Könyvekről mindenkinek

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Kévés György könyve egyszerre építészeti ismeretterjesztő munka, emlékirat, és igen jó történelmi könyv. Az Építészet kapitalizmusból a kommunizmusba és vissza című, szakmai és emberi önéletírás nyomon követi a magyar építészet 20.századbeli fejlődését,ám ezt beágyaza egy igencsak szomorú epizódokkal jellemezhető történelmi kontextusba. Megismerhetjük a Szerző gyermekkorát, családját,amely család igencsak elvhű, példamutató nevelést biztosított, egészen széthullásáig. Megtudhatjuk, hogyan élt Kévés György családja a második világháború után, hogyan jutott eszébe Szerzőnek, hogy építész legyen, s miért nem vették őt fel egyből a Műegyetemre ( elárulom:politikai okokból). Aztán, mikor a politikai akadályok elhárultak, Szerző bejuthatott a " Műszakira", remek tanáregyéniségek szegélyezték útját: Dr.Szendrői Jenő,  Dr.Csonka Pál, Dr.Major Máté, Dr.Weichinger Károly. Nagyszerű ötlet volt Szerző részéről, hogy külön fejezetet szentelt ezeknek a nagyszerű építészeknek, mára nyugodt

 Nagyon nagy szükség van ilyen könyvekre. Egészséges és alapos történelmi tudás-és tegyük hozzá:tudat- nélkül ugyanis lehetetlen megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak. Tóth Dóra szerkesztő és Bera Károly illusztrátor kitűnő könyve,A magyar történelem nagy alakjai,abszolúte alkalmas arra,hogy felkeltse az ifjúság érdeklődését a magyar múlt iránt. Felnőttek számára pedig jó alkalmat kínál a korábban megszerzett,azóta elfeledett ismeretek felidézésére. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet?Mindenkinek! Ajánljuk azért,mert politikamentes történetírással találkozhatunk benne. Az I.István királyról szóló fejezetből is hiányzik a máshol megszokott pátosz-szerencsére. A 19.századi hőseink bemutatásakor sem kényszerül választásra az Olvasó,hogy akkor most Széchenyi vagy Kossuth. Mindkettejüknek megvan a maga történelmi érdeme. Azért a 20.századból Horthyn és Nagy Imrén kívül másokat is "beválogattam volna a csapatba",de nyilván terjedelmi korlátok is közrejátszottak. Egyáltalán:nem je

A Műszaki Könyvkiadó könyvtárak számára írta ki 2019-ben az Apáczai Csere János pályázatot. lényege, hogy 50 % kedvezménnyel gyarapíthatják állományukat a nyertes könyvtárak. A Műszaki Könyvkiadó, nevével ellentétben, nemcsak műszaki témájú könyveket ad ki, hanem hasznos segítségeket a közismereti tárgyak tanulásához, portfóliójában szerepelnek nyelvkönyvek, szótárak, ismeretterjesztő könyvek minden műfajban. Érdemes tehát minden könyvtárosnak beleásni magát a dologba, mert eléggé széles témakörben választhatnak könyveket. A pályázatról itt a link: http://www.mkkonyvkiado.hu/2019/10/28/konyvtari-allomanygyarapitasi-palyazat-2019/ . Nagyon szépen, alaposan megfogalmazott a pályázati kiírás is. Hajrá!

A História sokáig a magyar történettudomány elsőszámú ismeretterjesztő folyóirata volt, azóta sajnos megszűnt. A 2002/2. szám tartalmából: - Atlantisz valóban ott volt, ahol az ókori görög történetírók sejtették, azaz Gibraltár közelében? - Megtalálták Eldorádót: valójában egy király neve volt, aki aranyporral kente be testét. - Széchenyi István a korszak arisztokrata társadalmában igazi különcnek számított. Színes ruhákat hordott, és szerette hölgyeket. - Az akkor emigrációban élő Benes elnök már 1941-ben felvetette, hogy ki kellene telepíteni Csehszlovákiából a magyarokat és a németeket, és homogén nemzetállamot létrehozni. - Sztálin biztatta a cseheket: itt a jó alkalom és megszabadulhatnak a magyaroktól. - A Magyarországra érkező szlovák propagandisták jobb élet reményével csábították a nálunk élő szlovákokat Csehszlovákiába. A lakosságcsere-egyezmény kifejezetten előnytelen volt Magyarországra nézve. xxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyarország egész területé

Jared Diamond kitűnő tudós. Érdekli a földrajz, a történelem, a szociológia, a biológia, egyszóval mindenféle tudomány. Ráadásul nem szobatudós: éveket élt Új-Guineában, mindemellett van érzéke a tudományos ismeretterjesztéshez. Ez a polihisztorság még önmagában nem jelent problémát, viszont az már igen, hogy túlzottan következetes híve az evolúciónak, amely az utóbbi években már-már tudományos vallássá alakult. A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása című könyvben Diamond olyan tényeket is az evolúció bizonyításának szolgálatába állít, melyek a tárgyilagos és nyitott szívű Olvasó számára éppenhogy a darwini elmélet ellen szólnak. Ilyen például az elefánt és a művészet kapcsolata. Diamond azt írja, hogy az elefánt porba rajzolgatása az emberi művészet állati előzménye. Szerintem ez nem igaz. Az, hogy egy állat letör egy faágat, és a porba rajzol egy vonalat, majd hangosan elbődül, még nem vezet el bennünket Leonardóig. Mint ahogy a cerkófmajmok nyelve ( vészkiáltásaik során me

A 20.század tudományos-ismeretterjesztő irodalma sok olyan alkotással jelentkezett, melyek a 21. században is maradandó értéket képviselnek. Ezek közé tartozik Tótfalusi István: Vademecum- szokatlan szavak szótára című könyve. A mű elsősorban fiataloknak készült, de a felnőtt korosztály is sokat tanulhat belőle. Megtalálhatjuk e szótárban a tudományok idegen nyelvű szakszókincsének alapjait éppúgy, mint régi költőink által használt, mára a köz-nyelvhasználatból kikopott nyelvi terméseket. A népetimológiától kezdve a hőkömig, a kauciótól kezdve ( ezt a szót egyébként eredetileg a katonák világában használták, a házasodó tisztnek kellett kauciót letennie, hogy fedezhesse a dorbézoló életmód költségeit) a kelletlenig minden olyan szó szerepel a könyvben, melyet egyszerűen értenünk kell. Ezek nélkül csak félmagyarok vagyunk. Ráadásul elmondhatjuk, hogy Tótfalusi István igen alapos munkát végzett. Nem egyszerűen egymás alatt felsorolta az általa választott szavakat, hanem szépen, alaposan

Ez a csillagászati ismeretterjesztő könyv 12 év körüli gyerekeknek íródott, de felnőttek is nyugodtan forgathatják- hiszen oly keveset tudunk- hála az iskolai oktatás fogyatékosságainak- a bennünket körülvevő Univerzumról, hogy sokak számára tartohat Hédervári könyve új információkat. Mert ki tudja, valójában miért forró a Nap? Mik azok a napfoltok és hogyan keletkeznek? Mitől függ az égitestek sűrűsége? Van-e élet a Vénusz bolygón? Miért mondhatjuk, hogy valószínűleg nincs élet a Marson? Mi a különbség a Föld típusú bolygók és az óriásbolygók között? Csak a Szaturnusznak van gyűrűje? Mik azok a galaxisok? A Tejútrendszer miben különbözik a többi galaxistól? Milyen távcsöveken keresztül kémlelik a csillagászok az Univerzumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ a könyv olvasója. Külön felhívnám a figyelmet a Szerző nagyszerű stílusára, valamint az illusztrációk magas színvonalára, szépségére.