Könyvekről mindenkinek

 Nagy András kitűnő, eredeti kutatómunkán alapuló történelmi témájú könyve arról szól, miként viszonyult az ENSZ az 1956-os magyar forradalom- és szabadságharchoz. Ez a legteljesebb monográfia, amit erről a témáról magyar nyelven írtak. Ebben a könyvajánlóban azokat a főbb csomópontokat írjuk le- ezzel ajánlva ezt a kitűnő könyvet- melyek meghatározók voltak Magyarország és az ENSZ 1956-1963. közötti kapcsolatában.  - Magyarország már az 1950-es években, ahogy ma mondanánk, lobbizott azért, hogy vegyék fel az ENSZ-be. Ez 1955-ben történt meg. A magyar vezetés ugyanakkor- talán szovjet instrukcióra- a világszervezetet a hidegháború egyik frontjának tekintette, telerakta a magyar ENSZ-delegációt titkosszolgálati emberekkel, illetve az Amerikában élő magyarok közül is számtalan személyt próbáltak beszervezni.  - Az 1956-os forradalom kitörése, majd leverése után a magyar kormány mindvégig azt hangoztatta, hogy az egész eseménysorozat belügy. Nem engedték meghallgatni az emigrációban élő K

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,

 Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) az angol irodalom egyik legsokoldalúbb figurája. Teológus, filozófus, író, közéleti személyiség. No, és nem utolsósorban: krimiíró. Halhatatlan figurája, a morcos-mogorva Brown atya, ma is nemzedékek egymásutánjának szerez izgalmas perceket. 2019-ben a Harmat Kiadó és az Új Ember Kiadó közös vállalkozásaként egy nyolc novellából álló válogatás jelent meg Brown atya történeteiből. Mindegyikről nem szeretnénk írni, túllépné a terjedelmi kereteket, inkább csak kiválasztjuk a kedvenceinket, felvillantunk belőlük egy vonást, hogy ezzel csináljunk kedvet a könyv alaposabb olvasásához. Az Apolló szeme című történet egy vallási szekta világába enged betekintést. A különös vallás még különösebb főpapja minden nap kiáll a felhőkarcoló teraszára, és imával ( vagy azzal, amit ő annak nevez) köszönti a várost. Egy ilyen ima közben tragikus baleset történik:az alatta lévő emeletről kiesik egy üzletasszony. Brown atya azonnal gyilkosságra gyanakszik. Több indíték

 Az 1970-es évek végétől- az 1980-as évek közepétől kezdve a magyar irodalom termése mennyiségileg megsokszorozódott. Ezt a megsokszorozódást azonban nem követte a Kiadók marketing-kapacitásának növekedése.Nagyon sok olyan, jó színvonalú regény, verseskötet és minden egyébfajta könyv jelent meg, amelyet a Kiadók már nem tudtak kellőképpen menedzselni, így aztán elsikkadtak az utókor emlékezetében. Az egyik ilyen könyv Baráth Tibor:A szörnyeteg című műve. Műfaját tekintve leginkább történelmi-lélektani-bűnügyi regényként definiálhatnánk. A történelmi idő:a második világháború vége, valamikor 1945-46. Helyszín: Magyarország, a Hernád völgye. Minden zavaros, és mindenki szegény. A Magyar Kommunista párt ugyanakkor már meghirdette a földosztást. A falusiak nagyon örülnek a földnek, évszázados álmuk teljesül ezzel. A tanyasiak azonban nem akarnak földet: még emlékeznek 1919-20-ra, amikor is a visszatérő földesúr megbotoztatta azokat a parasztokat, akik elfogadtak egy talpalatnyit a birtokáb

 Ernst Mayr napjaink egyik legjelesebb evolúcióbiológusa, kutatónemzedékek mentora, tanítója. A Mi az evolúció? című könyv az érdeklődő laikusok számára foglalja össze a darwini evolúció lényegét- ami nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hinnék.  Előrebocsátjuk: Mayr meggyőződéses evolucionista, de tiszteletben tartja mindenki hitét. Nagyon sokan még mindig azt hiszik, hogy az evolúció egysége a faj: megjelenik valahol valami kis mutáció, az elterjed, és abból rögtön új faj keletkezik. Ezt hívják transzmutacionista vagy- szerintem kifejezőbb szóval- szaltacionista evolúciónak. Ez az evolúciónak az a meghaladott elmélete, amelyre keresztény fundamentalista egyházak is előszeretettel hivatkoznak, amikor elutasítják az evolúció tanát, helyette az isteni teremtéselméletet " preferálva". Csakhogy- mint arra Mayr könyvében több helyen is rámutat- ezt a fajta evolúciós elméletet a biológia tudománya már az 1940-es években meghaladta. Ekkor, az 1940-es években jött létre az ún. &quo

 Manapság mindennek van saját stratégiája. A háborúnak, az üzletnek, a fogyasztásnak, de még a magánéletnek is. Lawrence Freedman kitűnő könyvéből kiderül, hogy nem volt ez mindig így, s még ma is akadnak, akik bizonyos szituációkban nem alkotnak stratégiát. Freedman nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy áttekinti a stratégiai gondolkodás történetét a hadászatban, a politikában,az üzleti életben és társadalomtudományban. Az eredmény egy interdiszciplináris, történészek, közgazdászok, társadalomtudósok számára igencsak érdekfeszítő, monumentális méretű monográfia lett.  Megtudhatjuk, hogyan született meg az ókori világban a stratégia fogalma, igaz-e az, hogy a stratégia tkp. taktikákból áll össze. Meglátjuk, milyen stratégiát alkalmazott Athén a perzsák ellen, illetve a déloszi szövetség a peloponnésszoszi szövetség ellen. Feltehetjük a kérdés:Niccolo Macchiavelli  esetében beszélhetünk-e hatalmi stratégiáról, vagy egyszerűen csak alkalmi,  érdekvezérelt hatalmi játszmák sorozatát tárj

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog

 Kollár Árpád (sz.1980.) a kortárs magyar költészet egyik legjelesebb alakja. Versei egyéni hangúak, senki máshoz nem hasonlíthatók. Remekül játszik az Olvasó potenciálisan várható hangulatával, úgy formálja a befogadói élményt, hogy abból vagy humor, vagy tragikus kerekedik ki. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy részletes, mondhatni:irodalmi elemzést adjunk a kötetről, inkább csak néhány költeményről szólnánk, hogy ezzel keltsük fel az érdeklődő Olvasó figyelmét. Az Ellenszonett ( a kötetben minden verscím kisbetűvel kezdődik, mi itt a magyar helyesírási konvencióknak megfelelően nagybetűvel kezdjük a címeket), szóval, az Ellenszonett, a költői pesszimizmus alaphelyzetéből indul: a költő úgy határoz, nem ír több szonettet. Aztán persze szonett lesz ebből is, hiszen  művet nem az alkotó formálja, inkább a mű formálja az alkotót, sokszor szándékai ellenére. Nagyon jó hangulatú, kicsit olyan " petőfisen hetvenkedő", elképesztően rokonszenves - ha lehet egy műről

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig  A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá.  A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás: - Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 19

 Dr.Antalóczy Zoltán könyve az érdeklődő laikus Olvasó számára nyújt megfelelő betekintést a szív-és érbetegségek világába.  Megismerkedünk a testünket behálózó erek típusaival, megtudhatjuk, melyiknek mi a funkciója. Részletes áttekintést kapunk a szív felépítéséről, külön-külön is részletezve, melyik rész hogyan működik és milyen célt szolgál. Alapos tájékoztatást kapunk az egész szervezetünk működését befolyásoló kis vérkörről és nagy vérkörről. Megtudjuk, voltaképpen mi is az a pulzus, és hogyan kell értelmezni a méréskor kapott adatokat. A szívelégtelenség tüneteiről is részletes áttekintést nyújt nekünk a Szerző, aki minden betegségnél kiemeli a rizikófaktorokat illetve a megelőzés fontosságát. Megtudjuk, mik azok az LDL-receptorok, hogyan fedezték fel őket Nobel-díjas orvosok, és mi közük az aszteroszklerózishoz. A 60.oldalon nagyon szemléletes ábra tárja elénk, hogyan befolyásolják a koszorúerek a szív és ezáltal az egész emberi szervezet működését. A következő oldalon pedig ug

 Könyvajánló blogunk gyakorlata az, hogy a drámai műveket külön, önálló bejegyzésekben tárgyaljuk. A Spiró György: Sajnálatos események című könyvében található, történelmi témájú színpadi művek azonban annyira szerves, elválaszthatatlan egységet alkotnak, hogy nem láttam értelmét szétdarabolni ezt az egységes egészet. Nincs módunk komplex, minden részletre kiterjedő elemzésre sem, inkább a színdarabokban szereplő alakok jellemzésén keresztül próbálok kedvet csinálni ezekhez a művekhez. Amint az a Főtitkárok című színműből kiderül, Rákosi Mátyásnak nagyon kellett vigyáznia, mert egy amerikai látogatásakor együtt fényképezkedett Truman elnökkel Gerő pedig azt állította, Sztálin ezért nagyon meg fog haragudni rá. Spiró ezzel az epizóddal magyarázza, miért is volt Rákosi annyira túlkompenzatív. Rákosi itt a hithű kommunista, a hatalmi játszmák mestere, afféle huszadik századi III.Richárd, akinek egyetlen célja van: a hatalom mindenáron való megtartása. Kádár pedig megrögzött opportunista,

 Marilynne Robinson első regénye 1982-ben jelent meg, s óriási szenzációt váltott ki az amerikai irodalomban. A Háztartás nagyon őszintén, addig nem tapasztalt nyíltsággal beszél egy olyan társadalmi réteg életéről, akikre talán keveset figyelünk:azokról a gyerekekről és fiatalokról, akik árvaságra jutottak, s rokonok nevelik őket.  A Háztartás két ifjú hőse Ruth és Lucille. Kezdetben nagyszüleiknél nevelkednek, ám ábrándos természetű, kalauzként dolgozó nagyapjukat halálos vonatszerencsétlenség éri, úgyhogy nagymamájuk neveli őket egyedül. Mikor ő egészségileg alkalmatlanná válik, két sógornője veszi át a gyerekek nevelését. Csakhogy ők nem akarnak egy isten háta mögötti kisvárosban élni, úgyhogy megérkezik új nevelőanyjuk, Sylvie, aki a nagynénjük. És innen kezdődnek a bonyodalmak.  Sylvie ugyanis korábban nagyvárosban élt, annak is a perifériáján, s leginkább csavarogni szeretett, meg tehervonatokon utazni, mindenfelé Amerikában. Az,hogy ez a hölgy egy kisvárosban éljen, s jó család

 Élt ebben a világban,ebben a földi világban egy jezsuita atya,bizonyos Anthony de Mello.Az emberek kedvelték őt,mert bölcs volt és megértette problémáikat. Halála után bölcsességeit egy tanítványa összegyűjtötte,és könyvben kiadta. Magyarországon a könyv Szárnyalás címmel jelent meg,és nagy sikert aratott az Olvasók körében. Mi az,amit mi,21.századi emberek tanulhatunk Anthony de Mello atyától? 1. Derűt,humort,vidámságot. Merthogy a hit nem egy örömtelen,szomorúságra termett valami. A hit nem a bűntudat mesterséges tenyésztése. A hit Isten munkájának tisztelete,kommunikáció az Úrral,önmagunk megismerése,és szembenézés önmagunkkal. A hit szerénység,megbocsátás. A hit szeretet.Sokan mondják,hogy a vallásban nincs humor.Dehogynincs.  2. Más vallások tisztelete. A Szárnyalásban olvasható történetek nagy része a zsidó,a keresztény,a buddhista és az iszlám vallás hagyományaiból táplálkozik. Találkozunk itt bölcs szúfikkal,tanácsot kérő rabbikkal,hitehagyott keresztény pappal és mélyen hívő

 Russel Kirk (1918-1994) amerikai politika-és kultúrtörténész, társadalomtudós, kultúraelméleti szakember Amerika brit kultúrája című könyvében arról győz meg bennünket, hogy bár az USA történelme során nagyon sok kultúrát, szokást, nyelvet olvasztott magába, szellemi gyökerei mégis a brit kultúrában gyökereznek. A kultúrtörténeti esszé nagyon jól bizonyítja alkotójának igazát, még ha olykor egy- egy ponton vitát is indukál. Mit is örökölt az Egyesült Államok Nagy-Britanniától? Legelsősorban is nyelvet, irodalmat. Kirk részletesen bemutatja az angol nyelv fő fejlődési vonalát, kiemelve az óangolról a középső angolra való áttérés hatalmas jelentőségét, nem megfeledkezve a normann hódítók hatásáról. Kirk idézi a nemzetközileg ismert nyelvész, Jespersen néhány mondatát. Minden tiszteletem Otto Jespersené, de azt mégis eléggé nehezen értelmezem, hogy az angol nyelv minden más európai nyelvnél férfiasabb...Kirk Shakespeare-t és munkásságát tartja az angol és az egyetemes európai irodalom cs

 A könyv alcíme:Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában Max Tegmark svéd-amerikai fizikus, mesterséges intelligencia-kutató, arra a kérdésre keresi a választ kitűnő könyvében, hogy milyen jövő vár az emberiségre a mesterséges intelligencia korában. Végkövetkezetése optimista, nem is alaptalanul azt állítja, létezik " jó" MI, azaz az ember nem veszti el kontrollját az általa létrehozott új entitás felett.  Az Élet 3.0 című könyvben Tegmark először is felvázol egy fiktív, rosszul végződő forgatókönyvet a mesterséges intelligenciáról. Ebben az MI gyakorlatilag átveszi az uralmat az univerzum felett, replikálja magát, végül az egész civilizáció különböző mesterséges intelligenciák összecsapásává változik. Aztán, immár a valóság mezejére visszaereszkedve, Szerző a téma megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmakat tisztázza: általános mesterséges intelligencia, tudat( ez a pszichológia és pszichiátria egyik legnehezebben definiálható fogalma), célorientált viselkedés,

 Billy Collins amerikai költő műveiből e címmel jelent meg válogatás, Kőrizs Imre kitűnő munkájának köszönhetően. Az a baj a költészettel- már indukálja is a provokatív választ: mi a baj? Nos, ezzel a költészettel semmi. Collins poétikája nagyon szép, és- ritka kivételként a kortársak között- az átlagolvasó számára is érthető. Ebben a könyvajánlóban néhány, a kötetben szereplő versről írjuk le gondolatainkat, átfogó elemzésre, irodalomkritikára nem vállalkozunk. A könyv nyitóverse a Bevezetés a költészetbe. Azok ellen az irodalmárok ellen, s az ellen az irodalomtudósi attitűd ellen szól, amely mindenáron a vers tudományosnak tűnő elemzésére törekszik, az esztétikai élményt teljes egészében lebecsüli. Amely megkínozni, és nem megérteni akarja a verset. Sajnos, ez a felszólalás a mai napig aktuális. Nagyon szép metafora kerekedett a vers és a vízisí összekapcsolásából.  Nagyon szép és szívemből szóló vers a Vigasz ( Consolation). Sok értelmezési rétege van: a turizmus gyakori felszínessé

 Joe Kemenes könyve egy számomra kellemes meglepetést okozó sci-fi kalandregény. Igazi nyári,ellazulós olvasmány,amely azonban gondolkodtat is. A cselekmény vége pedig megdöbbentő. Az 1990-es években járunk. Paul Paulus magyar kutató kitűnő munkalehetőséget kap Tokióban. Virológusként részt vesz az emberi szövetek másolására,ezáltal mesterséges élőlények létrehozására irányuló projektben. Ahogy halad előre a szakmai ranglétrán,úgy válik egyre magányosabbá. Hiányzik neki Budapesten maradt felesége és családja.A japán főváros éjszakai életében keres vigaszt.Aztán egy napon ráeszmél,hogy más cégek is szívesen alkalmaznák. Gyakorlatilag megszökik jelenlegi munkaadójától,csakhogy amit tud,az túl értékes. Utánamennek,megtalálják,visszaviszik,és gyakorlatilag fogolyként dolgoztatják. Ebből a "cifra rabságból"azonban Paulus megszökik,leüti az őrt,kocsit lop,és irány a szabadság. Eközben Budapesten Paulus felesége magánnyomozót fogad,mert férje hónapok óta nem ad életjélt magáról. Kem