Könyvekről mindenkinek

 David Carter kitűnő határozókönyve remek társa lehet a gyűjtőknek,a hivatásos biológusoknak vagy éppen a kertészeknek,akik munkájuk közben vesznek észre egy számukra ismeretlen lepkefajt és tudni szeretnék,mi az. A bemutatott állatokról szép rajzokban gyönyörködhetünk-külön dícséret jár az illusztratornak!- és tömör,de részletes leírást olvashatunk. Az alábbi könyvajánlóban egy kis játékra invitáljunk Kedves Látogatóinkat. Lepkeszépségversenyt rendezünk,a David Carter könyvében látható ábrák alapján. Alapos válogatás után kb.55-60 jelöltem maradt,ebből válogattam ki a szebbek szebbjét,azaz a Top 12-t.  12.Hamadryad-lepke(143.o.). A Kelet-Afrikában élő lepke szárnyán gyönyörű világoskék-fekete kombináció látható. 11.Narancsszárnyú farkosboglárka. At indiai szubkontinens jellegzetes narancsszínű állata.(79.o.) 10. Füstös tündérlepke. Fekete-fehér-sárga színkombináció a szárnyakon.Élőhely:Indiától Tajvanig.(65.o.) 9. Herkules-lepke. A hímeken hosszú faroknyúlván található,ettòl ...

 A könyv alcíme:Hatalom és konfliktusok a Big Data korában. Amaël Cattaruzza könyvében elutasít minden olyan determinizmust (technológiai determinizmus,önmagáért beszélő adatok elve stb.), amely végzetes mértékben korlátozná az ember ellenőrzését az adatok felett,s lehetetlenné tenne az óriási adatmennyiség társadalom javára történő felhasználását. Szerző szerint a Big Data korában is nagy szerepet kell,hogy kapjanak a hagyományos,de korszerűsített metodikájú társadalomtudományok. Hiszen az ember(azaz az emberi társadalom) határozza meg,milyen adatokra van szükség,ezeket hogyan,hol,milyen eszközökön,milyen jogi megfeleléseknek eleget téve  tároljuk,hogyan,milyen módon továbbítjuk,s mit teszünk az adatokkal felhasználásuk után. Úgy is fogalmazhatnánk A digitális adatok geopolitikája című könyv eszmei mondanivalóját:nem az ember van az adatért,hanem az adat az emberért. Megtudhatjuk a könyvből,hogyan kapcsolódott egymáshoz-már az 1960-as évektől kezdve-földrajztudomány és adattu...

 Hatalmas vállalkozásba fogott a három szerző:megírni és színvonalas könyvben közzéaadni a világ labdarúgásának történetét. Vállalkozásuk sikerült,kitűnő a könyv,adatokban gazdag,pontos,olykor ironikus szövegezésű gazdagon illusztrált. (A könyvsorozat III.kötetének, az 1966-1984. közötti időszakot feldolgozó munkának igen találó alcíme:Amikor a futball több lett,mint játék). E rövid könyvajánlóban nincs lehetőség a több,mint 750 oldalas könyv részletes kielemzésére,inkább csak felvillanás-szerűen néhány dolgot emelnék ki a műből.  Magyar olvasótól természetes,hogy magyar eredményeket keres a könyvben. Nos,túl sokat nem fog találni. Albert Flórián Aranylabdája,az Újpest KEK-elődöntője,a Fradi KEK-döntője,a magyar válogatott két világbajnoki kudarca (1978,1982), Nyilasi ezüstcipője,ugyanő 7. helye a France Football szavazásán...nem több.Ennyi. Ez már nem a magyarok korszaka. 1970-ben, 1974-ben ki sem jutottunk a világbajnokságra. Ha összehasonlítjuk,a keleti tömb más országai so...

A könyv alcíme: Különleges kávék, barista technikák. Több,mint 100 recept a nagyvilágból. Aki szereti reggel egy kávéval indítani a napot, vagy éppen egy jó félórát eltölteni egy diszkrét kis kávéházban- netán mélyebben meg akarja ismerni a kávézást, mint kultúrát- annak Anette Moldvaer könyve egyenesen ideális. A rendkívül gazdagon, sőt ínycsiklandozón illusztrált könyv egyaránt szól a profi- vagy azzá váló- baristához, illetve az "egyszerű" fogyasztóhoz.  Megtudhatjuk, miért pont a kávé lett az emberiség egyik legnépszerűbb itala. Megismerkedünk a kávé biológiájával, a vetéstől a szüretig. Ki hitte volna, hogy a kávétermés piros, mint a cseresznye? Megtudjuk, mi a különbség az arabica és a robusta fajták között, megismerkedünk az elő- állítás folyamatával. Látjuk az őrlés módszereit is, megtanuljuk, miért kell másképp őrölni a presszókávét, az ibrikkávét,a filterkávét, és a többi fajtát. Megtanuljuk a helyes kóstolás titkait, csakúgy, mint a helyes felszolgálásét- bár utóbb...