Könyvekről mindenkinek

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak elege lesz be

 Kós Károly( 1883-1977) a huszadik századi magyar szellemi élet meghatározó alakja volt, jelentősége jóval túlmutat saját korán. Az ausztrál Anthony Gall monográfiája meggyőzően és inspiráló módon foglalja össze Kós Károly építészeti, irodalmi, néprajzi munkásságát. A nagyszerűen illusztrált könyv további kutatásokra, megismerésre ösztönöz. Rövid életrajz után megismerjük azokat környezeti hatásokat, melyek alakították Kós Károly munkásságát. Találkozunk Kalotaszeggel, Erdélynek ezzel a nagyon különös tájegységével, ahol tatáros arcú lányok élnek, és gyönyörű népviseletekben járnak. Elkísérhetjük a fiatal, még egyetemista Kós Károlyt erdélyi útjaira, ahol megismerkedett ennek a nagyszerű tájnak építészetével, népművészetével, s ami nagyon fontos:gazdasági és társadalmi viszonyaival. Megtudhatjuk, hogyan tanult Kós az egyetemen, mi volt a célkitűzése a Fiatalok nevű körnek, s miként épült be később Kós építészeti munkásságába a Magyarország keleti részen található rengeteg nagyon szép t

 Káli István remekművet alkotott. A szemfényvesztett című regény egyszerre pszichológiai dráma és történelem alulnézetből. Nagyon értékes, szívet-lelket gazdagító könyv, ajánljuk minden irodalomkedvelőnek.  A történet főhőse Kormos Albert, aki éppen öngyilkos akar lenni ( vagy mégsem?- ez a rejtély végig az olvasás folyamán elkíséri a befogadót). Ahogy gyűjti magában az elszántságot, úgy ismerjük meg ennek a furcsa embernek rendhagyó- mert ebben a történelmi korszakban mindenki élete rendhagyó- történetét.  Kormos Albert, Berci, ahogy mindenki hívja, félárván, csonka családban nő fel. Kissé szokatlan módon szabómesterséget tanul, nagyon élvezi, inasként látja, hogy egyre jobban megy a   műhely. A bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolják, tovább gyarapodik a vendégkör: az ide helyezett magyar tisztviselők, hivatalnokok feleségei körében is felkapottá válik Kuti úr műhelye. A második világháborúból Berci visszajön, testvére fél karját elviszi egy akna. A háború után Berci

Makkai Sándor református püspök Bethlen Gáborról szóló történelmi-lélektani könyve először 1929-ben jelent meg, s maga korában meglehetősen visszhangtalan maradt. Sajnos. Mert az Egyedül olvasói olyan arcát ismerhetik meg a legendás erdélyi fejedelemnek, a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, melyről az iskolai történelemkönyvek mélyen hallgatnak. Bethlen Gábor ( ur.1613-1629), Erdély aranykorának legnagyobb uralkodója, lelki ember, Istentől választott fejedelem volt. Nem önkényúr, nem gőgös arisztokrata, hanem- akárcsak egyik példaképe, Bocskay István- azon meggyőződéssel uralkodó ember, hogy Isten kiválasztotta őt az egész magyarság vezetésére. Jól példázza ezt a messianisztikus tudatot a Makkai által leírt eset, amikor is egy csatában Bethlen nem volt hajlandó menekülni az ostrom alá vett fejedelmi sátorból, mondván: ha ő tényleg Isten által választott, akkor az Úr vigyáz rá. Persze, materialista szemléletű korunkban gyanakvással fogadjuk az ilyesmit, de jómagam állítom: