Bejegyzések

2014 címkéjű bejegyzések megjelenítése

Majtényi László:Romok ormán

 Majtényi lászló könyvének alcíme:Magyarország legújabb történetei Majtényi László, korábbi adatvédelmi biztos (1995-2001) és köztársasági elnökjelölt, Romok ormán című könyvében összegyűjtötte orábbi rovidprózai írásait, esszéit, melyek az 1970-es évektől a 2010-es évekig tartó hosszú időszakban keletkeztek. A legkülönbözőbb témájú írások között található jogi levezetés, irodalomtörténeti tárgyú munka, megemlékezés, és még sok minden más. Az alábbi könyvajánlóban arról írok, mi is köti össze ezeket a meglepően tág műfaji és stilisztikai skálán mozó írásokat.  Már a könyv címe is igen kifejező:Romok ormán.Értelmezésem szerint a romok a mai Magyarországot jelképezik, az " ormok" pedig azokat a politikai erőket, melyek ebből a romhalmazból kiemelkednek, korántsem feltétlenül megszépítve azt.  Majtényi koncepciója szerint a rendszerváltás Magyarországán megindult egy pozitív, a demokratizálás és piacgazdaság kiépülése irányába ható folyamatrendszer, mely ugyan távoról sem volt h

Salamon Konrád:Tizenkét nap szabadság, 1956.Az első antikommunista forrradalom

Salamon Konrád könyve a magyar történelem egyik legdicsőségesebb eseménysorozatának, az 1956-os forradalom és szabadságharcnak állít méltó emléket. A tizenkét nap szabadság, 1956. Az első antikommunista forradalom című könyv végigvezeti az Olvasót ennek a nagyszerű és dicsőséges, végeredményében mégis tragikus történelmi napokon.  Óriási " aduja" a könyvnek, hogy kitűnően, remek történelemlátássa megírt szöveget rengeteg korabeli fotó illuszrálja. Valóban úgy érezhetjük, ott vagyunk a pesti után... Látjuk Szilágyi Józsefet, a kommunista politikust, aki szembefordult a diktatúrával, s pártértekezleteken, újságcikkekben követelte a reformokat. Nagyon sok más, egykori rákosista gondolkodott akkor úgyanígy- az már más kérdés, hogy közvélemény mennyire fogadta el hitelesnek ezeket a " bűnbánatokat"- például látjuk az egyetemista hősöket, amint egy jobb viágban való hittel követelik Rákosi Mátyás távozását, Nagy Imre elvtárs vezetésével történő új kormány megalakítását, a

Alex Bandy:A Csokoládé-gyilkosság.Egy filozófus másik élete

 Ez a könyv a világhírű magyar filozófusról, Lakatos ( Lipschitz) Imréről szól. A szakma az egész világon ismeri őt, mint a matematikai-logikai gondolkodás egyik legnagyobb alakját. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság című könyve azonban feltárja ennek a különös embernek a valódi életét, mely tele van igazi, mélysötét tikokkal. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk ítélkezni senki felett, erköcstelen történelmi korok kihozzák az emberekből a legrosszabbat. Csakhogy Lakatos Imre gazemberséei jóval túlmutatnak az átlagon, jóval messzebb mentek el, mint ami egy törvénytelen rendszerben való túléléshez szükséges.  1. 1944-et írunk, a második világháború legsötétebb éveiben vagyunk. A németek megszállták Magyarországot. Lakatos- akkor még Lipschitz- Imrének édesanyjával együtt be kellett vonulnia a gettóba. Lakatos édesanyját beküldte, ő maga viszont illegálisan bujkált. Semmit nem tett azért, hogy édesanyanyját is megmentse az iszonyattól, pedig lett volna rá lehetősége. 2. Lakatos már egés

Jus Accardo:Untouched.Érintés nélkül

 Sokat panaszkodunk, hogy mai tizenéves korosztályt nem lehet rávenni a könyvolvasásra. Lehet, hogy általában véve kevesebbet olvasnak a mai fiatalok, mint tettük azt húsz éve- de azt azért hozzá kell tennük:vannak Írók és Kiadók, akik könyveikkel megpróbálják ezt a korosztályt kiszolgálni.Jus Accardo:Untouched. Érintés nélkül című kitűnő könyve ( mely a Denazen-regények sorozatába illeszkedik), a mai ifjúságnak szóló (a Kiadó 16 éven felülieknek ajánlja). Nagyon izgalmas, mágikus elemekkel színezett kalandregény, pörgő cselekmény,jól ábrázolt fiatalok. Egy nagyon rövid spoilert közölnék erről a könyvről, hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A történet valamikor a közeli jövőben játszódik. A Denazen egy kegyetlen szervezet, afféle állam az államban, mely gyerkeket rabol el, hogy aztán hidegvérű gonosztevőket képezzen belőlük. Ebből a kiképzett csapatból is " kiemelkedik" az úgynevezett Hatosok csoportja, akik, azon kívül, hogy brutális cselekedeteket hajtanak végre, kü

Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit(szerk.): Piacok a társadalomban és a történelemben

 Hogyan alakult a kereskedelem és általában véve a gazdaság helyzete az elmúlt századok egyes közösségeiben? Egyáltalán, miként kezelte például a 18.század rendies világa a kereskedelem, a pénzmozgás jelenségét, témakörét? Miért alakult úgy és ahogy az árutermelés a kapitalizmus kezdetén egy kisvárosi milliőben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit szerkesztőpáros által összeállított tanulmánykötet, a Piacok a társadalomban és történelemben. A könyv a Rendi társadalom-polgári társadalom sorozat 26. köteteteként látott napvilágot.Ebben a terjedelmi korlátokkal alaposan küszködő könyvajánlóban kiemelünk néhány, recenzens számára érdekes ( ez, természetesen, szubjektív értékítéleten alapszik...) tanulmányt- reméljük, ezáltal érdekessé és olvasásra kívánatossá tesszük a többit is.  Kezdjük a végén! A Kádár-korszak mindennapos jelensége volt az úgynevezett  fusizás, azaz a gyár eszközeivel, vagy éppen munkaidőben végzett pluszmunka.

J.D.Robb:Halálos rejtekhely

 J.D. Robb: Halálos rejtekhely című thrillere nagyon kemény könyv. A történet már önmagában is borzasztó, a befejezés nemkülönben elkeserítő. Aki érzékeny, sokat fog sírni, miközben olvassa J.D. Robb sorait. Ezért aztán azt ajánljuk:Csak erős idegzetűeknek!Egy rövid és tömör spoilert közlünk erről a hitchcocki stílusú thrillerről. A történet a 2050-es években játszódik az Egyesült Államokban.Eve Dallas hadnagy milliárdos barátja,az ír származású Roarke,hosszú és körmönfont tárgyalássorozatot követően megvásárol egy központi fekvésű,ám igencsak lerobbant állapotú,nagy alapterületű házat. Nagyon jó vételt csinált,mérnököt és belsőépítészt fogad,hogy elkészítsék az átalalítás terveit. Hátborzongató felfedezést tesznek:a gipszkartonfal mögött tizenkét csontvázat találnak. A meglehetősen extravagáns külsejű és kommunikációjú patológus kimutatja,hogy minden áldozat tizenhat évnél fiatalabb lány volt,és nagyjából tíz-tizenöt éve fekszenek ott. Már nem kaptak esélyt arra,hogy felnőjenek.Eve cs

Artner Annamária:Tőke,munka és válság a globalizáció korában

 Artner Annamária közgazdász: Tőke, munka és válság a globalizáció korában című könyve jelentős és fontos. Nemcsak az egymást folyamatosa követő válságokat magyarázza meg, hanem a tünetek okok és okozatok keresését beilleszti egy nagyobb kontextusba:mégpedig abba, hogy az 1945 utáni kapitalista gazdaságban torz jelenségek uralkodtak el, melyek hozzájárultak a válságok ( például a 2008-as, a sajtóban " pénzügyi"-nek nevezett, valójában az egész gazdaságot érintő problémahalmaz) kialakulásához. Könyvajánlónkban spoiler helyett inkább a könyv egyes megállapításaihoz, szemléletéhez fűznénk elismerő szavakat.  A 40. oldalon található egy igen fontos táblázat, mely azt bizonyítja, hogy a gazdasági versenyképesség növekedése,az egyes szektorok termelékenyebbé válása nem áll arányban a reálbérek növekedésével. Atrner Annamária a következő oldalon meg is említi, hogy az USA-ban 1966 és 2012. között nemhogy nőttek volna, de csökkentek a reálbérek- pedig az amerikai gazdaság teljesítmén

Malcolm Gladwell:Dávid és Góliát

 A könyv alcíme:Történetek esélytelenekről, avagy hogyan kényszerítsünk térdre óriásokat Malcolm Gladwell: Dávid és Góliát című könyve mindannyiunknak szól. Legyen az ember vállalkozó, értelmiségi, fizikai dolgozó, sportoló, nyugdíjas, bármi, éljen a Föld bolygó bármelyik országában- mindenki életében akadnak óriások,nehéz ellenfelek akiket le kell győzni. Olykor ezek az óriások mi magunk vagyunk: a félelmeink, a korábbi tapasztalatokból szerzett negatív benyomásaink, előítéleteink, hamis tudásanyagunk. Gladwell esettanulmányokon keresztül mutatja be, milyen az, amikor a kicsi győz a nagy felett. Rövid spoiler következik, rövd könyvajánlónkhoz arányosítva! A Bevezetőben a híres bibliai történetet, Dávid és Góliát történetét elemzi. Gladwell interpretációjában a filiszteus harcos valószínűleg akromegáliában szenvedett, ami azt jelenti, hogy nem maradt abba a növekedése a serdülőkor után sem. Az akromegália ráadásul okozhat látászavarokat. Magának a történetnek pedig az a lényege, hogy G

Fehér Renátó:Garázsmenet

 Fehér Renátó könyve maradandó olvasói élményt nyújtó verseskötet. A Garázsmenet ( akik nem járnak busszal, azoknak:ez a felirat a tömegközlekedésre nem alkalmas, garázsba tartó autóbuszokon szokott megjelenni) versei részben generációs kiábrándultságról, a világ elszürküléséről tesznek igencsak sokszínű vallomást, másrészt arra buzdítják a befogadót, hogy a költeményben tárgyalt " problémáktól",ha lehet, kímélje meg magát. Annyira élesen villan elő líra mögül az epika, hogy még a leginkább képzeletszegény Olvasót is átjárja olykor a hideg. Ebben a rövid könyvajánlóban csak csöppnyi ízelítőt adunk Fehér Renátó költészetének gazdagságából, egy-két mondattal felhívjuk egy-egy versre a figyelmet.  A Természetes élőhely a gyermekkor világába vezet bennünket. Biztosan sok Látogatónk átélte, milyen is saját búvóhelyen kialakítani a szociális kapcsolatokat. Az összetartás, a bajtársiasság ezeken a titkos, sötét búvóhelyeken születik meg, és tart olykor nagyon hosszú ideig. A cím azo

Anette Moldvaer:Kávészenvedély

A könyv alcíme: Különleges kávék, barista technikák. Több,mint 100 recept a nagyvilágból. Aki szereti reggel egy kávéval indítani a napot, vagy éppen egy jó félórát eltölteni egy diszkrét kis kávéházban- netán mélyebben meg akarja ismerni a kávézást, mint kultúrát- annak Anette Moldvaer könyve egyenesen ideális. A rendkívül gazdagon, sőt ínycsiklandozón illusztrált könyv egyaránt szól a profi- vagy azzá váló- baristához, illetve az "egyszerű" fogyasztóhoz.  Megtudhatjuk, miért pont a kávé lett az emberiség egyik legnépszerűbb itala. Megismerkedünk a kávé biológiájával, a vetéstől a szüretig. Ki hitte volna, hogy a kávétermés piros, mint a cseresznye? Megtudjuk, mi a különbség az arabica és a robusta fajták között, megismerkedünk az elő- állítás folyamatával. Látjuk az őrlés módszereit is, megtanuljuk, miért kell másképp őrölni a presszókávét, az ibrikkávét,a filterkávét, és a többi fajtát. Megtanuljuk a helyes kóstolás titkait, csakúgy, mint a helyes felszolgálásét- bár utóbb

Szőnyi Szilárd (szerk.):Isten hozott!Vallomások anyaságról, apaságról

 Szőnyi Szilárd és munkatársai nagyon szép könyvvel ajándékozták meg az egyetemes magyar olvasóközönséget. Az Isten hozott! című könyvben(szűk ez a szó) ismert emberek vallanak apaságról, anyaságról, és még sok olyan dologról, mely ezekkel összefügg.  Olvashatjuk Vass Gabriellának, a " szülésfüggő" szülésznőnek vallomását a természetes szülésről, és arról, hogy ez mekkora indulatot váltott ki egyesekben...Nagyon férfias és példamutató embert ismertünk meg Domokos Tamás doktorban, aki egy napon úgy döntött: a továbbiakban nem végez magzatelhajtó műtéteket. Főnöke egyenesen a keblére ölelte. Megszólal a könyvben a népszerű meseíró, Csukás István, akit minden gyermek ismer és ismert. Menyhárt Rita,aki a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ( igen , a Böjte Csaba vezette szervezet) neveltjéből lett nevelő, aki a mosolyt és a szeretet kimutatását tartja a legfontosabbnak. Nagyon meghatott Gál Magdolna története, aki egyedülállóként nevel sok gyermeket. Bálintné Varsányi Vilma pedig nagyo

Albert Zsuzsa:Odaát esik

A magyar irodalom sokáig nehezen tudott keresztény irodalommá válni. Ady Endrétől József Attilán át Illyés Gyuláig: minden nagy magyar költőnek volt valami baja Istennel- vagy inkább saját magával, amit aztán Istenre vetített ki. Albert Zsuzsának ilyen robblémája nincs. Ő össze tudja egyeztetni a keresztény hitet a költészettel, az irodalommal, a teremtéssel. Odaát esik című kötetében minden az isteni viálgban nyeri el értelmét: a gyász, a táj, a mindennapi apróságok, a szeretet- ideértve mindenféle szeretetet. Albert Zsuzsa költészete nem formai, vállal ő mindenféle formát, ami csak egységbe kerülhet a tartalommal. Nagyom ajánljuk mindenkinek, aki még szereti a szép magyar nyelven írt, keresztény eszmeiségű, de nem politikai és nem kirakatkeresztény költészetet. Kortárs, 2014. Ez pedig a Kiadó nagyon profi és szép weboldala: kortarskiado.hu

Lloyd Clark: Kurszk. A legnagyobb csata

A könyv alcíme: Keleti front, 1943. A napjainkra megjelent, töméntelen mennyiségű második világháborús könyv, úgy látszik, nem keltett csömört a történelem iránt érdeklődőkben. Lloyd Clark brit történész azonban rávilágít egy hiányosságra: Nyugaton inkább a nyugati front történéseivel, keleten pedig inkább a keleti front történéseivel szeretnek foglalkozni. Ezért, mintegy hiánypótlásként,Clark írt egy, a nyugat-európai Olvasó számára fontos második világháborús Kelet-Európa- történetet. Németország és a Szovjetunió történetét tekinti át az első világháború végétől kezdve. Szól Hitler hatalomra jutásáról, a Führer-elv érvényre juttatásáról, Németország terjeszkedéséről, a szovjet hatalmi harcokról Lein halála után, Sztálin jelelméről, az ukrajnai éhínségről- egyszóval, összefoglalja mindazt, amit hagyományos történelemkönyvekben inkább csak a" A második világháború előzményei" címmel szoktak összefoglalni. Nem mondom, hogy a koncepció tökéletes: a második világháború nem v

Aniszi Kálmán: Színe és visszája

Mi, " anyaországi" magyarok, még rendszerváltás után harminc évvel is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki erdélyi, annak valami másféle nemzettudata van, furcsa kincseket dugdos a szatyrában, és ha megszólal, már az első névelőnél halljuk a Kárpátokat muzsikálni. Szívüknek van színe és visszája. Éppen Aniszi Kálmán könyve bizonyítja be, hogy ezzel a rossz értelemben tradicionalista "erdélyimagyar" képpel le kell számolnunk. Mert aki erdélyi és magyar, ugyanúgy a nulláról indul, mint mindenki más. Szellemi életét végsősoron mindenki maga alakítja, bár nem árt, ha jó örökséget kap ( nem mindegy, mi esik a fejedre, ha nekimégy a szekrénynek: vodkásüveg vagy a Jókai-összes...). Az erdélyi magyar embernek ugyanúgy meg kell küzdenie nemzettudata kialakításáért, mint bármely nemzet bármely fiának. Mert az erdélyi magyar is ugyanúgy látja a dolgok színét és visszáját, mint bármely nemzet bármely fia. Csak akkor vagyunk különlegesek, ha megdolgozunk érte. Aniszi Józse

Dan Ariely: Zseniálisan irracionális

Alcím: Az ésszerűtlenség nem várt előnyei Szerintem lehetne ez is alcím:Nemcsak menedzsereknek. Dan Ariely könyve bevezet bennünket a viselkedési közgazdaságtan- hívhatjuk gazdaságpszichológiának is- rejtelmeibe. Olyan újszerű meglátásokat ad alkalmazottaknak és munkaadóknak, vezetőknek és beosztottaknak, munkájukat kedvelőknek éés munkaundorban szenvedőknek, melyek a magyar nyelvű szakirodalomban még újdonságnak számítanak. Empirikusan is bebizonyítja, hogy az irracionálisan magas ösztönzők hátrányosan hatnak az alanyra, mert szorongást idéznek elő. És mindegy, hogy az illető túlfizetett amerikai bankár, vagy alulfizetett indiai segédmunkás. Ariely könyvéből győződhetünk meg arról is, hogy a fájdalom nincs egyenes arányban az alkalmazkodással: a túl nagy megterhelés már visszafelé sül el- hogy a gazdaság nyelvére ezt átfordítsam: nem szabad a munkavállalót agyonterhelni, mert akkor rosszabbul dolgozik. Az is bebizonyosodik a Zseniálisan irracionális lapjain, hogy az emberek akko

Sarusi Mihály:Szentföldön

Az igazán nagy írók nyelvet teremtenek. Nem elégszenek meg a már meglévővel, hanem szavakat, kifejezéseket alkotnak, ha kell, archaizálnak, ha kell modernizálnak. Sarusi Mihály nagy író. Témája tetőtől talpig átjárja. Része lesz annak, amiről ír. Nem kívülről lát valamit, és reflektál rá: kiemeli a valóság fontos szeleteit, tájait, nyelvi eszközeit, történelmi múltját, és mindenekelőtt: alakjait. A Szentföld, Sarusi Mihály értelmezésében, nem más, mint a magyar haza. Mert mindenkinek a hazája szent. Elkülönített, felmagasztosult. Hogy a magyar köznyelvben Szentföldön egész mást értünk? Ez legyen az Olvasó gondja:mi szentebb? A bibliai szentség, vagy a történelmi-etnikai szentség? Sarusi Mihály eléri- legalábbis nálam- hogy könyve folyamatos kérdés-válaszadás, folyamatos párbeszéd legyen. Beszélgetünk magyarságtudatról, történelemről, dunamenti szomszádságról, hűségről, generációs ellentétekről. Mindez semmiféle gyötrelemmel nem jár. Sarusi Mihály tolla fegyver, de olyan fegyver, mel

Mario Vargas Llosa:A látványcivilizáció

Kultúrpesszimista- mondják a divatos és divatból kifelé menő álfilozófusok az effajta könyvekre. Pedig Mario Vargas Llosa perui író csak józanságot akar. Vissza akarja hozni az értéket a kultúrába. Merthogy- amint az a Látványcivilizáció című könyv több esszéjéből is kiderül- ezek az értékek elvesztek.Van helyettük elvont posztmodern okoskodás ( Llosa különösen kárhoztatja Derridát, Foucault-t és követőiket),mely kétségbe vonja egyáltalán a létezés létjogosultságát is, van szexuális szabadosság, mely a nem megváltoztatására, a természetes emberi közösségi értékek, például a család tagadására épül. Aki nem hiszi, olvassa el Llosa könyvében azt az írást, mely arról tudósít, miféle szexuális tanfolyamot szerveztek az általános iskolásoknak Baszkföldön, vagy hogy miféle könyveket árulnak Párizs legnevezetesebb könyvesboltjában. Van-e remény arra, hogy Llosa vágyai megvalósulnak? Talán igen. A világ értelmisége, mivel egyre kevésbé érti a posztmodern filozófusokat és a dekonstrukció hívei

Sztanó László: Taljánok olaszok, digók

Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve a magyar tudományosságban eddig kevésbé ismert területtel, a sztereotípiakutatással foglalkozik. Azzal, hogyan vélekedtek az európaiak századokon át az olaszokról és általában: Itáliáról. Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a