Könyvekről mindenkinek

 Márton László könyve jelentősen hozzátesz ahhoz, amit " minőségi magyar irodalom"-nak nevezhetnénk. Az Amit láttál, amit hallottál című könyv telis-tele van kiváló prózával, elbeszélésekkel ( nem novellákkal!), elgondolkodtat, inspirál ( engem például arra inspirált ,hogy nézzem át egyetemista koromból fennmaradt, szekrények mélyén őrzött írásaimat.). Úgy igyekszik újat hozni irodalmunkba, hogy nem jelzi ennek az újat-teremtésnek szándékát. Elbeszéléskötetről igen nehéz spoilert közölni, ezért inkább kiemelnénk ebből az irodalmi aranybányából néhány rudat, és ezekről a kiemelt alkotásokról írnék néhány mondatot.  Az ablakkeret.A könyv nyitó elbeszélése ifjúi és felnőtt életet szembesít egymással- ez a bizonyos " találkozás egy fiatalemberrel" Karinthy-féle problematika 21.századi változata. Dobó Pisti ( az egri hősnek csak névrokona) éppen hazafelé baktat és arra gondol, hogy ő már mindig is Dobó Pisti marad, ő már megreked ennél a dobopistis léthelyzetben. Ekkor t

 Justh Zsigmond (1863-1894) egyike a magyar irodalom tragikusan fiatalon elhunyt alkotóinak. rövid életében elkezdte A kiválás genezise című sorozatát, melyben filozófiai és szociológiai nézeteit fejtette volna ki, tizenöt kötetben. A tizenöt kötetből három készült el, ezekből a leginkább színvonalasra a Fuimus sikerült. Fuimus latinul annyit jelent: voltunk., ezt itt úgy kell érteni, hogy valaha dicsők voltunk, mára pedig elkorcsosultunk- tehát Justh a Kölcsey-féle nemzethalál- gondolatot viszi tovább, csak már kevésbé romantikus formában, kevésbé végletes kifejezésmóddal, polárosult társadalmi körülmények között.  A regény cselekménye ( és ez itt egy rövid spoiler akar lenni, aprócska reflexiókkal) röviden összefoglalható, mert nem a cselekmény, hanem a párbeszédesa formákban előadott történelmi-filozófia fejtegétesek alkotják a regény lényegét. Márfai Márfay Gábor, felvidéki nemesúr, különös végrendelettel örvendezteti meg hozzátartozóit: a Gábor fiút el kell szakítani családjától,