Bejegyzések

Rákosi Mátyás címkéjű bejegyzések megjelenítése

Spiró György:Sajnálatos események.Két tragédia közjátékkal Kádárról

 Könyvajánló blogunk gyakorlata az, hogy a drámai műveket külön, önálló bejegyzésekben tárgyaljuk. A Spiró György: Sajnálatos események című könyvében található, történelmi témájú színpadi művek azonban annyira szerves, elválaszthatatlan egységet alkotnak, hogy nem láttam értelmét szétdarabolni ezt az egységes egészet. Nincs módunk komplex, minden részletre kiterjedő elemzésre sem, inkább a színdarabokban szereplő alakok jellemzésén keresztül próbálok kedvet csinálni ezekhez a művekhez. Amint az a Főtitkárok című színműből kiderül, Rákosi Mátyásnak nagyon kellett vigyáznia, mert egy amerikai látogatásakor együtt fényképezkedett Truman elnökkel Gerő pedig azt állította, Sztálin ezért nagyon meg fog haragudni rá. Spiró ezzel az epizóddal magyarázza, miért is volt Rákosi annyira túlkompenzatív. Rákosi itt a hithű kommunista, a hatalmi játszmák mestere, afféle huszadik századi III.Richárd, akinek egyetlen célja van: a hatalom mindenáron való megtartása. Kádár pedig megrögzött opportunista,

Illyés Gyula:Két férfi

 Illyés Gyula:Két férfi c.műve először a Csillag irodalmi folyóiratban jelent meg,folytatásokban. Ezután megjelent filmregény,filmnovella,majd könyv formájában is. Nem is szólva arról,hogy e mű alapján készült a Feltámadott a tenger című film,amely nemcsak a magyar történelmet,de Illyés Gyula művét is meghamisítja. Tipikus Rákosi-korszakbeli szocreál alkotás.  Illyés Gyula művét tehát 5 különböző formában is megismerte a magyar közönség,ami a magyar irodalomban rekord.   Illyés Gyula 1948 végére nagyon nehéz helyzetbe került. Ő nem volt híve a sztálinizmusnak,nem szerette Rákosi Mátyást sem. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája,Révai József vezetésével,szerette volna megnyerni a nagy írót. Nyomást gyakoroltak rá,folyton támadták,műveit cenzúrázták. Illyés szeretett volna válaszolni a bírálatokra,de úgy,hogy ne cenzúrázzák ki. Megírta hát a Két férfit,5 különböző változatban. A mű az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt játszódik. A két férfi nem más,mint Petőfi Sándor és Bem

Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor

Müller Rolf könyve hiánypótló a magyar könyvpiacon. Nem készült még ugyanis átfogó monográfia az ÁVH rettegett vezetőjének életéről. Az erőszak neve: Péter Gábor című kötetből megtudhatjuk, hogyan vált egy újfehértói szabómesterből Magyarország egyik legveszedelmesebb embere, Rákosi Mátyás rendszerének elvtelen kiszolgálója. Péter Gábor életének talán legnagyobb rejtélye a "miért"?  Miért vállalja fel valaki ezt a szerepet? Hiszen Péter Gábornak illúziói nem lehettek, tisztában volt azzal, hogy mennyibe nézi őt a magyar közvélemény. Azzal is tisztában kellett legyen, hogy fizikai és politikai léte gyakorlatilag Rákosi Mátyástól függ. És mégis bevállalta...Müller Rolf könyve nemcsak száraz tényeket sorol, de a miértekre is választ keres. És talál. ( Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2017.)

Rajongó- Rubicon,2017/4.

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru