Könyvekről mindenkinek

 Arne Dahl külön iskolát képvisel a skandináv krimiírók között. Sajátos stílusára jellemző, hogy elképesztően pörgős, fordulatos regényeket alkot. Az északi krimikre jellemző borongós, depresszív hangulat alig-alig érződik. Dahl könyvei sokkal közelebbá állnak az európai és amerikai irodalmi ízléshez, mint kollégáinak alkotásai.  Nincs ez másképp a Mély vízben című kötetben sem, mely a Sam Berger-trilógia harmadik darabja. Önmagában is érthető, nem kell elolvasni az előző két darabot, de azért ezeket is ajánlanám az Olvasó figyelmébe, mert remek darabok. Szokás szerint, az alábbi könyvajánlóban egy rövid kis bevezetőt, amolyan spoiler-félét közlök a könyvről, hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A cselekmény fiktív,de akár a való életben is megtörténetne.A színhely Svédország, valamikor a 2010-es években. Előzményként annyit kell tudnunk, hogy egy rendkívüli rendőrségi rajtaütés során Sam Berger nyomozó fegyverével lelőtt egy veszélyes bűnözőt- legalábbis mindenki ...

 Olyan civilizációban élünk, mely lassan feléli tartalékait, visszafordíthatatlanná tesz bizonyos káros folyamatokat. Közben mi magunk is szépen feléljük magunkat. Túl sokat akarunk, nem hagyunk magunknak elég időt, nem tudunk jól dönteni. ritkán gondolkodunk azon, mit szeretnnk kezdeni az életünkkel.  Greg McKeown könyve ebben a gondolkodásban segít bennünket. Greg szerint a fő probléma az, hogy túl sokat akarunk, és a világ is túl sokat követel tőlünk,ezáltal sérül az ember, sérül a minőség. Hogy mit is gondol a Szerző erről a bonyolult, 21. századi világról, az leginkább a 36-37.oldalon található szövegrészből derül ki. Éppen ezért e könyvajánlóban erről a gondolatsorról szeretnénk írni.  A káros hatások már az iskolában kezdődnek. Greg McKeown szerint be kell fejezni az unos-untalan való gépies ismétléseket,olyan projekteken kell dolgozni, melyek fejlesztik a diákok képességeit. Megfelelő jövőképet kell vetíteni a srácok elé, hogy tisztában legyenek azzal, mit is akar...

 Jennifer E.Smith könyvéből csak úgy árad a fiatalság. Megtalálható ebben a történetben mindaz,ami lángra gyújthatja egy Z generációs fiatal hölgy szívét. Ismeretlen fiúval e-mailező fiatal lány-ezek a levelek aztán egyre magasabb színvonalúvá válnak. Kitörési vágy az unalmasnak tűnő,Maine állambeli kisvárosból,ahol mindössze 12 üzlet található és mindenki ismer mindenkit. Tizenéves dúsgazdag celeb srác elidegenedés-érzése,vágy az őszinte,érdektől mentes emberi kapcsolatra. Nagyon jó barátnők,iskolatársak között kitörő ostoba és aljas féltékenység. És persze az örök téma:a különböző generációk egymás mellett élése,az eltérő normák,értékrendek egyeztetése. Mindez nagyon eredeti stílusban,valóban a mai,21.századi tizenévesek nyelvén megírva. A Milyen is a boldogság? című könyv arra "ítéltetett",hogy a világ minden táján bestseller legyen. Bár amerikai történet,a világ bármely táján játszódhat.Ha irodalmár módjára akarjuk megítélni-ami nem mindig a legjobb stratégia,ugyebár-akko...

A Scolar Kiadó 2019.végén jelentette meg Victoria Turk kitűnő könyvét, a Digitális etikett című, az internet világával foglalkozó munkáját. A fiatal Szerzőről annyit érdemes tudni, hogy korábban volt a neves New Scientist folyóirat technológiai szerkesztője, jelenleg pedig a wired.co.uk főszerkesztője. Victoria Turk könyve segít nekünk eligazodni abban, hogy hogyan is viselkedjünk, kommunikáljunk a neten, különös tekintettel a közösségi médiára. A Digitális etikettet mindenkinek ajánljuk, gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt, hiszen mindannyian személyesen is érintettek vagyunk a témában. Különösen fontosnak tartom, hogy kamaszkorúak olvassák végig ezt a könyvet. Még az ún. digitális bennszülöttek is rászorulnak némi illemtanoktatásra- egyesek szerint csak ők igazán... Rengeteg kérdésre választ kaphatunk. Például: Mit tegyek, ha nem szeretnék válaszolni egy e-mailre? Ha valaki nem válaszol a jelölésemre, meddig legyek türelmes? Hogyan rázzam le a tolakodó " ismerősöket...

Richard Susskind és Daniel Susskind könyve arról szól, hgyan alakul az egyes szakmák helyzete a 21. században. A Susskind szerzőpáros koncepciója szerint a jelenlegi szakmák vagy megszűnnek, vagy átalakulnak, a technológiai fejlődés miatt. Az átalakulás vált valóra. Az egyes értelmiségi szakmák nem szűntek meg. Ugyanúgy szükség van orovsokra, ügyvédekre, tanárokra, újságírókra, mint a 20. században, csak éppen ezekenek a munkáknak a jellege változott meg. Van olyan orvos, aki kizárólag tanácsadással foglalkozik. Van olyan ügyvéd, aki kizárólag e-mailban érintkezik ügyfeleivel. A társadalom annyiban konvencionális maradt, hogy igényt tart a képzettségre és a szaktudásra. Persze, akadnak kóklerek, akik öthónapos gyorstalpaló elvégzése után már kész és sikeres természetgyógyászként exponálják magukat, de azért egy város mindig tudja, kik a jó ügyvédei, melyik orvossal érdemes magad megműttetni, hová érdemes iskolába járatni a gyereket. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi szokásarendszer- ...