után úgy érzi, nem bír a latin-amerikai országban maradni. Találkozik John Cavendish-sel, régi barátjával, aki- miután lefutják az angol társalgésban szokásos tiszteletköröket- panaszkodni kezd Hastingsnak. A Cavendish család Anglia egyik legtekintélyesebb familiája, hatalmas nagy kastélyuk van az ország déli részén. John és testvére özvegy édesaanyjukkal, éltek a kastélyban., Csakhogy néhány hónapja felbukkant egy úriember, bizonyos Mr. Inglethorp, és

 Martin Edwards könyve hiánypótló a hazai irodalomtörténeti művek között. Magyar nyelven ugyanis még nem született olyan átfogó, a krimi történetét taglaló munka, mely kielégíthette volna a műfaj szerelmeseit, a klasszikus és modern krimi rajongóit. Az Így éltek ők, a krimi klasszikusai nem egyszerű életrajz-gyűjtemény, hanem rendkívül alapos, mégis jól megírt irodalomtörténeti munka. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni ehhez a rendkívül alapos könyvhöz- úgy is, mint egy blog írója, úgy is, mint a krimi kedvelője ( ha nem is rajongója).  1. A krimi része lett az irodalomnak, akármit is szólnak ehhez az esztéták.Ezen állításnka némileg ellentmond, hogy sokszor maguk a krimiírók sem értékelték művüket a " komoly" irodalommal egy szinten, Milne vagy maga Conan Doyle például nem sokra tartotta a krimit. Ugyanakkor ez a műfaj számtalan módon hatott a hagyományos szépirodalomra, s ez az állítás fordítva is igaz. Jó krimit írni pedig egyáltalá

 Különös irodalomtörténet.Mintha nem lenne benne összefüggés, mintha mozaikszerű lenne a látás. Pedig nagyon is van, csak el kell olvasni az egészet. És nem szabad prekoncepcióval közelíteni felé, hiszen nem sajttál ez, hanem irodalom.  Kukorelly Endre megszerettette velem az irodalomtörténetet, azáltal, hogy teljesen szabadon ír róla. A Porcelánbolt.Kedvencxekről. Olvasókönyv egyetlen vezérlőelve, rendszerezőelve a magas szintű és korrektül használt művészi szabadság. Kicsit szemezgetek Kukorelly könyvéből, némelyes reflexiókkal látom el, de ennek csak az a célja, hogy rávegyem a Kedves Látogatót, hogy Mégkedvesebb Olvasóvá váljon. Ha nem sikerült, az az én hibám. ( Ne túlozzak!) Kezdjük a közepén, mert hol máshol érdemes kezdeni egy könyvet...Kukorelly rövid esszét ír Edgar Allan Poe novelláiról Ez igaz? címmel. Olvasás közben végig azon gomdolkodtam: ugyan mi választja el a Krimiolvasót a Nem-Krimiolvasótól. (Szerző az utóbbi táborba sorolja magát. Ha esetleg meggondolná, akkor kezd

 A monogramos gyilkosságok újabb Hercule Poirot-történet, s azt kell mondjam, ugyanolyan csavaros, meglepetésekkel teli, mint a belga mesterdetektív eredeti, Agatha Christie által írt sztorijai. Sophie Hannah remekül írja újra, pontosabban: folytatja, a Poirot-sorozatot. Egy rövid spoiler- mely nem képes érzékeltetni a történet bonyolultságát, csavarosságát- remélhetőleg kedvet csinál Kedves Látogatóinknak az olvasáshoz.  Poirot, a hagyománytisztelő, újabb szokást vett fel: a hét egy napján kávéházban vacsorázik. A kávét kitűnőnek találja, a vacsorát nemkülönben. Csak az evőeszközök asszimetrikus elrendezése zavarja.Mi ütött Poirot-ba?-kérdezhetjük. Amikor egy este épen kávéja felett ücsörög, s próbál a pincérnők pletykálására nem figyelni, igencsak fura teremtés, negyven körüli fiatal nő esik be ( szó szerint) az ajtón. Némi habozás után leül, de igen zaklatott, Poirot, mint igazi úriember, odalép az asztalához, s megkérdezi, nem segíthetne-e. Jennie- így nevezi magát a nő- elmondja,

 Sophie Hannah azt a nem túl könnyű feladatot kapta, hogy írja tovább Agatha Christie hősének, Hercule Poirot belga mesterdetektívnek a történeteit. A Kingfisher Hill-i gyilkosságok című könyv tanúsítja, hogy nagyon jó érzékkel nyúlt a témához, és egy igazán birzongató és szórakoztató történettel gazdagította Hercule Poirot amúgy sem szűkre szabott, zseniálisan megoldott eseteinek a számát. Szokásunkhoz már híven, következzen egy rövid spoiler a könyvről, azután egy-két kérdést adok, melynek megávlaszolásával az Olvasó közel kerül a gyilkosság rejtélyének megoldásához.  Külön ki kell emelnem Catchpool felügyelőt, Poirot rezonőrét, aki Hastings kapitány szerepét vette át, szerintem jobban megformált alak, mint a derék kapitány volt.  Akkor kezdődjék a spoiler! Poirot rendkívüli megbízást vállal, ugyanis elveivel ellentétben autóbusszal kell utaznia, mégpedig Londontől igencsak messze, ráadásul hidegben. Magával hívja a mit sem sejtő Cathchpool felügyelőt is, akinek pont annyira van kedv

 Nagyon-nagyon felelősségteljes írói feladatot kapott Sophie Hannah:tovább írni Agatha Christie-nek, a Krimi Királynőjének gyik legzseniálisabb karakterét. Poirot történetei tehát tovább folytatódnak- sophie Hannah ugyanis nagyon jól megoldotta a feladatot. A háromnegyed rejtélye című könyvet akár maga Agatha Chritie is írhatta volna. Ebben a könyvajánlóban, szokásunk szerint, egy rövid spoilert közlünk, de arra kérek minden krimirajongót, ne hagyja ki ezt a könyvet, remekül sikerült. Ajánlom minden krimi-, és Agatha Christie-rajongónak!  Hercule Poirot rettenetesen fel van háborodva. Valaki ugyanis hamis leveleket küldözget a nevében. Négyen kaptak ilyen levelet: Sylvia Rule, John Mccrodden,Annabell Treadway, Hugo Dockerill. mindegyik levélben ugyanaz az üzenet áll, elképesztően rossz helyesírással: megvádolják a címzettet, hogy megölte Barnabas Pandyt. A négy címzett közül eleinte csak az igen-igen furcsa természetű, moondhatni: kissé depressziós, és nagy kutyarajongó Annabell hiszi

 Lenyűgözően izgalmas válogatás Agatha Christie karácsonyi témájú bűnügyi regényeiből,elbeszéléseiből. A kötetben szereplő mind a 4 műről közlünk rövid spoilert,hátha ezzel kedvet csinálunk a Karácsonyi krimik című könyv elolvasásához. Poirot karácsonya. Agatha Christie egyik legismertebb Poirot-története,recenzens szerint (azaz szerintem) a világ TOP 3 bűnügyi regényeinek egyike. Simeon Lee,a Dél-Afrikában,gyanús gyémántügyletek által meggazdagodott angol milliárdos,elhatározza,csinál magának egy jó kis karácsonyi szórakozást:egybegyűjti családját. Felesége már régen meghalt,gyermekei pedig szanaszét a világban. Kivéve Alfredet,ő a jó fiú-akaratgyenge. George parlamenti képviselő-üresfejű,nagyképű,álszent.Harry-a törvényesség határán él,jellemtelen, ámde rokonszenves a nőknek.David-apját okolja anyja haláláért-túlérzékeny,képtelen túltenni magát a múlton. Minden Lee hozza a feleségét is,ők nagyon fontos szerepet kapnak a történetben. Az üresfejű,butuska Magdalene karaktere a legjobban

 Agatha Christie-től a Krimi Királynőjének képzeletbeli koronáját már senki nem veheti el. Történetei ma is frissek, elevenek, akár elvisznek bennünket egy másik, talán már soha vissza nem térő világba. A Szerelmi bűnügyek című könyve korábban máshol már közölt novellákból, elbeszélésekből készült válogatás. Néhány mű bevezető-jellegű cselekményvázlatát ismertetem, úgy, hogy azoknak se vegyem el a kedvét, akik el kívánják olvasni a könyvet, kíváncsiak a megoldásra.  A treff király című novella hamisítatlan Poirot-történet. Egy híres táncosnő holtan talál egy dúsgazdag üzletembert, és úgy megijed, hogy átszalad a szomszédba, az Oglander családhoz. Akik éppen bridzseznek. Legalábbis ez a rendőrségi sztori. Poirot, a belga mesterdetektív szerint azonban a dolgok nem egészen így történtek.Aki szeretné kitalálni, ki a gyilkos ,alaposan olvassa át azt a néhány sort, amikor Poirot és Hastings a fényképeket nézegeti. Helené arca. Ez egy Mr.Stterthwaite és Mr. Quin-történet, ebből máris követke

 A nemzetközi bűnügyi irodalom szakirodalma általában két típusú krimit különböztet meg: egyszer az angol típusú, logikai, Agatha Christie nevével fémjelzett regénytípust, ezt hívják klasszikus kriminek is. A másik a Raymond Chandler-féle, vagy más néven amerikai, kemény, akciódús bűnügyi regény. T.O.Teas:Gyilkosság négy lépésben című könyve a két krimitípus előnyeit egyesíti, sőt, még egy kis humorral is fűszerezi.  Spoiler jön, aki nem szereti, ugorjon a bekezdés végére! A történet Franciaországban játszódik, valamikor az 1980-as éves elején. Lelac felügyelőt és csoportját egy társasházban történt robbanáshoz riasztják, ám kiderül, hogy az egyik lakásban két halott is van, közülük az egyik híres matematikaprofesszor, aki egy zseniális sakkprogramon dolgozott. Az Ultimate programot, kísérletképpen, benevezték a következő héten rendezett sakkcsapat-VB-re is, hogy megvizsgálják, valóban képes-e megverni igazi nagymestereket.Az egyik francia nagymester viccesen öngyilkossággal fenyegetőz

 Agatha Christie mindig is a Krimi Királynője marad. Rövid ( átlagosan kb. 16 oldalas) novellákban is olyan kombinációkat, logikai varázslatokat képes leírni, hogy az Olvasó csak ámul. Az igazi trükk pedig mindig ugyanaz:minden ott van a szemünk előtt, csak másképp kellene látni. Úgy, ahogy Hercule Poirot, Miss Marple, és a többiek.  A Szentivánéji krimik Agatha Christie nyári időszakban, akár nyaralás közben játszódó bűnügyi novelláiból készült kitűnő válogatás. Személyes kedvencem a kötetből az Asztarté szentélye. Már a gyilkosság indítéka is zseniális, illetve nagyon egyszerű, az elkövetés módja pedig- brilliáns! Az ember beleborzong, milyen gorsan kellett a gyilkosnak cselekednie. Az okkult háttér pedig, ami a történetet övezi, inkább csak misztifikáció- látunk erre bőségesen példát a Christie-regényekben, például a Bűbájos gyilkosokban.  Halál a Níluson ( nincs köze a világhírű regényhez, ez egy másik mű), itt Parker Pyne a nyomozó. Ő általában vértelem ügyekben csillogtatja brill

 A Helikon Kiadó válogatást készített Agatha Christie adventi és karácsonyi témájú novelláiból,elbeszéléseiből. Kitűnő ötlet és remek megvalósítás. Itt van mindenki,aki Agatha Christie világában számít:Hercule Poirot,Tummy és Tuppence,Parker Pyne,Mr.Quin és az elmaradhatatlan Miss Marple. Szórakoztató,izgalmas történet kerekedett nyomozásaikból,egy kitűnő könyv,amit minden krimikedvelőnek szívből ajánlunk.A kötetben szereplő művek igazi angol krimik. Itt most nem "spoilerezünk",ahogy mostanában divatosan mondják,csak egy-két történetet emelünk ki a tizenháromból. Hercule Poirot mester a főhőse a Karácsonyi kaland című elbeszélésnek. Poirot-t valami titokzatos körülmények között eltűnt gyémánt miatt meghívják egy kedvesnek tűnő társasagba,töltse velük a karácsonyt-ami persze hamisítatlan angol módon megrendezett,pulykával,pudinggal. Poirot azonban levelet kap:ne egyen a karácsonyi pudingból!Ráadásul a mindenütt ott kotnyekeskedő,de igencsak életvidám gyerekek még egy csínyt is

 Agatha Christie egyik legjobb Poirot-története,a klasszikus krimi kedvelői számára letehetetlen könyv. Egy picit kukucskáljunk bele a cselekménybe! Ariadne Oliver,az ismert krimiírónő,egyébként Agatha Christie alteregója,megtisztelő felkérést kap. Sir George Stubbs,az Amerikából hazatért dúsgazdag üzletember felkéri,hogy szokásos kertipartijára rendezzen meg egy bűnűgyi játékot. Különböző nyomokat kell megtalálniuk a játékosoknak,és aki az utolsót is megtalálja,nyer. Csakhogy Mrs.Olivernek rossz előérzete van. Úgy érzi,valóban meg fog halni valaki. Ezért segítségül hívja Hercule Poirot-t. Poirot azonnal rájön,hogy nem egyszerű emberekkel lesz dolga. Sir Stubbsról ordít a nagyképűség és az ízléstelenség,ráadásul nég féltékeny is az építész miatt. Felesége,Hattie Stubbs,kissé gyengeelméjű,hiszterikus. A birtokon lakik a korábbi tulajdonos,Hattie gyámja,Mrs.Folliat,aki folyton az emberi gonoszságról beszél. Aztán van egy képviselő,akinek Sir George pénze kellene a kampányához. A házvezet

 Agatha Christie egyik legismertebb,legtöbbször feldolgozott,mégis:újra és újra elkápráztató Poirot-története a Halál a Níluson. Ez az a klasszikus krimi,ahol a megoldás valóban ott van az Olvasó szeme előtt,éppen csak ki nem szúrja a szemét-és mégis,aki előszőr olvassa ezt a könyvet,szinte soha nem jön rá a megoldásra. Linnet Ridgeway,a dúsgazdag örökösnő elszereti legjobb barátnője,Jacqueline de Belfort vőlegényét,Simont. Összeházasodnak,nászútra indulnak Egyiptomba,végighajókáznak a Níluson. Csakhogy Jacqueline nem nyugszik bele a vereségbe. Követi őket,időnként megjelenik,megrémiszti az ifjú párt. Simon a hajón szintén jelenlévő Poirot-hoz fordul,beszéljen Jacqueline-nal. A nyomozó figyelmezteti a lányt,hogy a bosszú nem vezet semmi jóra. Egy este a hajó szalonjában zenés estet tartanak. Az est után váratlanul megjelenik Jacqueline. Linnet idegrohamot kap,visszamegy a szobájába. Simon és volt szeretője összevesznek. A lány előhúz egy revolvert,és belelő hajdani vőlegénye térďébe. P

 A Temetni veszélyes igazi,klasszikus Agatha Christie-történet,bonyolult indítékkal,apró jelekkel,melyeket helyesen értelmezve rájöhetünk a tettes személyére,valamint elsőrangúan megformált Poirot-val,aki ezúttal is igen nehéz rejtélyt old meg kis szürke agysejtjeinek segítségével.  A történet úgy indul,hogy eltemetik Richard Abernethie-t,a köztiszteletben álló üzletembert. A szertartás után a család összegyűlik egy kis búcsúztatásra. Itt mondja el Cora néni,a család művész-feketebáránya azt a mondatot,ami minden bajnak okozója lesz. "-Hiszen meggyilkolták,nem?" A családtagok azt gondolják,Cora néninek már megint,vagy még mindig nincs ki a négy kereke. A szintén jelenlevő Hercule Poirot fülébe azonban bogarat tesz ez a mondat. Úgy néz ki,igaza volt:Cora nénit másnap agyonverik egy baltával. Nem sokkal ezután pedig házvezetőnőjének,Miss Gilchristnek küldenek arzénes tortát. Talán azért,hogy ne mondhassa el,hogy előző nap egy apáca járt a házban? Vagy a kétes hírű műkereskedő k

A Nyílt kártyákkal Agatha Christie legtöbbször és leginkább átdolgozott könyve. Még olyan színpadi feldolgozás is született,melyből kihagyták a főszereplőt, a híres belga mesterdetektívet,Hercule Poirot-t. Az eredeti,1936-ban megjelent könyvben egy bizonyos Mr.Shaitana,aki valamilyen keleti országból származik és Londonban él,meghívja Poirot-t egy bridzspartira. Azt állítja, a partin jelen lesz négy gyilkos,és négy nyomozó. Poirot úgy véli,Mr.Shaitana nen fogja fel kellőképpen a dolog súlyát,és rossz érzésekkel bár,de elmegy a partira. Órákig tartó kártyázás után már épp hazaindulnának,amikor felfedezik,hogy Mr.Shaitana halott. Vajon ki ölte meg?Valamekyik gyilkosjelölt tette el láb alól,hogy Shaitana ne beszélhessen?Netán a titokzatos modorú Mrs.Lorrimer,akinek olyan jó memóriája van a bridzshez?Vagy Dr.Rogers a tettes,aki gazdag betegeit fosztotta ki? Az is lehet,hogy a meghívott "gyilkosjelöltek" teljesen ártatlanok,és a jelenlévő nyomozók közül tette valaki? A Nyílt

Az ellopott gyilkosság Agatha Christie egyik legizgalmasabb és egyben legtragikusabb Poirot-története. A könyvet csak erős idegzetűeknek ajánljuk. Egy gyermekzsúron (és nem Halloween-ünnepen,mint a filmfeldolgozásban)egy meglehetősen cserfes nyelvű,leginkább kitalált történeteiről ismert kislány azt mondja: -Én láttam egy gyilkosságot. Évekkel ezelőtt történt. Csak akkor még nem tudtam,hogy gyilkosság volt. A zsúr végén a kislányt vízbe fojtva találják. A meglehetősen fantáziátlan helyi rendőrség szerint egy elmebeteg tette. Mrs.Ariadne Olivernek és persze Hercule Poirot-nak más a véleménye. Poirot abból indul ki,hogy a kislán igazat mondott. Megtudakolja a helyi pletykafészektől,milyen gyanús halálesetek történtek az elmúlt öt évben.Három ilyen akadt. 1.Egy idős hölgy gyanús körülmények között meghal,miután minden vagyonát az au-per lányra hagyja. 2. Egy ügyvédi iroda munkatársát késsel hátba szúrják. A tettes soha nem kerül elő. 3.Ezt nem áruljuk el,elvégre könyvajánló oldal

Megjegyzés:Mivel egy keresőoptimalizálási szaki azt mondta, érdemes a cikk elejére tenni a linket, nem pedig a végére, ahogy mi ezen a blogon szoktuk, itt van hát az Animus Kiadó linkje. És akkor itt a könyvajánló! Magyar pszichokrimi, méghozzá jó! Szelle Ákos:Sebek a falon című könyve remekül sikerült. A főhős bizonyos Kroszner Barnabás középosztálybeli magyar átlagember, aki fiatalkorában csinált ezt-azt, de azért nem vészes. Egyszer csak- ahogy mondai szokták- összeomlik a birodalom, meggyilkolják Barnabás édesanyját. A rendőrségnek tippje sincs- legalábbis használható, az nincs- úgyhogy Krozner hazaköltözik szülőfalujába. Ahol aztán újabb gyilkosságok követik egymást. ( tovább nem mesélem a cselekményt, mert akkor nem lesz érdekes a könyv...) Ami erősen emeli Szelle Ákos könyvének értékét: 1. Remek hangulatábrázolás. Ha hasonlítani kell: kicsit Maigret-s, de annál azért vidámabb. 2. Realista, de nem hiperrealista vagy "mocsok-realista" stílus: a Sebek a falon a 2

Az ikonikus krimi, a klasszikus, amit mindenki ismer- sorolhatnánk a jelzős szerkezeteket. Agatha Christie megalkotta azt a könyvet, mely a krimit beírta a köztudatba. Az 1930-as években nagyon sok angol a Tíz kicsi néger hatására vált krimiolvasóvá, komoly irodalmárok kezdtek el töprengeni azon, hogy miért olyan népszerű ez a műfaj- a filmesek pedig számtalan módon és formában feldolgozták a történetet, legutóbb egy spanyol stáb tette 21.századivá a sztorit. A Tíz kicsi néger a bűnről és a bűnhődésről szól. Legfőképpen arról, hogy minden bűnnek ugyanaz a büntetése, csak éppen a bűnös lelkek más és más utat járnak be odáig. A két gyermeket halálra gázoló nyegle ifjú úgy tett, mint aki mindenen túl van és nem érdekli az egész. A terhes cselédjét az utcára lökő, vallásos neurózisban szenvedő vénlány, Emily Brent folyamatosan győzködi magát, hogy Isten igéjének megfelelően cselekedett. Az alárendeltjét Dávid módjára kilátástalan csatába küldő tábornok katonaként viselkedik és a köteles

Agatha Christie kevésbé ismert könyvének hőse, egy idős asszony mindenáron Londonba szeretne utazni. A Scotland Yardra igyekszik. Gyanakszik ugyanis, hogy a falujában nemrég történt halálesetek nem baleset, hanem gyilkosság miatt következtek be. A lelkész, aki imádta méheit, értett is hozzájuk, elfelejtette volna felvenni a védőmaszkot? A jó öreg doktor pedig csakugyan véletlenül adagolta magát túl gyógyszerekkel? Luke Fitzwilliam , a Malájföldről hazatérő rendőrtiszt először csak bogaras öreg hölgy kitalációjának gondolja az egészet. Ám, amikor Lavinia Pinkerton is meghal, tovább már nincs értelme az öncsalásnak: gyilkosságsorozattal állunk szemben. A Gyilkolni könnyű nem tartozik a Krimi Királynőjének legjobb művei közé, de azért kellemes kikapcsolódás mindazoknak, akik kedvelik az elrejtett logikai összefüggések fokozatos feltalálásán alapuló klasszikus krimit.