Könyvekről mindenkinek

 Abdulrazak Gurnah Zanzibárban született,az Egyesült Királyságban élő író könyveiben a kultúrák találkozásáról,az időskor problémáiról,az egyén egzisztenciális vívódásairól ír,nagyon finom pszichológiai érzékkel. 2021-ben Nobel-díjat kapott. Az utolsó ajándék című könyvében a generációk egymáshoz való viszonyával,valóság és fikció ellentmondásaival,az emberi emlékezéssel foglalkozik. Az alábbi rövidke könyvajánlóban a cselekmény elejéről közlök rövid tartalmi összefoglalót,afféle spoilert. A fiktív történet a Nagy-Britanniában található Norwich városában játszódik,valamikor a 21.század elején,de az emlékezet szintjén visszatérünk az 1940-es évekig. Abbas már évtizedek óta az országban él,dolgozik. Egy napon hazafelé tart munkahelyéről,de valami furcsát érez a lábában,mintha remegne,de valahogy mégsem,szédülni kezd,de másféle szédülés ez,mint mikor a fáradtságtól szokott szédülni. Nagy nehezen hazavergődik,s mikor felesége,Maryam ajtót nyit,a férfi nem bírja tovább,összeesik. Az orv...

 A könyv alcíme:Harc a méltóságért és a státuszért a 21.században David Goodhart brit újságíró könyvének alaptétele könnyen érthető:a fejlett országok 21.századi társadalmai túlságosan a kognitív meritokrácia, azaz a tanult értelmiség irányítása alatt állnak. A könyvben elsősorban az USA és az Egyesült Királyság adatait, folyamatait olvashatjuk, de a végkövetkeztetések érvényesek az északi félteke minden államára. Nemcsak a politikai osztály, de a vállalatok vezetői is a Fej emberei, a cégek inkább kívülről hoznak diplomás embert vezetőnek, semmint előléptetnék saját alkalmazottaikat. A politikában még rosszabb a hleyzet: Goodhart idéz egy statisztikát: az USA képviselőházi illetve szenátusi helyeit 90 százalékban diplomások töltik be, miközben a összlakosság egészének csak 32 %-a rendelkezik diplomával. Nincs politikai képviselete a többnyire középfokú végzettséggel rendelkező fodrászoknak, vízvezeték-szerelőknek, egyszóval: a mesterebereknek. ( Sajnos, ez több európai országra, í...

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba.  Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termel...