Könyvekről mindenkinek

 A székelykapu a magyar tradicionális építészet unikuma, gyöngye, történelmünkhöz szervesen tartozó különlegessége. Balassa M. Iván remek monográfiájában kísérletet tesz arra, hogy ennek a nagyszerű építészeti és kultúrtörténeti csodának jellegét, történetét leírja, a művelt nagyközönség számára. Megtudhatjuk, milyen szerepet játszott a székelykapu felfedezésében, leírásában Orbán Balázs és Huszka József. A társadalomtörténeti perspektívákban is elmélyedhetünk: választ kapunk arra a kérdésre, vajon a székelykapu tényleg a jólét, a stabilitás jele volt-e. Ez a kérdés az 1900-as évek székelyföldi gazdasági hanyatlásának idején merült fel. A székelykapu eredete kapcsán eldönthetjük, valóban ősi ( akár honfoglalás-kori) népi "találmányról" van-e szó, vagy voltaképpen a várkapu stilizált, kicsinyített mása szivárgott-e le a népi építészetbe ( várkapu-elmélet). Balassa M. Iván részletesen foglalkozik a kapu fajtáival, például sokak kedvencével, a galambbúgos nagykapuval. Az elterj

Majtényi György : Egy forint a krumplis lángos című könyvében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy egy történelmi esszégyűjteményben bemutatja mindazt, amit nekünk, 21. századiaknak, a Kádár-kor társadalmáról tudni lehet és érdemes. A magyar embereket a történelmi jelenségek, korszakok közül a Kádár-rendszer foglalkoztatja leginkább. Nagyon jó választás volt a esszé, mint műfaj, hiszen annyira szerteágazó, óriási szakirodalommal megáldott-megvert a téma, hogy csak egy hatalmas, többkötetes monográfia fedne le minden igényt. A lazább szerkesztésű esszé viszont kijelöl csomópontokat, további kutatásra ösztönöz.  Egy ilyen rövid könyvajánlóban elég nehéz komplex módon ismertetni egy efféle- mondjuk el: kiválóan sikerült-  könyvet, inkább azt írnám le, miért is tetszik nekem annyira Majtényi György műve.( Kihagynám azt, amit hiányolok belőle: a más szocialista országokkal való összevetés hiányát. Merthogy állítólag a legvidámabb barakk voltunk, meg a gulyáskommunizmus megalkotói.) 1. Köz

 Volker Kutscher: Tisztázatlan bűnügy című könyve a két világháború közötti Németországba visz el bennünket. 1929-ben járunk, Kölnből Berlinbe helyezik át Rath felügyelőt, mert a kölni rendőrség gyilkossági csoportjánál kicsit többször használta a fegyverét, semmint azt a szabályzat engedélyezi...Rath az erkölcsrendészethez kerül, ahol kisebb lefolyású ügyeket kap. Egy fotóművész kissé szabad szellemű fotókat készít örömlányokkal, amint német történelmi személyiségekkel kerülnek intim viszonyba. A felügyelő majdnem belehal az ügybe.  Ráadásul a magánélete sem úgy alakul, ahogy tervezte. Szobát bérel egy látszólag igencsak konzervatív hölgynél. Egy éjszaka furcsa, idegen nyelven üvöltöző férfi csenget be hozzá, és valami Alekszejt keres. Rath elhajtja a dühös férfit. Mint kiderül, Alekszej az előző bérlő volt, de titokzatos körülmények között eltűnt, egyhavi lakbérrel pedig tartozik.  Néhány nap múlva a berlini bűnügyi rendőrség egy igencsak kegyetlen gyilkosság áldozatára bukkan. Az il

 Linda Castillo bűnügyi regényei az amish közösség világába vezetnek el bennünket. Az amish olyan ortodox keresztény irányzat ,amely elítéli a modern technikát, a díszítéseket, a fényképet, stb. Főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, legtöbbjük Pennsylvania államban él.  A Szégyen című könyv igazi, klasszikus bűnügyi regény. Mary Yoder úgy dönt, elviszi az unokáit diót szedni a család tulajdonában lévő, de ritkán használt birtokra. A kedves kis piknik rémálomba torkoll. Mary valami mozgást észlel a házban, bemegy, hogy megnézze, mi az. Ekkor rátámad egy férfi, huszonkét késszúrással megöli. Az egyik unokát pedig, a mentálisan kissé zavart Elsie-t, elrabolja. A bűntényt az életben maradt gyermekek jelzik a rendőrségnek. Kate Burkholder, a város rendőrfőnöke tudja, hogy nem lesz egyszerű az ügy. A helyiek keresőcsapatot alakítanak, de nem sikerül a kis Elsie nyomára bukkanni. A brutális gyilkosság emberrablással párosul.  Katie észreveszi, hogy valami nem stimmel a kis Elsie születési bizon

 Arisztotelész nélkül ma nincs filozófia.De nincs tudomány és megkockáztatom ezt az állítást- vallás sincs. A derék görög filozófus tanította meg az emberiséget elvont rendszerben gondolkodni, túllépni a nyers intuíción. A Lélekfilozófiai írások a nagy görög filozófus azon műveit gyűjti egybe, melyek az emberi- tényleg csak az embernek van lelke?Itt az első kérdés!- lélek dolgában mondhatnak újat, még a ma emberének is.  Hogyan határozható meg a lélek? Egyáltalán: van-e az emberi elmének akkora kapacitása, ahogy ma mondanánk, hogy megmondja, mi is az lélek? Önálló szubsztancia? Vagy mindig más szubsztanciákkal együtt létezik? Létezhet-e lélek test nélkül? (Erre a kérdésre érdemes volna a keresztény filozófusok válaszait is összegyűjteni!). Vagy ha csak testben létezik a lélek, akkor a testek honnan tudják, hogy van lelkük? Egyáltalán:a testnek van lelke, vagy a léleknek van teste? Vagy egymástól függetlenül fejlődnek, és voltaképpen versenyeznek egymással az emberi szubsztanciában? Vaj

 Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom egyik legismertebb, egyben legkülönlegesebb alakja. Regényeiben, novelláiban úgy keveredik álom és valóság, hogy közben kultúrák és szellemi irányzatok ütköznek.  Pelevin:Gyengéd Érintések Művészete c. könyve két kisregényt és egy elbeszélést tartalmaz.  A Iakinf című műben négy, egymástól látszólag teljesen elütő fiatal- Tyimofej, Andron, Ivan és Valentyin- akik már megjárták Ázsia nagy hegymászóparadicsomait, úgy döntenek, hogy idén egy kis levezető jellegű túrát csapnak a Kaukázusban. Ahogy megérkeznek céljuk felé, meglátnak egy hegyről lefelé bicikliző öregembert, aki valami borzalmas kiejtéssel énekel francia sanzonokat. A srácok kíváncsiak lesznek, ki ez a furcsa öreg fickó. Kiderül, hogy nem más, mint Akinfij Ivanovics, a túravezetőjük. Akinfij roppant érdekes embernek bizonyul, esténként rendszeresen történetekkel szórakoztatja- vagy inkább elgondolkodtatja, megrémíti?- a fiatalokat.  Az egyik ilyen sztori arról szól, hogy Akinfij Ivanov

 Ivan Slamnig(1930-2001) egy kitűnő horvát költő és novellista és irodalomtörténész volt, akit azonban halála után méltatlanul elfeledtek ( kelet-európai sors...). Magyarul szinte semmi nem jelent meg tőle, pedig novellái rendkívüli írói tehetségről árulkodnak. Neprijatelj ( Ellenség) című novelláskötetét érdemes lenne valamelyik szépirodalommal foglalkozó könyvkiadónak megjelentetnie.  Mi is teszi a világirodalomban egyedivé Slamnig novellisztikáját? Legfőképpen az, hogy a minden egyébnél brutálisabb téma- a második világháború- ellenére van valami derűs könnyedség az írásaiban. A csataképeket és a szomorú helyzetjelentéseket gyakran váltják fel szóviccek ( na, ezekkel bajban lenne a magyar fordító, meg az Olvasó is), anekdoták régen élt emberekről, katonaviccek (ezekkel meg a hölgyek lennének bajban, azért hozzáteszem, hogy nem Norman Mailer-i keménykedésről van itt szó, de azért van ezekben pikantéria). Utoljára hagytam a leglényegesebbet:a háborús sztorikat gyakran szakítják meg- t

 Ha a cím ismerősen hangzik, ne csodálkozzunk: Aleida Asssmann ugyanis Freud 1930-ban megjelent tanulmányának, a Rossz közérzet a kultúrában c. írásnak címét parafrálta egy egészen más témára vonatkoztatva. A Rossz közérzet az emlékezetkultúrában. Beavatkozás  c. könyv témája a német történelmi emlékezet, ezen belül is az, hogy miért nem tudta a német társadalom mind a mai napig helyén kezelni a huszadik század két nagy történelmi traumáját: a holokausztot és a "sztálinizmust", ahogy Assmann nevezi.  Szerző vitatkozik azokkal a történészekkel, akik szerint nem létezik kollektív emlékezet. Külön kiemeli- tiszteletreméltónak nevezi- Reinhart Kosselleck e tárgyban kifejtett munkásságát. Kosselleck szerint csakis arra emlékezhetek, amit én magam átéltem. Assmann vitatja ezt az álláspontot, szerinte  minden társadalom létrehoz olyan alapokat, normákat, melyek aztán a kollektív történelmi emlékezet sarokpontjaivá válnak. Azzal sem ért egyet, hogy a kollektív emlékezet voltaképpen a

 Winkler Gábor kitűnő könyve építészet- és építéstörténeti szempontból egyaránt bemutatja az egyik legjellegzetesebb- s tegyük hozzá:egyik legjobb módú- magyar város épített környezetének 19.századi fejlődését. Megismerhetjük a legfontosabb kollektív építtetőt, magát a várost. Képet kapunk arról, hogy a két legnagyobb főnemesi család, az Esterházy és a Széchenyi, milyen magánházakat építtetett Sopronban. De szó esik a köznemességről és az ekkoriban születő új társadalmi rétegről, a nagykereskedőkről, mint beruházókról is. Végezetül " lemerülünk" a gyakorlat mélységeibe, megvizsgáljuk, hogyan működtek az építőipar mindennapjai a 19.századi Sopronban. Winkler Gábor tehát egy fajta totális történeti leírást ad választott témájából.  Nagyon korrekt és pontos az építészeti irányzatokról és mesterekről szóló fejezet egésze. Winkler Gábor nem "imádja" a fejlődést, nem egy lineáris fejlődési vonal mentén mutatja be az építészet fejlődését, inkább az egyes épületek elemeit é

 Pálfi Erzsébet kitűnő könyve az allergiásokoz szól. Segítséget nyújt a különböző allergia-fajták felismeréséhez, valamint mgoldásokt nújt a táplálkozásal összefügő problémákra. A Van,akiek étel, van,akinek méreg cmű könyv első része magáról az allegiáról szól. Definiálja a tünetegyüttest, megkülönbözteti az intoleranciától, valamint a különböző étel-irritációktól. Felsorolja azokat a növény, illetve ételcsoportokat, melyek a leggyakrabban váltanak ki llgergiát. Pálfi Erzsébet szerint ezek a következők: - Tejfehérje, tejcukor - Tojás - Szójafélék - Glutén -Kakaó, csokoládé - Földimogyoró Szerző szól egy nagyon fontos rizikófaktorról, mégpedig a keresztallergiáról is. Óv attól, hogy minden esetben keresztallergiára gyanakodjunk,de azért bőséges olyan esetet sorol fel, amikor rejtőzhet a tünetek hátterében keresztallrgia. Például a pollenallrgiások17-75 %-a allergiás valamilyen zölségre vagy gyümölcsre is. Vannak tipikus sorok, pl. nyírfa-alma-kivi, vagy éppen parlagfű-dinnye-banán. A kö

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam egy hátast

 Káli István remekművet alkotott. A szemfényvesztett című regény egyszerre pszichológiai dráma és történelem alulnézetből. Nagyon értékes, szívet-lelket gazdagító könyv, ajánljuk minden irodalomkedvelőnek.  A történet főhőse Kormos Albert, aki éppen öngyilkos akar lenni ( vagy mégsem?- ez a rejtély végig az olvasás folyamán elkíséri a befogadót). Ahogy gyűjti magában az elszántságot, úgy ismerjük meg ennek a furcsa embernek rendhagyó- mert ebben a történelmi korszakban mindenki élete rendhagyó- történetét.  Kormos Albert, Berci, ahogy mindenki hívja, félárván, csonka családban nő fel. Kissé szokatlan módon szabómesterséget tanul, nagyon élvezi, inasként látja, hogy egyre jobban megy a   műhely. A bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolják, tovább gyarapodik a vendégkör: az ide helyezett magyar tisztviselők, hivatalnokok feleségei körében is felkapottá válik Kuti úr műhelye. A második világháborúból Berci visszajön, testvére fél karját elviszi egy akna. A háború után Berci

 Dave Cousins kitűnő ifjúsági könyvet alkotott. Charlie Merrick és a kívülállók című regényét azoknak a srácoknak ajánljuk, akik szeretik a futballt, és arról álmodoznak, hogy egyszer nagy játékosok lesznek.  A címszereplő, Charlie Merrick, az Északi Csillag Galaxis U12-es csapatának kapitánya, posztját tekintve szélsőcsatár. A bajnokságban a Galaxisnak igencsak rosszul megy, négy csapat közül magasan a legutolsók, az első meccsükön 11 góllal kapnak ki, ám a következő derbin már csak öttel, szóval, fejlődőképesek. Charlie érzi, hogy erősíteni kell a csapat játékosállományát, mert különben csúfos bukás lesz a vége,rajtuk fog gúnyolódni az egész iskola.  Váratlan lehetőség csillan fel a Galaxis előtt. Kiderül, hogy jár a suliba egy olyan srác, aki nagyon magas. Be is veszik a csapatba, kiderül, hogy nehéz neki posztot találni.  Aztán jön egy újabb esély. Charlie fülest kap, hogy új tanuló érkezik a suliba. Olyan, aki Premiership (felnőtt szinten ez tkp. az angol másodosztály) csapat akad

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni? Aztán, m

 Wilhelm Brauneder:Osztráák alkotmánytörténet napainkig című könyve a téma alap-szakirodalma, Ausztriában már több tucat kiadást megélt, jogtörténeti vizsgára készülő joghallgatók generációi ebből tanulmak. De miért érdekes nekünk Ausztria alkotmánytörténete? Hát azért, mert történelmünkben elég sok az átfedés- és még finoman fogalmaztam...- másrészt a magyar és osztrák államjog művelői ( jogászok és aktív politikusok egyaránt) mindvégig figyelemmel voltak a másikra, követték azt, mi történik törvényhozási szempontból a másik államban.  Brauneder Ausztria történetét alkotmányjogi szempontból 12 periódusra osztja fel (17-18.o.). Ezek a következők: 1. A tartományok és tartományközösségek kialakulása(1500-ig) 2. Rendi államok monarchikus uniója (1749-ig) 3. Monarchikus állam differenciált föderalizmussal (1848-ig) 4. Koraalkotmányosság (1848.1851) 5. Monarchikus egységes állam (1852-1867) 6.Alkotmányosság (1867-1918) 7.Német-Osztrák Köztársaság (1918-1919) 8. Osztrák Köztársaság (1920-193

 Éltető Andrea kitűnő tanulmánya a Műhelytanulmányok sorozatban jelent meg,2012.novemberében. Azért érdemes elolvasni a Spanyolország mélyülő válsága c.írást,mert egyes,itt megfogalmazott jelenségek,konkrét intézkedések mind a mai napig hatással vannak nemcsak Spanyolország,de egész Európa gazdasági életére is.  Megismerhetjük mindazokat az általános és specifikus jegyeket,amelyekkel Spanyolország a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkezett:az építőipar felfutása a sok beérkező külföldi illetve a fiatalok magas száma miatt;ezzel összefüggésben hitelpiaci boom a háztartásokban és a magánszektorban;évi 3-4 százalékkal emelkedő GDP;exportorientált gazdaság,ahol a kivitel nagy része EU-s országba irányul. Megtudhatjuk,s sajnos ebben sok ismerős,hazánkra is jellemző elemmel találkozunk,mely területeket sújtotta leginkább a válság. Éltető Andrea,neves külföldi szakértőkre hivatkozva,az adósságállomány növekedését illetve a munkanélküliség növekedését emeli ki. Az adósságállomány folyamatosa

 Furcsa leírni,de már ez is gazdaságtörténet...Dr.Németi László 2003-ban megjelent könyvében arra tett sikeres kísérletet,hogy összefoglalja-gazdaságtörténeti nézőpontból-Magyarország 1960 utáni agrárfejlődését,jelezze a jelen és a jövő trendjeit. Nagyon nagy pozitívuma A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón c.könyvnek,hogy mellőzi azokat a politikai lózungokat,amelyek olykor még bizonyos komoly gazdaságtörténeti művekbe is beférkőznek. Dr.Németi László könyvében ilyeneket nem találunk. Találunk viszont szép számmal okos,statisztikákon alapuló elemzéseket,összehasonlításokat,olykor prognózisokat. Megtudhatjuk például,hogyan teljesített a nagyüzemi mezőgazdaság a búza-a kukorica és a zöldségtermelés területén(Európa élmezőnyében voltunk). 1981-ben pl. közel 600 000 tonna gyümölcsöt exportáltunk,no meg több,mint 1 millió tonna búzát-derül ki mindez a 37.oldalon látható táblázatból. Azt is megtudjuk,hogyan hatott a magyar agrárgazdaságra az 1968-as gazdasági reform. Képet kapunk arról is

 Guillaume Musso a modern francia irodalom vezető egyénisége, könyvei rendszeresen vezetik a francia és az európai bestseller-listákat. Az írók titkos élete c.regénye hűen bizonyítja, hogy nem érdemetelenül kedvelik az Olvasók.  A történet a Beaumont-szigeten játszódik, mely a regény szerint Franciaország külön is enklávéja, széles körű autonómiával. Erre a kedves, csendes helyre vonul vissza az ismert bestseller-író, Nathan Fawles, méghozzá pályája csúcsán. Senki nem érti, miért hagyta abba az írást, viszont többen megpróbálják mindenféle furfangos eszközzel kideríteni. Fawles ennek hatására igencsak bizalmatlaná válik, gyakran rálő azokra, akik birtoka felé közelítenek.  A történet egy másik szálának főszereplője Raphael, az ambíciózus, írónak készülő fiatalember, aki állást kap a sziget egyik könyvesboltjában. A tulaj öreg, megfáradt, elmondása szerint a bolt is rosszul megy, azért veszi fel a fiatalembert, hogy segítsen neki lezárni a dolgokat. Rapha azonban új életet lehel az üzle

 Andrea Camilleri könyve újabb húsz Montalbano-történetet tartalmaz. Általánosságban a Szerző remek karakterteremtő képességét,valamint a történetek eredetiségét emelhetjük ki. A művek hangulata igazi olaszos:pörgős,dinamikus. Most villantsunk fel néhányat a történetekből,persze nem lelőve a poént,hanem csak kedvcsináló jelleggel,ahogy az egy könyvajánló bloghoz illik. Előfordul,hogy a betörő megijed,és zsákmány nélkül távozik. Ez történik a Főpróba című elbeszélésben. S hogy mitől ijed meg a sokat látott hetvenéves betörő?Attól,hogy a házigazda meghalt,aztán felkel,aztán ugyanezt teszi a felesége is. Mi értelme ennek az egésznek?Montalbanót nem hagyja nyugodni az eset... A bűnügyi irodalom igazi remekműve A szegény Maria Castellino c.novella. Az áldozat egy hetvenéves,de még mindig dolgozó prostituált. Vajon a pincérként dolgozó férj,a búbánatos Serafino volt a tettes?Vagy valamelyik idős ügyfele haragudott meg Mariára?Esetleg a gyilkossághoz a felette lakó kétgyermekes anyukának van

 Szélesi Sándor könyvét azoknak ajánljuk, akik egyformán szeretik a történelmet és a krimit. A szellemtáltos legendája című, rendkívül izgalmas könyv egyszerre repít vissza a múltba, és kínál izgalmas, 21.századi  történetet. Méghozzá egyszerre, szinkronikus szerkesztéssel! Ez emeli ki A szellemtáltos legendáját a hasonló témájú könyvek közül. Ami a történelmet illeti: utazunk a római időkbe, amikor a Dunántúl még Panonnia provincia volt, ám a kegyetlen rabló markomman seregek támadást intéztek a terület ellen, és tönkreverték a rómaiakat. Két menekülő legionárius pedig elássa kincseit- nem biztos, hogy mindketten életben maradnak. Aztán közeledünk a jelen felé:a 13.században tatár hadak dúlják Magyarországot, egy kis csapat a mocsárba menekül, ám túl hamar feladják, mennének vissza a menedékül szolgáló barlangból, mind odavesznek, az a kevés, aki megmenekül, minden értékét hátra kell ,hogy hagyja. A 15.században pedig Hunyadi Mátyás királyunkkal találkozunk, akinek bizony megtetszett

 Sajnos, Pécsújfalusi Péchy Ádámnak az ónodi országgyűlésről készült naplóját könyv formájában ( azaz, ha hivatalosan fogalmazunk, ISBN-számmal) mind a mai napig nem adták ki. Pedig nagyon hasznos történeti forrás, rengeteg dolgot árnyal nemcsak az 1707-ben lezajlott ónodi országgyűléssel, hanem a Rákóczi-szabadságharc egész történetével kapcsolatban. A kézirat jelenleg a bártfai levéltárban található, oda kell utaznia annak, aki tanulmányozni akarja. Bártfa ma Szlovákiához tartozik. Melyek azok az új szempontok, paradigmák, melyek miatt érdemes elolvasni pécsújfalusi Péchy Ádám kéziratos naplóját? A legfontosabbakat itt soroljuk fel: 1. Ha azt gondoltuk, hogy a kuruc kapitányok egy fejeveszett, lélekből politizáló társaság voltak, akkor rosszul gondoltuk. Ment ám a szőrös jogi hasogatás az egész országgyűlésen, különösen lelkesek voltak a képviselők abban az esetben, ha a másik képviselő mandátumának jogszerűségét kellett elvitatni.  2.Az országgyűlés követei között távolról sem volt

 Az 1980-as években új,fiatal írókból álló nemzedék bontogatta szárnyait Magyarországon. E nemzedék tagjainak már semmi köze nem volt a Kádár-korszak hivatalos kulturális-művészeti irányzatához,a szocialista realizmushoz. Ők valódi, vérbeli realisták voltak. Be akarták mutatni a "társadalom alatti társadalmat",a periférián élők,a kocsmatöltelékek,a kisstílű bűnözők,a prostik,a mindenféle szélhámosok világát-egyúttal hangsúlyozva,hogy a hivatalos tagadással szemben létezik ilyen világ a szocialistának mondott Magyarországon is.  Tardi Gábor e nemzedék jeles képviselője. Az anyukák álma című könyvében egy,a hivatali lélektelen unalomtól,a normálisak világától menekülő,önmagát tehetséges művésznek tartó fiatalember történetét beszéli el. Hősünk épp a képzőművészeti újság szerkesztőségében lófrál,és hallgatja a munkáiról szóló megsemmisítő kritikákat("leheljen életet ezekbe a vackokba...."),amikor megismerkedik Robikával,a közismert-bár,úgy látszik,mindenki által azért

 Thomas J.Sargent, amerikai Nobel-emlékdíjas(2011) közgazdász könyve új paradigmából szemléli a makroökonómiai folyamatokat. Korábban ugyanis a közgazdászok valami egyetemes,univerzális,mondhatni:strukturális képletekkel igyekeztek meghatározni a gazdaság jelenségeit,folyamatait. Ezáltal azonban nem vették figyelembe a gazdasági környezet-infláció esetében az adópolitika illetve a pénzkibocsátás mértékének változásait. Sargent megkísérel olyan képleteket és módszereket meghatározni,amelyek segítségével beiktathatjuk várakozásaink közé azt is,hogy a gazdasági élet egyik vagy több szereplője hirtelen változtat a játékszabályokon. A könyv első része tehát tkp.elméleti alapozásnak is nevezhető,melyben Szerző kifejti,mi az a "racionális várakozásokon alapuló makroökonómiai elemzés". Elméletének illusztrációjaként modellezi a költségvetési deficit és az infláció egymásra gyakorolt hatását.  A könyv további fejezetei a világgazdaság történetének egy-egy jelentős inflációját tárgyalj

 A könyv alcíme:Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát? Roger Crowley könyvében arra keresi a választ,miképpen vált lehetsegessé,hogy Portugália,ez a korábban igencsak periferikus ország,a 15.század végén kiépítse világbirodalmát az Indiai-óceánon,s megszerezze az indiai kereskedelem feletti uralmat. Bevezetést nyerünk a középkori térképészet rejtelmeibe. Megtudjuk,mi motiválta egyáltalán a portugálokat,hogy Indiába jussanak. Megismerjük a történelem egyik legrejtélyesebb személyiségét,Bartolomeo Diast,aki hajóival elérte az Egyenlítőt,a későbbiekben mégis oly keveset hallunk róla. Bepillantást nyerünk civilizációk közeledésébe,amikor is Kelet-Afrika gazdag iszlám kereskedői először találkoztak európai hajósokkal-mi tagadás,nem volt egyszerű és sima a kommunikáció. Látjuk,a kezdeti nehézségek ellenére hogyan szorították hátterbe a portugálok az indiai kereskedelem korábbi vezető államát,Kálukutot,hogy az átadja helyét az egyre jobban kiépülő erődne