Könyvekről mindenkinek

Azt gondolom, megvan a 21.század ikonikus angolszász krimiírója. Clare Mackintosh: Az utolsó meghívás című könyve a műfaj remeke,igazi nemzetközi bestseller:klasszikus krimi, modern formában, motívumokkal és 21.századi emberekkel. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök - azt nem ígérem, hogy minden úgy és ott történik, ahogy leírom, mivel bűnügy regényről van szó, nem akarom lelőni a poént.... A történet a 2010-es években játszódik, Anglia és Wales határán. Rhis Loyd középkorú énekes, csodálatos hanggal, azonban karrierje lefelé ível, mostanában inkább csak autóreklámokban játszik, vagy valami másodrangú televíziós produkcióban kap epizódszerepet. Érzi, hogy váltania kell. Pechjére, az üzleti világ egyik legkeményebb szektorában, az ingatlanfejlesztésben próbálkozik. Mivel tőkéje nincs, társakat von be. Egy gyönyörű tó, a félig Angliához, félig Waleshez tartozó Tükör-tó ( Llyn Drych) mentén luxus apartmanokat építenek. Rhis eredeti elképzelése az, hogy ismert művészek, idős

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

 Az Aranycsapat nemcsak a magyar labdarúgás, de az egész magyar sportttörténet egyik dicsőséges együttese volt. Számtalan könyv, újságcikk született már, mind a csapatról mind pedig az azt alkotó játékosokról. Miért emelkedik ki ezek közül David Bailey könyve?Több okból is. Nagyon komoly történeti kontextusba helyezi Puskásék hosszú veretlenségi sorozatát, rengeteg szót ejt a csapatot övező politikai, gazdasági, társadalmi, mentalitásbeli tényezőkről. Nemhagyja figyelmen kívül, hogy Sebes Gusztáv gárdája nem a sdemmiből született, jócskán akadtak elődök, akiknek munkásságára lehetett támaszkodni. S hát, nem utolsósorban azért, mert David Bailey angol, aki évtizedek óta él Magyarországon, rengeteg magyar nyelvű forrást elolvasott- de nem hagyta ki az angol és német nyelvű szakirodalmat sem. Objektív, pozitív és negatív tényeket egyaránt számba vevő, történészi munka kerekedett ki a Szerző tolla alól, amiért a magyar könyvolvasó-sportrajongó csak hálás lehet.  Megtudhatjuk, hogyan szület

 Tim Marshall könyvének alcíme:Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére Tim Marshall, neves brit újságíró könyve nem a földrajzi determinizmusról szól- pusztán arra akar rávilágítani, hogy az egyes országok fekvése, a geopolitikai helyzet, döntően határozza meg egy adott ország kül- és belpolitikáját. Tíz olyan térséget vesz górcső alá Marshall, melyekkel egyre gyakrabban találkozunk a hírekben. Ezek:Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia,Görögország, Törökország, A Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország,világűr. A kilenc földi hatalom és térség egyike sem szupernagyhatalom, viszont területüknél, fekvésüknél, pénzügyi erejüknél fogva fontosak a világpolitika szempontjából. A földrajz hatalma elképsztően aktuális könyv, már Joe Biden elnökségéről is szó esik benne. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnék tenni erről a kiváló könyvről- nem a kiigazítás, inkább csak a mégteljesebbé tétel kedvéért.  Nagy-Britannia esetében feltétlenül el kell mondani, hogy t

 Marcus Rosenlund Topelius-díjas tudományos újságíró Az időjárás és a történelem című könyvében esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogyan befolyásolták és befolysáolják mind a mai napig a történelemi események alakulását az időjárás eseményei. Úgy is fogalmazhatnánk, történeti meteorológia, népszerű formában. Az alábbi könyvajánlóban néhány fejezet kapcsán közlünk afféle ( recenzens meglátásait is magában foglaló) spoilert,kiemelve, hogy minden mondata fontos és érdekes lehet ennek a nagyszerű könyvnek.  Az első fejezet a viharok és tenger hatalmáról szól. 1362-ben, a virágzó középkor időszakának végén, óriási északnyugati vihar söpört végig az Atlanti-óceán észak-európai részén. Angliában és Írországban falvakat tett a földdel egyenlővé, több százezer fából álló erdőségeket rombolt földig. Egyes kutatók szerint a halálos áldozatok száma a háromszázezret is elérheti, amely- Európa akkori népsűrűségét figyelembe véve- hatalmas nagy szám. A viharnak teljes mértékben áldozatul esett

 Csizmadia Ervin:Milyen Magyarország? Milyen Európa? Magyar politikai gondolkodók 1900-1945 meglehetősen hosszú címet viselő politikatudományi könyve szemelvényeket közöl az 1900-és 1945 között politikaelmélettel foglalkozó szerzők, gondolkodók műveiből. Akadnak közöttük ma is ismert nevek, meg olyanok is, akiket az utókor elfeledett. Néhány rövid felvillanást kínálnnák ebből a könyvből, kedvcsinálóként a mélyebb, alaposabb olvasáshoz.  Krisztics Sándor:Elméleti és gyakorlati politika című írása azt vizsgálja, milyen szerepe van a inennapokban a politikának. Szerinte a közéletben elmélet és gyakolrat viszonya kölcsönös, inspirálják egymást.Krisztics rendkívül fontosnak tartja a polgári közvélemény kialakítását, fejlesztését. Idézi Lincoln Ábrahámot, aki szerint közvéleménnyel szemben semmit nem lehet tenni , általa viszont nagyon sokat. Politikaelméletre Krisztics szerint azért is szükség van, mert az egymással polemizáló elméleti irányzatok hozzájárulnjak a fogalmak, a szaknyelv ponto

 John Attenborough: A végzet sodrában című könyve történelmi, regény, abból a régies, igazi,veretes fajtából. Izgalmas, érdekes, sodró lendületű könyv, amit nem lehet letenni. Jómagam egy húzásra olvastam el az egészet, mint valami jó bort.  A történet 1624-ben, I. Jakab angol király uralkodásának utolsó évében kezdődik. Anglia ekkor már megkezdte gyarmatosító tengeri és szárazföldi hadjáratait, elindult a kapitalista fejlődés útján. A távolsági kereskedők több ezer százalékos haszonkulccsal értékesítik a Keleten beszerzett árukat. A falvakban már működnek a házi textilmanufaktúrák, a nagy földesurak pedig mindenféle erőfeszítéssel próbálják megszerezni a kicsik földjét ( bekerítés-mozgalom). A király alkalmasságát több nemesi csoport is vitatja, de konkrét összeesküvést nem szerveznek, félnek. Londonba pedig elkezd ömleni a pénz a világ minden tájáról, lassan megszületik a City. Ez a korszak a Brit-szigetek történetében a hatalmas, felfelé ívelő változások kora. Sajnos, az Ireton csal

 Az Égtájak könyvsorozat az Európa Könyvkiadó kitűnő, évről-évre megjelenő antológiája volt, amelyben az év legjobb külföldi elbeszéléseit tették közzé, kiváló magyar fordításban. Az 1972.évi kötet nagysazerűen sikerült. A sok remek novellából, elbeszléséből kiemelnék néhányat, rövid kis bevezetővel, hogy ezen keresztül csináljak kedvet a kötethez.  Anders Bodelsen (Dánia) Hiába, erre születni kell című elbeszélésének hőse Wilhem Christian Sogenfrey közgazdászhallgató. Magányos, elidegenedett fiatal, aki szeretne valami izgalmat az életében, most éppen valami bankrabláson töri a fejét. Aztán, mint ahogy a fiatalok szokták, beül a kocsijába, megy össze-vissza, találkozik egy lánnyal, versenyeznek, aztán ,amikor át akar menni a dán-német határon, váratlan akadályba ütközik. De a lány itt is felbukkan. Bodelsen hihetetlenül könnyű, olyan könnyű, ugyanakkor igényes, hogy voltaképpen ezek adják a művészetét. Remek próza- egy eddig számomra ismeretlen írótól.  Daniel Boulanger: A város halál

 Ez a kitűnő történelmi-pszichológia- filozófiai regény eredetileg Angliában jelent meg, 1986-ban. Határ Győző ugyanis disszidált- engedély nélkül hagyta el a kommunista Magyarországot- s mint ilyen, nem számított itthon a jó fiúk közé. Csak a rendszerváltás után adatott meg a magyar olvasóközönségnek, hogy elolvassa ezt a remekművet. A cím azt jelenti, hogy az ember, mint a köpönyeget, megpróbálhatja lecserélni sorsát. Hogy milyen ,eredménnyel, az nem derül ki/kiderül a regény végén. A Köpönyeg sors- és általában minden Határ Győző- próza kapcsán- először mindenképpen az írói nyelvről kell szólni. Mert Határnál nem biztos, hogy nagybetűvel kezdődik a mondat, olykor feltűnnek a szövegben szokatlan szavak, szóösszetételek, ezek egy részét az író maga alkotja, más része a magyar népnyelvből került az irodalomba. Előfordul, hogy köznevek, látszólag minden tartalmi logika nélkül, tulajdonnevekké változnak ( pl.Hírzárlat). Az ilyen nyelvhasználatot nevezik prózapoétikának. Határ Győzőnek sz

 Hammond Innnes(1913-1998) Magyarországon talán kevésbé ismert brit író. A Maddon-szikla című könyve kiválóan egyesíti magában a klasszikus tengerész-regények, a bűnügyi regények és a klasszikus kalandregények minden előnyét, ezek hátrányai nélkül. Éppen ezért a Maddon-szikla egy mindenki számára ajánlható, remek kis szórakoztató bestseller, amelyet a világ minden táján élveznek az Olvasók.  Mégsem vált klasszikussá. Talán azért, mert amikor megjelent- 1980-as évek- a közönség már nem Kinces sziget-típusú tengerészregényekre vágyott. Akkor, ha szabad ezt a kifejezést használni, éppen másnak volt szezonja a világ egyik legváltozékonyabb piacán, a bestseller-piacon.  A történet a második világháború idején játszódik.Néhány angol tisztet, köztük Vardyt, az elbeszélőt, a Szovjetunióba rendelnek, hogy segítsenek a Vörös Hadseregnek üzembe helyezni egy speciális fegyvert. A katonák teljesítik feladatukat, ám sehogy nem akar megérkezni a hazarendelő parancs, az angol katonák a jéghideg Murman

 Asa Briggs és Peter Burke arra vállalkozott, hogy a média történetén keresztül állítson fel-részben új-narratívát Európa és Észak-Amerika történelméről. Vállalkozásukat siker koronázta, ráadásul az úgynevezett köztörténet terén is számtalan újdonságot eredményezett a két brit tudós közös munkája. A legtöbb médiatörténettel foglalkozó könyv a sajtó, a média történetét egyenesvonalú fejlődési vonalon keresztül mutatja be: a szóbeliségtől eljutottunk az írásbeliségig, az elitkultúrától a tömegkultúráig, és- ahogy a cím is ironikusan sugallja- Gutenbergtől, a könyvnyomtatás európai atyjától az internetig. A médiatársadalomtörténete meggyőzően bebiznyítja, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet. Még jóval az írásbeliség elterjedése, sőt, a tömegkultúra kibontakozása után is nagyon jelentős szerepet kapott a szóbeliség. Szóban tudta meg az újkor embere, mi mennyibe kerül a piacon. Szóban értesültek a protestánsok a katolikusok gaztetteiről és fordítva a 16-17.századi vallásháborúk idején. Aki

 Christianna Brand könyve egyszerre orvoskrimi és háborús krimi. A Halál zöld köpenyben a bűnügyi témájú könyvek élmezőnyébe tartozik. A történet a második világháború idején játszódik,Angliában. Rendszeresek a német támadások,a bombázások,légiriadók. Joseph Higgins,a falu postása,még ilyen körūlmények között is maximális precizitással látja el feladatát. Egyetlen kis hibája van az öregúrnak:szeret olykor-olykor az érdekesebbnek tűnő levelekbe hm...belepillantani. A mi postásunk nem igazán szereti a katonai kórházat,mert az a hegyoldalban van,oda pedig fel kell tekerni a biciklivel. Egy eseménydús,bombázásos-légiriadós estén a katonai kórházba egy véres,embernek alig látszó rongyokba tekert testet hoznak. Higgins az,a postás. A kórház dolgozói megkezdik az ilyenkor szokásos rutint,felkészítik a műtétre a beteget. Ám altatás közben Higgins váratlanul meghal. Mivel felmerül a baleset gyanúja,és katonai kórházról van szó,a hatósági vizsgálatot a mogorva és idegesítő módon precíz Cockrill

 A világhírű brit író Fej vagy írás című könyve politikai thriller,de nem egy ponton jócskán átlépi a műfaj megszokott kereteit,ezáltal válik igazán értékes és felejthetetlen alkotássá. A történet a hidegháború idején kezdődik,a Szovjetunióban. Sztálin már régen halott,de a diktatúra szelleme tovább él. A Karpenko család férfitagjai rendkívül ambíciózusak,tehetségesek és szabadságvágyók. Ez a vesztük. Az idősebb Karpenko belekeveredik valamibe,a titkosszolgálat,a KGB pedig meggyilkoltatja. Az anyának és a kamaszfiúnak menekülnie kell. Fej vagy írás-alapon döntik el,hogy Angliát vagy Amerikát válasszák. Archer könyvének cselekménye ettől kezdve két szálon fut:megtudhatjuk,milyen élet várna a családra Angliában illetve az Egyesült Államokban. Angliában nyugodtabb,csendesebb,inkább a közszféra irányába mozgó pályát fut be az ifjabb Alekszandr,míg Amerikában inkább a vállalkozás,a nemzetközi kereskedelem világa várná tárt karokkal-és persze jó sok ellenséggel-a tehetséges orosz emigránsfiú

 Nekünk,európaiaknak,a viktoriánus korról a ma már igencsak prűdnek ható erkölcsiség,a cilinderes urak,a kastélyok,könyvtárszobák és kandallók világa jut eszünkbe. Gertrude Himmelfarb amerikai történész Victorian Minds...című,Magyarországon sajnos kevésse ismert könyvében azt vizsgálja,létezett-e a 19.századi Angliában viktoriánus gondolkodás,vagy pedig csak a hálás utókor ( azaz a viharvert 20.század) ruházta fel nemlétező közös erkölcsiséggel a nemlétező aranykort. Himmelfarb nem elsősorban eseménytörténetet vagy filozófiatörténetet ír,ő a közgondolkodást vizsgálja,de termeszetesen szól a kor nagy gondolkodóiról is.  Himmelfarb szerint igenis volt a viktoriánus kornak közös erkölcsisége. Ez azonban nem merült ki az állítólagosan prűd nemi erkölcsökben (a magasabb társadalmi osztályok egyébként is jóval szabadabban kezelték a nemiség,a házasság problémakörét,mint a parasztok vagy a cselédek). A kor erkölcsisége ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. Történelmi kiindulópont a reform

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

 John Dickson Carr amerikai író történelmi krimije az 1750-es években játszódik. Jeffrey,a történet főhőse,tolvajfogóként keresi kenyerét,ami nem számít különösebben előkelő foglalkozásnak. Egy alkalommal felkérést kap a nagyhatalmú Sir Mortimer Ralstontól. Meg kell találnia a főúr unokahúgát,Peget,aki Franciaországba szökött,és hazahoznia. Jeff különös helyen talál rá a lányra:XIV.Lajos király szeretőjének bordélyházában. Megszökteti,hajóval titokban áthozatja Angliába-ám útközben beleszeret. Hagyja,hogy Londonban megszökjék tőle a lány,aztán egy kísértetházban együtt találnak rá egy holttestre. Az uzsorásként és kártyajósként is ismert öregaaszzonyon nincs seb,mérgezés nyomát sem mutatja ki az orvos-da arcán valami olyan rémület ūl,hogy abba még az Olvasó is beleremeg...Hogy aztán mi köze mindehhez a London Bridge-nek, miért gyanús Jeffnek a rendkívül rossz természetű nagynéni,s milyen titkos játékot játszik a háttérben Fielding bíró,azt megtudhatjuk,ha elolvassuk John Dickson Carr:A

 Mrs.Gaskell a 19.századi Anglia népszerű írója volt. Aztán valahogy az irodalmi kánon szélére csúszott. A kisváros című könyvéről megoszlik az értelmezők véleménye. Van,aki szerint eza regény szociográfiai hitelességgel ábrázolja a vidéki Anglia letűnt világát,mások szerint viszont egyszerű pletykafészek-irodalom,unatkozó háziasszonyok időkitöltő olvasmánya.  Mrs. Gaskell arra vállalkozik,hogy elmeséli nekünk egy vidéki kisváros,Cranford,történetét alulnézetből. Megtudjuk,hogy ebben a kisvárosban a takarékosság erény,a szegénységgel viszont nem illik dicsekedni,ezért aztán mindenki tart cselédet,mégha a bérét alig tudja is kifizetni. Az összejöveteleken pedig vékonyan kent vajas kenyeret szolgálnak fel,amit elismeréssel illik nyugtázni. Merthogy az arisztokratikus viselkedés kötelező.Cranfordból a férfiak elmennek,folyton van valami dolguk máshol,ezért aztán az asszonyok az urak. Ha feltűnik egy igazi férfi,mint a regénybeli Brown őrnagy,azt úgyis elgázolja a vonat,amely gonosz szerke

Nagy Alfred angolszász király (871-899) a középkor történetének egyik legnagyobb uralkodója.Sikeresen harcolt belső ellenfelei ellen,s eredményesen lépett fel az immár egyesült országra támadó külső hódítók-dánok,vikingek-ellenében is. Asser életrajzi könyve azonban mégsem ezeket a vonásait emeli ki Alfred király életének. Hanem az istenfélelmet és a jegyességet. Asser interpretációjában Alfred,Anglia királya egyúttal az egyetemes keresztény egyház támogatója is. Ő az az uralkodó,aki éjjel s nappal bölcsességért imádkozik. Ő az,aki sanyargatja magát,mert nem bír nemi vágyaival. Ő az,aki folyamatosan műveli magát a tudományokban,annak ellenére,hogy erőteljes hátránnyal indul,mivel tizenkét éves koráig nem tud írni-olvasni. S végül,de nem utolsósorban:Nagy Alfred,Anglia királya minden szerzett javának felét a keresztény egyháznak ajanlja fel. Ez utóbbi információ valóságtartalmában a hozzáértő történészek alaposan kételkednek... Asser nem valódi életrajzot írt-pedig megtehette volna,h

A 16-17. század európai történelme lenyűgözően izgalmas és máig ható. Ekkoriban születtek meg a nagy európai monarchiák: Anglia,Spanyolország, Franciaország, Oroszország. Ezek az államok abszolutista államok voltak, a mindenkori uralkodó a rendek háttérbe szorításával igyekezett kormányozni, ezt a törekvését pedig hol siker koronázta, hol pedig nem. Perry Anderson: Az abszolutista állam című könve erről a lenyűgözően érdekes korszakról szól. A Szerző bevallottan marxista- ne feledjük, ez Nyugat- Európában eredetinek számított- de elolvasván a bevezető fejezetet, ez a marxizmus Anderson esetében mindössze annyit jelent, hogy figyelembe vesz gazdasági-társadalmi tényezőket is. Meg persze bírálja Engelst. A könyv országonként halad bemutatja a spanyol, a francia, a porosz, az osztrák, az orosz, valamint a távol-keleti abszolút monarchiák kialakulását. A séma mindenütt ugyanaz: a rendek kialakítják a maguk intézményeit, melyek évszázados csatározásban végül alulmaradnak a központi hatalom

Két zseniális bűvész verseng a viktoriánus kori Angliában. Borden kitalálja, hogyan valósítható meg az úgynevezett transzponálós trükk, amikor is a bűvész egy testet áthelyez egyik pontból a másikba. A Nagy Danton, a vetélytárs, pedig tökéletesíti a trükköt, Tesla elektromos indukciós szerkezetét is felhasználva. A harc azonban mind a két bűvészt felőrli, nem marad más, csak a megfásult élet. De akad a regényben gyilkosság, rossz előérzet, kripta, minden, ami egy remek thrillerhez szükségeltetik.